Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. november 12. 17:31 Közélet

A gazdaság lassulni kezdett. De miért nem látszik?

Nem csitul a vita arról, hogy most milyen állapotban is van a magyar gazdaság. Magam is próbáltam már értelmezni a helyzetet a nyáron, miután a makrogazdasági adatok még mindig előnyösen alakultak, miközben a környezetünkben már fordulat állt be. Hogy mennyire nem egyértelmű a helyzet, azt jelzi az a meghökkentő értékelési szakadék, amely a magyar pénzpolitika két intézményének vezetője között megmutatkozott (igaz, ez másról is szólhat).

„Korszakhatáron vagyunk, vagyis az aranykor, ami mögöttünk van, kezd véget érni”, mondta Varga Mihály a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén, ahol úgy érvelt, hogy lassulás jön, de az még nem recesszió, nem válság.

„Aranykor: nincs vége, még csak most kezdődik”, válaszolt erre az MNB elnöke. „Miért is ne lehetne kétségbe vonni egy pénzügyminiszter szavait, ha ellentmondanak a nemzet vágyainak és a hivatalban lévő kormány terveinek?”- volt Matolcsy György érvelése.

A pénzügyminiszter helyzetértékelése egybevág azzal, amit az elemzői közösség gondol. A trendadatok, a potenciális gazdasági teljesítményt meghatározó termelési tényezők alakulása, a nemzetközi gazdaság konjunktúra valószínű forgatókönyvei mind arra utalnak, hogy az utóbbi néhány év ütemétől jelentősen elmaradó gazdasági növekedéssel kell számolnunk a most következő időszakban. Ez a várakozás egyébként megjelenik az MNB hivatalos dokumentumaiban, így a legutóbbi, szeptemberi inflációs jelentés anyagában is.

Más előrejelzések némileg eltérő mértékekkel és valamelyest más alakú lefolyással számolnak, de az ütem-prognózisok mind U alakú görbét vázolnak fel: a 2019 nyarának csúcsát először érezhető ütem-visszaesés követi, majd talán ismét emelkedhet a tempó, a körülmények kedvező alakulása esetén.

Fontos hangsúlyozni, hogy az ütem csökkenése még nem jelent recessziót, hiszen ez nulla alatti növekedést jelentene. (Magyarországon utoljára 2012-ben volt ilyen.) Most azonban sem az MNB apparátusa, sem a náluk kevésbé optimista elemzők nem számolnak recesszióval a következő évekre.

Az viszont sokatmondó, hogy az MNB bemutatott legyezőábrája a gazdasági teljesítménymutató (reál GDP) lehetséges alakulásának igen széles sávját mutatja be. Eszerint 2020-2021 során a valószínűsített éves növekedési ütem az egy és a hat százalék közé esik. Ezek bizony igencsak eltérő szélső értékek.

A jegybankelnök a pénzügyminiszternek címzett helyreigazításában nem tért ki adatokra, az aranykor lezárulásának tézisével a nemzet vágyait és a kormány terveit állította szembe.

A nemzet vágyait nehéz értelmezni. Már csak azért is, mert a nemzet különböző tagjainak a vágyai eltérnek. Némelyek vágya nagyobb erővel hat ki a kormánypolitikára, mint másoké.

Vágyakra egyébként is kockázatos kormányzati politikát alapozni. Viszont a várakozásoknak, ezt jól tudjuk a modern gazdaságelméletekből, komoly jövőformáló erejük van. Ezért érdemes áttekinteni, hogy a nagymintás felmérések mit mutatnak a fogyasztói és az üzleti várakozások alakulásáról.

A GKI Gazdaságkutató hosszú idő óta azonos módszertan szerint végzett várakozás-felmérésében markáns változások jelentek meg a legutóbbi időkben.

 

Az idén a konjunktúra-index mérséklődő trendet követett, ám igencsak eltérő komponensek egyenlegeként állt elő a csökkenés. Egyik oldalról az év során tovább javult a fogyasztói bizalmi index. Ugyan egy árnyalattal még így is a negatív tartományban van a mutató, de közismert az emberek panaszkodó hajlama, és a legendás magyar pesszimizmus fényében a mostani fogyasztói közhangulat kifejezetten jónak mondható. Ezzel szemben az üzleti válaszadók, akik cégvezetőként, vállalati irányító pozícióban az adatok és tények, a megrendelések és iparági kilátások alapján formálnak véleményt, már egy ideje mind kevésbé optimisták. E két tényező eredőjeként állt elő az egyesített konjunktúraindex süllyedése.

A várakozásoknak nagyon is komoly reálgazdasági következményei lehetnek. A bizakodó emberek költenek, hitelt vesznek fel, kevésbé igyekeznek megtakarítani – ezzel fűtik az aggregált keresletet. Az üzleti körök optimizmusának gyengülése megmutatkozhat az új beruházásoktól való tartózkodásban, a megrendelések visszafogásában, a létszámtervek felülvizsgálatában – idővel ezek is kihatnak mind a keresleti, de főleg a kínálati oldalra.

