Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. november 12. 17:31 Közélet

A gazdaság lassulni kezdett. De miért nem látszik?

Nem csitul a vita arról, hogy most milyen állapotban is van a magyar gazdaság. Magam is próbáltam már értelmezni a helyzetet a nyáron, miután a makrogazdasági adatok még mindig előnyösen alakultak, miközben a környezetünkben már fordulat állt be. Hogy mennyire nem egyértelmű a helyzet, azt jelzi az a meghökkentő értékelési szakadék, amely a magyar pénzpolitika két intézményének vezetője között megmutatkozott (igaz, ez másról is szólhat).

„Korszakhatáron vagyunk, vagyis az aranykor, ami mögöttünk van, kezd véget érni”, mondta Varga Mihály a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén, ahol úgy érvelt, hogy lassulás jön, de az még nem recesszió, nem válság.

„Aranykor: nincs vége, még csak most kezdődik”, válaszolt erre az MNB elnöke. „Miért is ne lehetne kétségbe vonni egy pénzügyminiszter szavait, ha ellentmondanak a nemzet vágyainak és a hivatalban lévő kormány terveinek?”- volt Matolcsy György érvelése.

A pénzügyminiszter helyzetértékelése egybevág azzal, amit az elemzői közösség gondol. A trendadatok, a potenciális gazdasági teljesítményt meghatározó termelési tényezők alakulása, a nemzetközi gazdaság konjunktúra valószínű forgatókönyvei mind arra utalnak, hogy az utóbbi néhány év ütemétől jelentősen elmaradó gazdasági növekedéssel kell számolnunk a most következő időszakban. Ez a várakozás egyébként megjelenik az MNB hivatalos dokumentumaiban, így a legutóbbi, szeptemberi inflációs jelentés anyagában is.

Más előrejelzések némileg eltérő mértékekkel és valamelyest más alakú lefolyással számolnak, de az ütem-prognózisok mind U alakú görbét vázolnak fel: a 2019 nyarának csúcsát először érezhető ütem-visszaesés követi, majd talán ismét emelkedhet a tempó, a körülmények kedvező alakulása esetén.

Fontos hangsúlyozni, hogy az ütem csökkenése még nem jelent recessziót, hiszen ez nulla alatti növekedést jelentene. (Magyarországon utoljára 2012-ben volt ilyen.) Most azonban sem az MNB apparátusa, sem a náluk kevésbé optimista elemzők nem számolnak recesszióval a következő évekre.

Az viszont sokatmondó, hogy az MNB bemutatott legyezőábrája a gazdasági teljesítménymutató (reál GDP) lehetséges alakulásának igen széles sávját mutatja be. Eszerint 2020-2021 során a valószínűsített éves növekedési ütem az egy és a hat százalék közé esik. Ezek bizony igencsak eltérő szélső értékek.

A jegybankelnök a pénzügyminiszternek címzett helyreigazításában nem tért ki adatokra, az aranykor lezárulásának tézisével a nemzet vágyait és a kormány terveit állította szembe.

A nemzet vágyait nehéz értelmezni. Már csak azért is, mert a nemzet különböző tagjainak a vágyai eltérnek. Némelyek vágya nagyobb erővel hat ki a kormánypolitikára, mint másoké.

Vágyakra egyébként is kockázatos kormányzati politikát alapozni. Viszont a várakozásoknak, ezt jól tudjuk a modern gazdaságelméletekből, komoly jövőformáló erejük van. Ezért érdemes áttekinteni, hogy a nagymintás felmérések mit mutatnak a fogyasztói és az üzleti várakozások alakulásáról.

A GKI Gazdaságkutató hosszú idő óta azonos módszertan szerint végzett várakozás-felmérésében markáns változások jelentek meg a legutóbbi időkben.

 

Az idén a konjunktúra-index mérséklődő trendet követett, ám igencsak eltérő komponensek egyenlegeként állt elő a csökkenés. Egyik oldalról az év során tovább javult a fogyasztói bizalmi index. Ugyan egy árnyalattal még így is a negatív tartományban van a mutató, de közismert az emberek panaszkodó hajlama, és a legendás magyar pesszimizmus fényében a mostani fogyasztói közhangulat kifejezetten jónak mondható. Ezzel szemben az üzleti válaszadók, akik cégvezetőként, vállalati irányító pozícióban az adatok és tények, a megrendelések és iparági kilátások alapján formálnak véleményt, már egy ideje mind kevésbé optimisták. E két tényező eredőjeként állt elő az egyesített konjunktúraindex süllyedése.

