Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. december 13. 11:12 Közélet

Megpróbáltuk a Paks II-t bepasszírozni az európai Green Dealbe, és részben sikerült is

Az előzetes várakozásoknál előrébb jutott az Európai Bizottság a Green Deal uniós elfogadtatásával. Az előzményekkel ebben a cikkben foglalkoztunk részletesebben, a csütörtöki tárgyalások előtt még úgy nézett ki, hogy a tagállamok között elég nagy ellentétek vannak, ami nehezíti a kompromisszumot. Végül megszületett egyfajta egyezség, amiből csak a lengyelek vonták ki magukat, a magyarok pedig aktív szerepet játszottak az atomenergiával kapcsolatos részek tárgyalásában.

Lengyelország, Magyarország és Csehország úgy ült le a tárgyalóasztalhoz, hogy a szenes erőművekre támaszkodó energiatermelésük miatt csak nagy összegű kompenzáció mellett, vagy még úgy sem tartották kivitelezhetőnek, hogy 2050-re az unió karbonsemleges legyen. A nyugati államok jelentős része viszont a keletieknek szánt 100 milliárd eurós kompenzációs keret előteremtését tartotta problémásnak.

Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság és az Európai Tanács azonban nagy nyomás alá helyezte a feleket, és az egyezség a lengyelek kivételével, de végső soron megszületett. Ez egyelőre ahhoz lesz elég, hogy a Bizottság januárban megjelentesse a 100 milliárd euró előteremtésének és felhasználásának tervezett forgatókönyvét, és márciusban elfogadtassák az úgynevezett klímatörvényt. Ennek elfogadásához elég lesz az egyszerű többség, mivel általános környezetvédelmi ügynek számít.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA német ipar elkezdte legalább annyira ellenezni a Green Dealt, mint MagyarországIsmét egymásra találhatnak a kelet-európai államok és a német autóipar. A tagállamok a szenes erőműveik miatt, a németek pedig a várható elbocsátások, illetve a belsőégésű motorok gyors kimúlása miatt ellenzik az emisszió visszafogásának felgyorsítását.

A lengyelekkel szemben a cseh és a magyar vétó azért maradt el, mert részben sikerült a szövegbe bevetetni az atomenergia létjogosultságát is. Magyar szempontból ennek különösen Paks II sorsa miatt van jelentősége.

A megegyezés szövege úgy fogalmaz, hogy “szükség van az energiabiztonság megteremtésére, és arra, hogy a tagállamoknak joguk legyen dönteni a saját energia mixükről, a számukra legjobb technológiák megválasztásáról”. Cseh, magyar és francia nyomásra azt is sikerült bevenni a szövegbe, hogy “néhány tagállam jelezte, hogy az energia mixben nukleáris energiát is használ”.

Az Euractiv tudósítása szerint a magyarok azt szerették volna, ha az atomenergia még ennél is sokkal konkrétabban szerepel a megfogalmazásban, de ez már kemény ellenállásba ütközött, többek között Ausztria, Németország és Luxemburg részéről.

Andrej Babis cseh kormányfő, aki az ülés előtt azt mondta, “az osztrákok még a kávéjukat sem lennének képesek meginni a cseh energiaimport nélkül”, most sikerként értékelte a szerinte tiszta energiának számító nukleáris energiára vonatkozó szövegrészek megszületését.

A karbonsemlegesség 2050-es céldátuma a teljes unió összesített kibocsátására vonatkozik, és nem lehet majd tagállami halasztást (derogációt) kérni a teljesítésére. Ám ennek ellenére is lesznek olyan országok, amelyek nem érik el a semlegességet az évszázad közepére, az ő kibocsátásukat a fejlettebb tagállamok jobb mutatói ellensúlyozzák majd.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Energiatermelési szempontból semmi értelme nincs atomerőművet építeni”Óriási szükség lesz a jövőben is nukleáris mérnökökre, csak ne fessük a fiatalok elé az atomipari reneszánsz délibábját - mondja a The World Nuclear Industry Status Report friss számának összeállítója.

Közélet 2050 atomenergia Európai Unió green deal karbonsemlegesség paks II Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2020. július 12. 07:15 Élet, Közélet

Idén már kevésbé mérgező a szúnyogirtás, de még mindig messze van attól, hogy ne ártson a környezetnek

Az egzotikus betegségeket terjesztő szúnyogok megjelenése miatt egyre fontosabb lenne, hogy ne csak a kifejlett szúnyogokat, hanem már a lárvákat is irtsák. Utánajártunk, hogy miért nem így csinálják.

Bucsky Péter
2020. július 10. 06:25 Közélet

Egyetlen ígért új nagyvállalati munkahely átlagosan 16 millió forintba került tavaly az adófizetőknek

52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.

Jandó Zoltán
2020. július 9. 06:25 Közélet

Tizenkét milliárdot hozott a hagyaték, amit már az USA-ból birtokolhat Vajna Tímea

Vajna Tímea túladott a legfontosabb cégen. Az új tulajdonos egy Las Vegas-i cég, amely mögé a végső haszonélvező kényelmesen el tud bújni.

Fontos

Váczi István
2020. július 13. 06:37 Vállalat

Nyáron is leállnak a magyar autógyárak, mi lesz a dolgozóikkal?

Nemrég indultak újra, a Suzuki ma indítja a második műszakot, de nyáron ismét minimum egyhetes szünetet tartanak. A keresetek visszaesnek, főleg a beszállítóknál.

Torontáli Zoltán
2020. július 11. 07:30 Élet, Világ

Máris egy méretes szürke folt rondítja az európai Green Dealt

Az unió úgy akarja az iparát zöld alapokra helyezni, hogy egy nem teljesen zöld technológiát is támogat. A földgáz mögött álló olajipar nagyon fontos győzelmet aratott azzal a fából vaskarika érvelésével, hogy a fosszilis gázból is megfelelő hidrogént állít elő.

Fabók Bálint
2020. július 8. 06:31 Élet

“Mindennapos őrlődés volt, hogy tudod, hogy fogy a pénz, és baromira nem tudod, mikor lesz ennek vége”

A taxis diszpécsernek 500 forintja maradt. A felszolgáló már nem akar robotként élni. A fodrászt megőrjítette a járvány. Mi lett azokkal, akik elvesztették a munkájukat?