Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. augusztus 16. 17:53 Közélet

Magyarázatot találtak a fizetési különbségek egy részére

A bérek közötti különbségek nagy részét még ma sem tudják a közgazdászok jól megmagyarázni, hiába veszik figyelembe a végzettséget, a családi hátteret és más megfigyelhető tulajdonságokat. Ezért mindig fontos olyan területeket kutatni, amik közelebb vihetnek a teljes kép megértéséhez. Ezzel foglalkozik Ellen K. Nyhus és Empar Pons is, akik azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a bérekre a munkavállalók személyisége.

Öt alap személyiségjegyet különböztettek meg, ezek az extrovertált, egyetértő, tudatos, érzelmileg stabil és önálló. Ezek tesztekkel mérhetők, amelyeknek az eredménye elérhető a holland népesség egy reprezentatív mintájára, akikre foglalkoztatási és egyéb adatok is hozzáférhetők. Ezt használták a kutatók is, hogy megvizsgálják a bérekre gyakorolt hatást.

A közgazdaságtanban szokásos béregyenletet használták a személyiségjegyekkel kiegészítve. Ezt külön megbecsülték nőkre és férfiakra, mivel jellemzőik más-más módokon tudják befolyásolni a bérüket.

Az eredmények alapján arra jutottak, hogy az egyetértés negatív hatással van a bérekre, ami mögött valószínűleg az áll, hogy az egyetértésre hajlamosabb emberek nehezebben tudnak jó bért kialkudni maguknak. A negatív hatás hatványozottan igaz a magas végzettségűekre. A munkában töltött idővel minden munkavállalónál csökken a negatív hatás, valószínűleg azért, mert akkor már inkább a megfigyelhető teljesítmény alapján fizetik meg a munkavállalókat.

Az extrovertáltságot az adatok alapján a nőknél nem díjazza a piac,

közülük az extrovertáltak kevesebbet keresnek, ha más változókat nem veszünk figyelembe. Ez a hatás a teljes mintán megfigyelhető, de erősebb a nőknél. Amikor a szokásos kontrollváltozók bekerülnek az egyenletbe, akkor viszont eltűnik ez a hatás, ami azt jelenti a szerzők szerint, hogy a végzettségben és egyéb munkapiaci jellemzőkben csapódik le a nők extrovertáltságának hatása. Ezzel szemben a magas végzettségű férfiaknál számít legkevésbé ez a tulajdonság a bérek meghatározásában.

A tudatosságnak és az önállóságnak nincs lényeges hatása a bérekre, legalábbis az általános béregyenlet szerint. Viszont, ha megnézzük a munkában eltöltött idő függvényében, akkor

az önállóság a karrier elején negatív, míg az idő előrehaladtával pozitív hatással van a bérekre,

így csak az időben átlagolt hatása nulla. Ez érthető, hiszen minél magasabb pozícióba kerül valaki, annál inkább elvárják tőle az önállóságot. A tudatosság hatása az idővel negatívvá válik, de ez sosem éri el a szignifikáns szintet.

Végül az érzelmi stabilitás hatása pozitív hatással van a bérekre mindenkire nézve, minden másra kontrollálva.

Ez a hatás erősebb a nőknél, náluk jobban díjazza a munkáltató, ha érzelmileg stabilak.

Viszont mindenki esetében kevésbé számít magasabb végzettség esetén.

Az általánosságban elmondható, hogy a személyiség hatása a bérekre minden esetben erősebb a nőknél, ez alapján a munkavállalók az ő esetükben jobban hagyatkoznak ezekre a tulajdonságokra a fizetés meghatározásánál. Így ez akár a fizetési egyenlőtlenség egy részét is magyarázhatja. Bár összességében a személyiségjegyek nem magyarázzák a bérek nagy részét, mégis fontos ezekre is odafigyelni, amikor azt vizsgáljuk, hogy miért eltérő látszólag ugyanolyan képességekkel rendelkező emberek fizetése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKönnyebben lépnek elő a férfiak, ha férfi főnöknek dolgoznakGyorsabban halad előre a karrierjük, mert munkán kívül könnyebben megtalálják a közös hangot.

Közélet bérek egyenlőség nemek közötti egyenlőség viselkedés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2020. október 23. 16:31 Adat, Közélet

Kik valójában a legnagyobb ázsiai befektetők Magyarországon?

A keleti nyitás sikerét sokféleképpen meg lehet ítélni. A legizgalmasabb kérdés természetesen a magyar kivitel alakulása, de vajon nőnek-e és honnan érkeznek az ázsiaiak magyarországi beruházásai?

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Avatar
2020. október 22. 16:38 Közélet

A forint leértékelődése nem zavarja a jegybankot, a cél csak a gyengülés kontroll alatt tartása

Az Magyar Nemzeti Bank idei lépései meglehetősen kiszámíthatatlanná tették a kamatpályát, azt üzenve, hogy gyakorlatilag bármikor bármilyen irányba változhat a kamat.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. október 26. 16:02 Adat

Már minden nyolcadik-kilencedik elhunyt covidos Magyarországon

Az előző héten 299 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, ami már az összes halálozáshoz viszonyítva is kifejezetten magas arány.

Fabók Bálint
2020. október 26. 06:26 Élet

Hajléktalanságból az albérletbe, szégyenből a megbecsülésbe – Tamás története

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.