A várakozásoknak nagyon is komoly reálgazdasági következményei lehetnek. A bizakodó emberek költenek, hitelt vesznek fel, kevésbé igyekeznek megtakarítani – ezzel fűtik az aggregált keresletet. Az üzleti körök optimizmusának gyengülése megmutatkozhat az új beruházásoktól való tartózkodásban, a megrendelések visszafogásában, a létszámtervek felülvizsgálatában – idővel ezek is kihatnak mind a keresleti, de főleg a kínálati oldalra.

Mit mutatnak az adatok? A nyár óta lett némi változás, de az október végéig ismertté vált adatoktól sem lettünk sokkal okosabbak. A KSH gyorsjelentései szerint az év első nyolc hónapjában az előző évhez viszonyítva az építőipari termelés 30 százalékkal emelkedett, ami továbbra is különösen nagy dinamikát jelez, noha a korábbi időszakában még meghökkentőbb volt az előző év azonos időszakához mért növekedési index. Az ipari termelés 6,3 százalékkal emelkedett az év első 9 hónapjában a tavalyihoz képest. A kiskereskedelmi forgalom 5,8 százalékkal bővült idén január-szeptember között az előző év kilenc hónapjának bázisán.

Ezek még mindig egy lendületben lévő gazdaság adatainak tűnnek, miközben a hazánk külső környezetét jelentő gazdasági térben a növekedés lényegében leállt. Az autóipar sokféle átalakulásának következményei azonban már elértek hozzák, ezt jelzi az Audinál bejelentett létszám-csökkentés. Más okok miatt, de hasonlóan nagy elbocsájtásokat jelentett be a Dunaferr és az Electrolux. Több alkatrész-szállító cégeknél mondják, hogy immár nincs szükség többlet műszakokra.

Az ipari ütemesés késleltetve ér ide. A magyar beszállítók kedvező költségszintje – tehát hogy még mindig elég olcsók vagyunk – az egyik oka, ami miatt az első visszafogási szakasz eddig elkerült minket. A bővítési terveket azonban már visszanyesték sok helyen. A vállalatok likvid pénzállományának magas szintje egyébként is azt jelzi, hogy a cégek már kevésbé szívesen kötelezik el magukat fejlesztések, bővítő projektek mellett.

És az eddigi ütem másik támasza? Fennmaradhat-e a lakossági fogyasztás ilyen mértékű növekedése? A hitelből finanszírozott fogyasztás olyan mértékéig bizonyosan nem jutunk el, mint 2008 előtt, de az adósságfelvétel ésszerűségének az a kritikus ismérve, hogy miként alakul a továbbiakban az adós jövedelme. A reálbér növekedésének utóbbi három éve bizonyosan aranyként fog feltűnni jövőre, hiszen ilyen piaci helyzetben a nominális béremelés ütemét a cégek nem akarják, nem is bírják folytatni. Az árak viszont immár nagyon is jól láthatóan nőnek, a négy százalékos maginfláció komoly jelzés. Számos család reáljövedelmében mostanság áll be fordulat.

A további fogyasztást ösztönző kormányzati hitelakciók akkor terelik a családok figyelmét az előrehozott fogyasztás lehetőségeire, amikor már az óvatosság lenne az ajánlatosabb. Ha a szelek zordabbra fordulnak, az intő szónak ideje van.

Közélet gdp konjunktúra Magyar Nemzeti Bank Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2020. október 19. 15:48 Közélet

Bemutatjuk, hogy áll a magyar társadalom

Hamarosan könyvesboltokba kerül a Társadalmi riport idei kiadása, a G7 a következő napokban exkluzív cikksorozatban mutatja be a kötet fejezeteit.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Avatar
2020. október 16. 17:41 Közélet

Kockázat és bizonytalanság: most az utóbbival van dolgunk

A mai gazdasági-társadalmi helyzetben az egyetlen biztos pont a tartós bizonytalanság, de azért az állam tudná némileg mérsékelni.

Fontos

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.