Nem tudni még, hogy kinél van a forró krumpli, vagyis kinél csapódik le az a nyilvánvaló veszteség, ami az európai áramárak alakulásából következtethető. Szakértők szerint a mínuszok nagyobb részt a kereskedők profitját apasztják, de biztos, hogy a termelőknek, vagyis az erőműveknek és bizonyosan néhány ipari nagyfogyasztónak is jut belőle.

A koronavírus miatti veszélyhelyzeti intézkedések első helyen ugyan nem a leginkább energiaigényes ágazatokat érintették – turizmus, vendéglátás, rendezvényszervezés -, de lassan elérik a nagyobb ipari fogyasztókat is. Az autógyárak, a nagyobb feldolgozó üzemek leállása még akkor is hatással lesz az egyes országok villamosenergia-menetrendjére, ha ezek az üzemek jelentős részben rendelkeznek saját energiatermelő kapacitásokkal, vagyis jellemzően saját ipari erőműveik látják el őket energiával, ipari gőzzel, fűtéssel.

A gyorsan terjedő home office üzemmód pedig a lakossági fogyasztás profilját írja át, a hagyományos reggeli és esti csúcs helyett egy sokkal kiegyenlítettebb fogyasztási görbe kezd formálódni. Az esti változatlanul magasabb a reggeli csúcsnál, de napközben nincs az iskolaidőben jellemző visszaesés, az U betű helyett, inkább szerény hullámvonal formálódik, akár több kisebb dombbal és völggyel.

Az elmúlt hetekben durván 1000 megawattal csökkent a villamosenergia-rendszer csúcsterhelése, és a Mavir fent látható publikus adatsoraiban már látszik a veszélyhelyzeti home-office életmódváltással járó menetrendváltozás. Múlt pénteken 5252 megawatt volt a csúcs, este 7 és 8 óra között, de reggel 8 és este 10 között gyakorlatilag végig az 5000 megawatt körüli szinten mozgott. Ugyanezen a napon egy évvel ezelőtt – akkor ez egy szerdára esett – reggel 6 órától este 11-ig 5000 megawatt fölött volt a rendszerterhelés, a csúcsigény ugyanúgy este 7 és 8 között volt, 5819 megawattal. A historikus időjárási adatok szerint nagyjából azonos, 15 fok körüli hőmérséklet volt mindkét napon, vagyis önmagában az időjárás nem indokolja a majdnem 600 megawatt körüli eltérést.

A változás egyelőre nem nevezhető drámainak, csak nyilvánvaló

– fogalmazott diplomatikusan az egyik energiakereskedő társaság vezetője. Teljesen egyértelmű, hogy az ipari energiafogyasztók felhasználása, akárcsak a szolgáltató szektoré, folyamatosan csökken. A veszélyhelyzeti szabályokat szigorítják, a munkába járás nehézkesebbé válik, az emberek kerülni kezdik a tömegközlekedést, főleg a nagyobb távolságra történő ingázás esetében, és HR vezetők beszámolói szerint inkább választják a betegállományt, vagy akár a fizetés nélküli szabadságot is.

Nem egy európai országban már 15 százalékot meghaladó mértékben esett vissza az áramfogyasztás, a Mavir-nál azzal számolnak, hogy a következő hetekben Magyarországon is legalább ilyen mértékű visszaesés várható, a gazdasági teljesítmény csökkenése miatt. Ha az európai határidős áramárakat nézzük, a kereskedők még a második negyedévben is a mostanihoz hasonló, nyomott árakra számítanak, és a harmadik negyedben sem várnak markáns erősödést. Az év utolsó három hónapjában már lehet némi áremelkedés, bár ez a téli, általában magasabb fogyasztással is összefügghet. A normál piaci árak 2021-re térhetnek vissza, és 2022-re is ugyanezt jelzik a határidős árak.

A magyar árampiacon leginkább az importáram versenyez, de nem törvényszerű, hogy ennek mértéke automatikusan kövesse az igény csökkenését. Az ipari fogyasztók a válság miatti bevételcsökkenést kompenzálhatják valamelyest az európai piacon általánosan alacsonyabb áramárakkal, ha ezt érvényesíteni tudják a kereskedőjüknél. Ezekről a részletekről azonban senki sem nyilatkozik, ezért egyelőre megbecsülni sem nagyon lehet az árampiaci forró krumpli méretét. Annyi azonban bizonyos, lesz még forróbb, és a háttérben nagyban megy a játék, hogy kinél mennyi marad belőle.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Olvasson tovább a kategóriában