Mit mutatnak az adatok? A nyár óta lett némi változás, de az október végéig ismertté vált adatoktól sem lettünk sokkal okosabbak. A KSH gyorsjelentései szerint az év első nyolc hónapjában az előző évhez viszonyítva az építőipari termelés 30 százalékkal emelkedett, ami továbbra is különösen nagy dinamikát jelez, noha a korábbi időszakában még meghökkentőbb volt az előző év azonos időszakához mért növekedési index. Az ipari termelés 6,3 százalékkal emelkedett az év első 9 hónapjában a tavalyihoz képest. A kiskereskedelmi forgalom 5,8 százalékkal bővült idén január-szeptember között az előző év kilenc hónapjának bázisán.

Ezek még mindig egy lendületben lévő gazdaság adatainak tűnnek, miközben a hazánk külső környezetét jelentő gazdasági térben a növekedés lényegében leállt. Az autóipar sokféle átalakulásának következményei azonban már elértek hozzák, ezt jelzi az Audinál bejelentett létszám-csökkentés. Más okok miatt, de hasonlóan nagy elbocsájtásokat jelentett be a Dunaferr és az Electrolux. Több alkatrész-szállító cégeknél mondják, hogy immár nincs szükség többlet műszakokra.

Az ipari ütemesés késleltetve ér ide. A magyar beszállítók kedvező költségszintje – tehát hogy még mindig elég olcsók vagyunk – az egyik oka, ami miatt az első visszafogási szakasz eddig elkerült minket. A bővítési terveket azonban már visszanyesték sok helyen. A vállalatok likvid pénzállományának magas szintje egyébként is azt jelzi, hogy a cégek már kevésbé szívesen kötelezik el magukat fejlesztések, bővítő projektek mellett.

És az eddigi ütem másik támasza? Fennmaradhat-e a lakossági fogyasztás ilyen mértékű növekedése? A hitelből finanszírozott fogyasztás olyan mértékéig bizonyosan nem jutunk el, mint 2008 előtt, de az adósságfelvétel ésszerűségének az a kritikus ismérve, hogy miként alakul a továbbiakban az adós jövedelme. A reálbér növekedésének utóbbi három éve bizonyosan aranyként fog feltűnni jövőre, hiszen ilyen piaci helyzetben a nominális béremelés ütemét a cégek nem akarják, nem is bírják folytatni. Az árak viszont immár nagyon is jól láthatóan nőnek, a négy százalékos maginfláció komoly jelzés. Számos család reáljövedelmében mostanság áll be fordulat.

A további fogyasztást ösztönző kormányzati hitelakciók akkor terelik a családok figyelmét az előrehozott fogyasztás lehetőségeire, amikor már az óvatosság lenne az ajánlatosabb. Ha a szelek zordabbra fordulnak, az intő szónak ideje van.

Közélet gdp konjunktúra Magyar Nemzeti Bank Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2019. december 13. 11:12 Közélet

Megpróbáltuk a Paks II-t bepasszírozni az európai Green Dealbe, és részben sikerült is

A csehekkel és a franciákkal közösen sikerült elérni, hogy az atomenergia választható lehetőség legyen a zöld célok elérésénél.

Bucsky Péter
2019. december 12. 16:22 Közélet

Kormányközeli üzleti körök tarolták le a közéleti lapok piacát, aztán állami pénzből tőkésítik fel

Nagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2019. december 12. 06:50 Közélet

Kirúgták a vizes vb gazdasági igazgatóját, 587 millió forint adó elcsalásával gyanúsítják

Többen egybehangzóan állítják, hogy Dubajban lehet Balogh Sándor, aki ellen üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt adtak ki körözést.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. december 13. 06:57 Vállalat

Vajna Tímea túl akart adni öröksége egy fontos részén, de a bíróság közbelépett

Osztatlan közös tulajdont csináltak volna a cégből, de a cégbíróság nem engedte. Közben a vállalat meg is szűnhet, mivel fél éve késik a beszámolójával.

Torontáli Zoltán
2019. december 12. 14:16 Világ

A német ipar elkezdte legalább annyira ellenezni a Green Dealt, mint Magyarország

Ismét egymásra találhatnak a kelet-európai államok és a német autóipar. A tagállamok a szenes erőműveik miatt, a németek pedig a várható elbocsátások, illetve a belsőégésű motorok gyors kimúlása miatt ellenzik az emisszió visszafogásának felgyorsítását.

Jandó Zoltán
2019. december 11. 09:52 Közélet

Valaki idő előtt sejtette, hogy meghiúsul a nagy T-Systems üzlet

A Telekomnál meglepődtek, de a tőzsdén kevésbé.