Az előzetes várakozásoknál előrébb jutott az Európai Bizottság a Green Deal uniós elfogadtatásával. Az előzményekkel ebben a cikkben foglalkoztunk részletesebben, a csütörtöki tárgyalások előtt még úgy nézett ki, hogy a tagállamok között elég nagy ellentétek vannak, ami nehezíti a kompromisszumot. Végül megszületett egyfajta egyezség, amiből csak a lengyelek vonták ki magukat, a magyarok pedig aktív szerepet játszottak az atomenergiával kapcsolatos részek tárgyalásában.

Lengyelország, Magyarország és Csehország úgy ült le a tárgyalóasztalhoz, hogy a szenes erőművekre támaszkodó energiatermelésük miatt csak nagy összegű kompenzáció mellett, vagy még úgy sem tartották kivitelezhetőnek, hogy 2050-re az unió karbonsemleges legyen. A nyugati államok jelentős része viszont a keletieknek szánt 100 milliárd eurós kompenzációs keret előteremtését tartotta problémásnak.

Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság és az Európai Tanács azonban nagy nyomás alá helyezte a feleket, és az egyezség a lengyelek kivételével, de végső soron megszületett. Ez egyelőre ahhoz lesz elég, hogy a Bizottság januárban megjelentesse a 100 milliárd euró előteremtésének és felhasználásának tervezett forgatókönyvét, és márciusban elfogadtassák az úgynevezett klímatörvényt. Ennek elfogadásához elég lesz az egyszerű többség, mivel általános környezetvédelmi ügynek számít.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA német ipar elkezdte legalább annyira ellenezni a Green Dealt, mint MagyarországIsmét egymásra találhatnak a kelet-európai államok és a német autóipar. A tagállamok a szenes erőműveik miatt, a németek pedig a várható elbocsátások, illetve a belsőégésű motorok gyors kimúlása miatt ellenzik az emisszió visszafogásának felgyorsítását.

A lengyelekkel szemben a cseh és a magyar vétó azért maradt el, mert részben sikerült a szövegbe bevetetni az atomenergia létjogosultságát is. Magyar szempontból ennek különösen Paks II sorsa miatt van jelentősége.

A megegyezés szövege úgy fogalmaz, hogy “szükség van az energiabiztonság megteremtésére, és arra, hogy a tagállamoknak joguk legyen dönteni a saját energia mixükről, a számukra legjobb technológiák megválasztásáról”. Cseh, magyar és francia nyomásra azt is sikerült bevenni a szövegbe, hogy “néhány tagállam jelezte, hogy az energia mixben nukleáris energiát is használ”.

Az Euractiv tudósítása szerint a magyarok azt szerették volna, ha az atomenergia még ennél is sokkal konkrétabban szerepel a megfogalmazásban, de ez már kemény ellenállásba ütközött, többek között Ausztria, Németország és Luxemburg részéről.

Andrej Babis cseh kormányfő, aki az ülés előtt azt mondta, “az osztrákok még a kávéjukat sem lennének képesek meginni a cseh energiaimport nélkül”, most sikerként értékelte a szerinte tiszta energiának számító nukleáris energiára vonatkozó szövegrészek megszületését.

A karbonsemlegesség 2050-es céldátuma a teljes unió összesített kibocsátására vonatkozik, és nem lehet majd tagállami halasztást (derogációt) kérni a teljesítésére. Ám ennek ellenére is lesznek olyan országok, amelyek nem érik el a semlegességet az évszázad közepére, az ő kibocsátásukat a fejlettebb tagállamok jobb mutatói ellensúlyozzák majd.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Energiatermelési szempontból semmi értelme nincs atomerőművet építeni”Óriási szükség lesz a jövőben is nukleáris mérnökökre, csak ne fessük a fiatalok elé az atomipari reneszánsz délibábját - mondja a The World Nuclear Industry Status Report friss számának összeállítója.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet 2050 atomenergia Európai Unió green deal karbonsemlegesség paks II Olvasson tovább a kategóriában