(Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Úgy tűnik, a politikusok még most is nagyobb népszerűséget, pozíciókat akarnak szerezni minden lépésükkel. Normális időben ez a dolguk, de a mai helyzetben azért jó lenne, ha inkább a gazdasági racionalitás és a társadalmi hasznosság vezérelné őket elsősorban.
A főpolgármester levelet írt a kórházaknak, hogy a vezetők írják össze, kik azok az egészségügyi dolgozók, akiknek a munkájában segítséget jelentene az ingyenes parkolás. Már a kérdés is rossz: biztosan állítható, hogy nincs olyan kórházi dolgozó, akinek ez nem segítene. Ráadásul nem is lenne jó, ha a kórházak névsor-összeállítással, a rendszámok összeírásával foglalkoznának. Van elég feladatuk, elég betegük.
Ráadásul nem is tűnik racionálisnak a fizető parkolás fenntartása a korlátozott kijárás feltételei között. Miért? A fővárosi kerületek ingyenes parkolást engednek az állandó lakosoknak. Ezzel a lehetőséggel rengetegen rendelkeznek, néhány kerületben többen, mint ahány parkoló van. Ha valaki otthon dolgozik, vagy egyáltalán nem dolgozhat, mert bezárt a szálloda vagy az adott kereskedelmi egység, akkor otthon van, vagyis a parkolóhelyen tárolja a gépkocsiját.
Ki az, aki mozog és parkolóra van szüksége? A kereskedelemben, a gyógyszertárakban dolgozók, a gáz-, a víz-, a villany- és az internetes szerelők. Köszönet nekik is, hogy vállalják a fertőzés kockázatát, segítenek élhetővé tenni a bezártságot. De ha nekik kell is fizetni, akkor is erősen gyanítható, hogy nagyon kevés a közlekedő, és így a fizető parkoló. Nagy biztonsággal becsülhető az, hogy a parkolás felügyelete, a cirkáló ellenőrök, a pénzbegyűjtés nagyobb költséggel jár, mint a várható bevétel. Az is az ingyenesség mellett szól, hogy a fertőzésveszély miatt jobb, ha az emberek kerülik a tömegközlekedést, és aki tudja, inkább a kerékpárt, a motort vagy a gépkocsit választja.
Ezek miatt észszerű lenne, ha a korlátozott kijárás időszaka alatt a főváros és a kerületek teljes egészében felfüggesztenék a fizetős parkolást.
Nem szégyen újragondolni a parkolási rendszert, függetlenül attól, hogy ki mondta.
Az egészségügyi dolgozókkal mindannyian szolidárisak vagyunk, tudunk tapsolni, a főpolgármester ki tudja világítani a Lánchidat. A taxisok ingyen viszik haza a műszak után a kórházi dolgozókat, a vendéglős ételt szállít a kórházba. Tiszteletreméltó!
Azért jó lenne, ha ennél többet tennénk. Erre tett is az ellenzék egyik képviselője javaslatot. Mindegy, hogy ki kezdeményezte, lépni kellene. A kormány tud lépni, a kritikus helyzetbe került ágazatok esetében meg is tette. Elengedett adókat, járulékokat, aminek következtében ezen ágazatok megmaradt dolgozói nettó akár még többet is kereshetnek, mint előtte.
Miért nem lépünk az egészségügyi dolgozók esetében is? Korábban a veszélyes munkahelyeken – például a vegyiparban és a gyógyszeriparban – 40 százalékos veszélyességi pótlékot fizettünk. Az egészségügy dolgozói a fronton, a leginkább veszélyeztetett helyeken vannak. Jó lenne, ha nem a napi gondok, a számlák kifizetése foglalkoztatná az ápolókat. A statisztika alapján az elmúlt években nőtt a humán- egészségügyi, szociális ellátás szektor bérszintje is, de még mindig elmarad az országos átlagtól. A kritikus helyeken dolgozó nővérek, ápolók valós jövedelmét el is fedi az átlag, mára igazából ők váltak a nemzet napszámosaivá.
Adjuk meg nekik minimum ezt a 40 százalékos veszélyességi pótlékot a járvány idejére,
és legyen meg az elhatározásunk arra, hogy a járvány után helyének és jelentőségének megfelelően kezeljük az egészségügyet.
Válsághelyzetben különösen fontos, hogy jó döntéseket hozzunk. A jó döntés mindannyiunk sikere, s nem a javaslattevő kizárólagos érdeme.
