Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. december 10. 14:17 Közélet

Közel hatvan milliárddal megtoltak Paks II-t, hitelestül kifizették az oroszokat

Jelentős tőkeemelést hajtottak végre a paksi atomerőmű bővítését felügyelő Paks II Zrt-nél. A cégbírósághoz beadott iratok szerint egy novemberi döntés nyomán az állami tulajdonos 56,6 milliárd forintot tolt a cégbe, amit kapásból el is költött a vállalat. Eddig messze ez volt a legnagyobb tőkeinjekció Paks II-nél, amely mostanáig közel 100 milliárd forintot kapott ilyen formában az államtól.

A tőkeemelést új részvények kibocsátásával hajtották végre, de úgy, hogy az állam nem a névértéken, hanem sokkal drágábban vásárolta meg a papírokat. Az eddig is kizárólagosan állami tulajdonban lévő vállalat ezer darab új, ezerforintos részvényt bocsátott ki, ezeket jegyezték le közel 57 milliárdért*technikailag a cég jegyzettőkéje így csak egymillió forinttal emelkedett, a pénz többi része a tőketartalékba került. Ez egyébként bevett gyakorlat az olyan cégeknél, ahol jelentősebb tőkebevonásra van szükség, de a tulajdonosok nem szeretnének másokat beengedni. Egy ilyen tranzakcióval sikerült például a fradi focicsapatát működtető FTC Labdarúgó Zrt-t többre értékelni, mint amennyit a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együtt ér.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍme, a világ legértékesebb sportvállalkozása, a Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.A Fradi focicsapatát többre értékelték, mint amennyit az MU, a Real Madrid és a Barcelona együtt ér. A paksi orosz hitelt pont ki lehetne fizetni ennyi pénzből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMásfél milliárddal még megkínálták a Fradit az európai kuparajt előttA focicsapatot működtető cégben fél éven belül másodszor emeltek tőkét, úgy, hogy a részvényeket azok névértékének százötvenezerszeresén jegyezték le.

A tőkeemelésként kapott pénz – amiről a bővítésért felelős miniszter, Süli János döntött, és a nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea engedélyezett – azonban nem volt sokáig a Paks II Zrt-nél, mostanra teljes egészében át is utalták az orosz kivitelezőnek. Sőt valójában a kapott összegnél még valamivel többet is költött a társaság. A hivatalos iratok szerint ugyanis összesen hat számlát fizettek ki a Rosatomnak*egészen pontosan a JSC ASE Engineering Company-nek közel 57,2 milliárd forint értékben.

Mindez arra utalhat, hogy a korábbi hasonló feltőkésítésekből még volt pénze a Paks II Zrt-nek. Ezt megelőzően háromszor juttatták hasonló módon forráshoz a vállalatot. Szinte pontosan két évvel ezelőtt 30,5, az idén márciusban pedig 9,8 milliárd forintot kapott a cég, míg április végén egy 170 milliós utalás érkezett.

A mostani 57 milliárdos összeg minden bizonnyal elsősorban a műszaki tervre ment el,

más nagyobb összeget felemésztő fejlesztés ugyanis nem nagyon volt még. A tervet egyébként még október elején fogadta el a magyar fél. Akkor Szijjártó Péter – amellett, hogy a lépést mérföldkőnek nevezte – csak az engedélyeket és a felvonulási terület kialakításának megkezdését tudta kiemelni, mint előrelépést. Előbbiből beszámolója szerint már több, mint háromszáz van, míg a felvonulási épületek közül három kapott építési engedélyt, és közülük a Roszatom helyi irodaházát már el is kezdték építeni.

A mostani kifizetés egyik érdekessége, hogy a leadott cégiratokban azt 80-20 arányban megbontva is szerepeltették. Ennek azért van jelentősége, mert az oroszokkal kötött megállapodás szerint az új paksi blokkok bővítését elvileg nagyrészt orosz hitelből finanszíroznánk, a költségeknek csak az egyötöde az önrész.

A mostani kifizetéssel azonban nem csak az önrészt utalta át a Roszatomnak az állami cég, hanem azt is, amit elvileg hitelbe kaptunk volna. Azaz úgy tűnik, hogy

nem, vagy inkább továbbra sem vesszük igénybe a kölcsönt.

Ez érthető, hiszen a 2014-ben kötött megállapodásban még a legkedvezőbb időszakra is 4,5 százalékos kamat szerepel, ami a későbbiekben még tovább emelkedik. Márpedig jelenleg ennél sokkal jobb feltételekkel jut forráshoz az állampapírpiacon Magyarország. Magyarul megéri kiváltani a hat éve még kedvezőnek tűnő orosz hitelt piacival.

Pedig akkor ez volt a fő érv a Roszatom mellett. A kormányzat illetékesei részéről többször elhangzott, hogy azért választották az oroszokat (és végső soron azért nem volt verseny), mert más nem tudott volna olyan pénzügyi konstrukciót a beruházás mögé tenni, mint ők.

Közélet paks II paksi bővítés roszatom Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Vonyó Tamás
2021. december 6. 06:36 Közélet

Ha a magyarok ma nyugati szinten élnének, az maga lenne a történelmi csoda

Nem zárkóztunk fel gazdaságilag, de legalább történelmi perspektívából nézve nem is maradtunk le -véli a milánói Bocconi Egyetem docense. Ez a G7 Holnap Felzárkózás című vitasorozatának második része.

Stubnya Bence
2021. december 4. 08:39 Közélet

A díjnyertes cikksorozat, amiért kipakoltatták kollégánk táskáját a strasbourgi Lidlben

Az e heti G7 Podcastban Torontáli Zoltán kollégánk mesélt az árösszehasonlító cikksorozatáról, ami a fantasztikus olvasóink nélkül nem jöhetett volna létre.

Jandó Zoltán
2021. december 2. 16:05 Közélet

Mi lesz a fővárosi közvilágítással, miután az ahhoz áramot szolgáltató cég bedőlt?

Decemberben elég sokba fog kerülni a közvilágítás Budapesten, utána azonban a rezsicsökkentett áron venné az áramot a főváros.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.