Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2020. augusztus 16. 17:53 Közélet

Magyarázatot találtak a fizetési különbségek egy részére

A bérek közötti különbségek nagy részét még ma sem tudják a közgazdászok jól megmagyarázni, hiába veszik figyelembe a végzettséget, a családi hátteret és más megfigyelhető tulajdonságokat. Ezért mindig fontos olyan területeket kutatni, amik közelebb vihetnek a teljes kép megértéséhez. Ezzel foglalkozik Ellen K. Nyhus és Empar Pons is, akik azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a bérekre a munkavállalók személyisége.

Öt alap személyiségjegyet különböztettek meg, ezek az extrovertált, egyetértő, tudatos, érzelmileg stabil és önálló. Ezek tesztekkel mérhetők, amelyeknek az eredménye elérhető a holland népesség egy reprezentatív mintájára, akikre foglalkoztatási és egyéb adatok is hozzáférhetők. Ezt használták a kutatók is, hogy megvizsgálják a bérekre gyakorolt hatást.

A közgazdaságtanban szokásos béregyenletet használták a személyiségjegyekkel kiegészítve. Ezt külön megbecsülték nőkre és férfiakra, mivel jellemzőik más-más módokon tudják befolyásolni a bérüket.

Az eredmények alapján arra jutottak, hogy az egyetértés negatív hatással van a bérekre, ami mögött valószínűleg az áll, hogy az egyetértésre hajlamosabb emberek nehezebben tudnak jó bért kialkudni maguknak. A negatív hatás hatványozottan igaz a magas végzettségűekre. A munkában töltött idővel minden munkavállalónál csökken a negatív hatás, valószínűleg azért, mert akkor már inkább a megfigyelhető teljesítmény alapján fizetik meg a munkavállalókat.

Az extrovertáltságot az adatok alapján a nőknél nem díjazza a piac,

közülük az extrovertáltak kevesebbet keresnek, ha más változókat nem veszünk figyelembe. Ez a hatás a teljes mintán megfigyelhető, de erősebb a nőknél. Amikor a szokásos kontrollváltozók bekerülnek az egyenletbe, akkor viszont eltűnik ez a hatás, ami azt jelenti a szerzők szerint, hogy a végzettségben és egyéb munkapiaci jellemzőkben csapódik le a nők extrovertáltságának hatása. Ezzel szemben a magas végzettségű férfiaknál számít legkevésbé ez a tulajdonság a bérek meghatározásában.

A tudatosságnak és az önállóságnak nincs lényeges hatása a bérekre, legalábbis az általános béregyenlet szerint. Viszont, ha megnézzük a munkában eltöltött idő függvényében, akkor

az önállóság a karrier elején negatív, míg az idő előrehaladtával pozitív hatással van a bérekre,

így csak az időben átlagolt hatása nulla. Ez érthető, hiszen minél magasabb pozícióba kerül valaki, annál inkább elvárják tőle az önállóságot. A tudatosság hatása az idővel negatívvá válik, de ez sosem éri el a szignifikáns szintet.

Végül az érzelmi stabilitás hatása pozitív hatással van a bérekre mindenkire nézve, minden másra kontrollálva.

Ez a hatás erősebb a nőknél, náluk jobban díjazza a munkáltató, ha érzelmileg stabilak.

Viszont mindenki esetében kevésbé számít magasabb végzettség esetén.

Az általánosságban elmondható, hogy a személyiség hatása a bérekre minden esetben erősebb a nőknél, ez alapján a munkavállalók az ő esetükben jobban hagyatkoznak ezekre a tulajdonságokra a fizetés meghatározásánál. Így ez akár a fizetési egyenlőtlenség egy részét is magyarázhatja. Bár összességében a személyiségjegyek nem magyarázzák a bérek nagy részét, mégis fontos ezekre is odafigyelni, amikor azt vizsgáljuk, hogy miért eltérő látszólag ugyanolyan képességekkel rendelkező emberek fizetése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKönnyebben lépnek elő a férfiak, ha férfi főnöknek dolgoznakGyorsabban halad előre a karrierjük, mert munkán kívül könnyebben megtalálják a közös hangot.

Közélet bérek egyenlőség nemek közötti egyenlőség viselkedés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.

Avatar
2022. január 17. 16:34 Közélet

Több mint 1000 milliárd forintnyi koronába került a norvégoknak az e-autók tavalyi tarolása

Az értékesített új autók kétharmada elektromos volt, ami után adókedvezmény jár.

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Fontos

Pálos Máté
2022. január 19. 17:10 Élet

Pedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkar

Akárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.

Mészáros R. Tamás
2022. január 19. 06:35 Adat, Világ

Mindenhol népszerű, de kevés helyen sikeres az újraiparosítás

Alig néhány ország van a világon, amelyet nem ért el a dezindusztrializáció, de Magyarország köztük van.

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.