Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. december 10. 14:17 Közélet

Közel hatvan milliárddal megtoltak Paks II-t, hitelestül kifizették az oroszokat

Jelentős tőkeemelést hajtottak végre a paksi atomerőmű bővítését felügyelő Paks II Zrt-nél. A cégbírósághoz beadott iratok szerint egy novemberi döntés nyomán az állami tulajdonos 56,6 milliárd forintot tolt a cégbe, amit kapásból el is költött a vállalat. Eddig messze ez volt a legnagyobb tőkeinjekció Paks II-nél, amely mostanáig közel 100 milliárd forintot kapott ilyen formában az államtól.

A tőkeemelést új részvények kibocsátásával hajtották végre, de úgy, hogy az állam nem a névértéken, hanem sokkal drágábban vásárolta meg a papírokat. Az eddig is kizárólagosan állami tulajdonban lévő vállalat ezer darab új, ezerforintos részvényt bocsátott ki, ezeket jegyezték le közel 57 milliárdért*technikailag a cég jegyzettőkéje így csak egymillió forinttal emelkedett, a pénz többi része a tőketartalékba került. Ez egyébként bevett gyakorlat az olyan cégeknél, ahol jelentősebb tőkebevonásra van szükség, de a tulajdonosok nem szeretnének másokat beengedni. Egy ilyen tranzakcióval sikerült például a fradi focicsapatát működtető FTC Labdarúgó Zrt-t többre értékelni, mint amennyit a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együtt ér.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍme, a világ legértékesebb sportvállalkozása, a Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.A Fradi focicsapatát többre értékelték, mint amennyit az MU, a Real Madrid és a Barcelona együtt ér. A paksi orosz hitelt pont ki lehetne fizetni ennyi pénzből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMásfél milliárddal még megkínálták a Fradit az európai kuparajt előttA focicsapatot működtető cégben fél éven belül másodszor emeltek tőkét, úgy, hogy a részvényeket azok névértékének százötvenezerszeresén jegyezték le.

A tőkeemelésként kapott pénz – amiről a bővítésért felelős miniszter, Süli János döntött, és a nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea engedélyezett – azonban nem volt sokáig a Paks II Zrt-nél, mostanra teljes egészében át is utalták az orosz kivitelezőnek. Sőt valójában a kapott összegnél még valamivel többet is költött a társaság. A hivatalos iratok szerint ugyanis összesen hat számlát fizettek ki a Rosatomnak*egészen pontosan a JSC ASE Engineering Company-nek közel 57,2 milliárd forint értékben.

Mindez arra utalhat, hogy a korábbi hasonló feltőkésítésekből még volt pénze a Paks II Zrt-nek. Ezt megelőzően háromszor juttatták hasonló módon forráshoz a vállalatot. Szinte pontosan két évvel ezelőtt 30,5, az idén márciusban pedig 9,8 milliárd forintot kapott a cég, míg április végén egy 170 milliós utalás érkezett.

A mostani 57 milliárdos összeg minden bizonnyal elsősorban a műszaki tervre ment el,

más nagyobb összeget felemésztő fejlesztés ugyanis nem nagyon volt még. A tervet egyébként még október elején fogadta el a magyar fél. Akkor Szijjártó Péter – amellett, hogy a lépést mérföldkőnek nevezte – csak az engedélyeket és a felvonulási terület kialakításának megkezdését tudta kiemelni, mint előrelépést. Előbbiből beszámolója szerint már több, mint háromszáz van, míg a felvonulási épületek közül három kapott építési engedélyt, és közülük a Roszatom helyi irodaházát már el is kezdték építeni.

A mostani kifizetés egyik érdekessége, hogy a leadott cégiratokban azt 80-20 arányban megbontva is szerepeltették. Ennek azért van jelentősége, mert az oroszokkal kötött megállapodás szerint az új paksi blokkok bővítését elvileg nagyrészt orosz hitelből finanszíroznánk, a költségeknek csak az egyötöde az önrész.

A mostani kifizetéssel azonban nem csak az önrészt utalta át a Roszatomnak az állami cég, hanem azt is, amit elvileg hitelbe kaptunk volna. Azaz úgy tűnik, hogy

nem, vagy inkább továbbra sem vesszük igénybe a kölcsönt.

Ez érthető, hiszen a 2014-ben kötött megállapodásban még a legkedvezőbb időszakra is 4,5 százalékos kamat szerepel, ami a későbbiekben még tovább emelkedik. Márpedig jelenleg ennél sokkal jobb feltételekkel jut forráshoz az állampapírpiacon Magyarország. Magyarul megéri kiváltani a hat éve még kedvezőnek tűnő orosz hitelt piacival.

Pedig akkor ez volt a fő érv a Roszatom mellett. A kormányzat illetékesei részéről többször elhangzott, hogy azért választották az oroszokat (és végső soron azért nem volt verseny), mert más nem tudott volna olyan pénzügyi konstrukciót a beruházás mögé tenni, mint ők.

Közélet paks II paksi bővítés roszatom Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2020. január 16. 06:57 Élet, Közélet

Kérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt a kormányra hallgat a konyhában

A táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.

Avatar
2020. január 15. 17:03 Közélet

Ki és mit akar megvédeni gazdaságvédelem címén?

Az államközpontú magyar modell piackorlátozó jellegének megszüntetésére kevés az esély, de legalább a hosszabb távon nagy gondokat okozó, megalapozatlan keresletélénkítést el kellene kerülni.

Bucsky Péter
2020. január 15. 06:58 Közélet

Álzöld látszatintézkedésben ért egyet Orbán és Karácsony

A kormányfő elektromos buszos ötletét a főpolgármester is támogatja. Megmutatjuk, miért tévednek mindketten.

Fontos

Stubnya Bence
2020. január 16. 17:10 Vállalat, Világ

Európai minimálbért akar az EU, de észak és kelet máris összevitatkozott rajta

Abban egyetértenek a keleti és északi tagállamok szakszervezetei, hogy közelíteni kéne a béreket, de az északiak nem akarnak uniós szinten kötelező minimálbért.

Jandó Zoltán
2020. január 14. 17:28 Közélet, Vállalat

Miután körözik a volt gazdasági igazgatót, meg is szűnik a vizes vb szervező cége

Egyszer már nekifutottak volna ennek, de kiderült, hogy kockázatos a dolog, mert a cégnek túl sok tartozása van. Egy másik állami vállalatot nem is fizettek ki.

Jandó Zoltán
2020. január 13. 06:52 Közélet, Vállalat

Orbán Viktor megpróbálta megindokolni, miért vesszük meg Mészárosék erőművét, de nem sikerült

Orbán több részből álló magyarázata, ha szigorúak vagyunk vele, akkor szakmai szempontból szinte teljes egészében értelmetlen volt.