Hírlevél feliratkozás
Tóth István János
2019. augusztus 8. 16:09 Adat, Közélet

Haveri cégek a közbeszerzési hálózatokban

(A szerző az MTA KRTK KTI tudományos főmunkatársa, a CRCB igazgatója. A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Idén tavasszal hirdette meg a CRCB azt a pénzgyűjtési kampányát, amely egy érdekes kutatási program megvalósítására irányult. Ebben a programban a kutatók a 2005-2018 között lebonyolított legnagyobb magyar közbeszerzések adatai alapján a magas és alacsony korrupciós kockázatú közbeszerzések hálózatának elemzését kívánták elvégezni. A kutatási programot magyar állampolgárok és vállalkozók támogatták, akik kevesebb mint egy hónap alatt közel 3 millió forintot dobtak össze erre a célra, és így, hála nekik, sikerült márciusban elindítani a munkát.

A jelenleg is folyamatban lévő kutatás során a CRCB kutatói többek között arra keresnek választ, hogy 2005-2018 között centralizáltabb lett-e az ajánlatkérők és nyertesek, valamint a közöttük létrejött közbeszerzési szerződések által meghatározott közbeszerzési hálózat; nőtt-e a magas korrupciós kockázatú közbeszerzések esetében a centralizáció; illetve hogyan helyezkednek el ebben a hálózatban az Orbán Viktorhoz családjához közelálló („kormányközeli”) vállalkozók által tulajdonolt cégek. A kutatók első megközelítésben a Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István, Simicska Lajos tulajdonában lévő cégek és a Duna Aszfalt, valamint a West Hungária Bau cégek csoportját (továbbiakban MGTS cégek) elemezték a fenti szempontokból.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyolc ábra egy magyar csodárólHa piacgazdaság van, akkor kétségtelenül Mészáros Lőrinc cégei a legjobbak az országban, és nekik kellene nyerniük az összes közbeszerzést. De van alternatív magyarázat is.

Sokan felvetik, hogy a kutatási programban feltett kérdésekre a válaszok már ismertek és mindenki számára nyilvánvalóak. Egyfelől sokan mondják azt, hogy „hiszen ezeket a történeteket mindenki tudja, a korrupciót mindenki látja”, „ezek evidenciák”; másfelől pedig azt, hogy „ezzel a kérdéssel nem érdemes foglalkozni, mert ma Magyarországon zéró tolerancia érvényesül a korrupcióval szemben”, aminek eredményeként „2010 után gyakorlatilag megszűnt ez a jelenség, és így nincs közbeszerzési korrupció sem”. A kutatás támogatói és a CRCB kutatói más véleményen vannak. Ők úgy gondolják, hogy érdemes lenne a tudomány eszközeivel is megvizsgálni a fenti problémákat, mivel egy ilyen kutatási program érvényes információkkal járulhat hozzá azoknak a kérdéseknek a megválaszolásához, hogy valójában hogyan is működik, és milyen jóléti hatásokkal jár a közbeszerzés rendszere ma Magyarországon. A cikkben a kutatás részeredményei közül ismertetek néhányat.

A CRCB először leválogatta a legnagyobb közbeszerzési szerződéseket a 2005-2018 közötti időszakban minden évre vonatozóan úgy, hogy az elemzésre kiválasztott közbeszerzési szerződések minden évben adják ki az éves összes közbeszerzési szerződéses érték több mint 70 százalékát.*Az első közelítésben a keretszerződéseket nem vették figyelembe. Ezek elemzésére később kerül sor. A 2005-2018 közötti időszakot a kutatók három szakaszra osztották fel, kihagyva 2010-et mint átmeneti (választási) évet.*Az elemzett szerződések listáját a CRCB itt tette közzé: http://www.crcb.eu/wp-content/uploads/2019/08/network1_2019_data_g7_5_190807.zip A kutatók összesen 14 526 (illetve a 2010-es év nélkül 13 153) közbeszerzési szerződést elemeztek így, amelyek összértéke minden évre vonatkozóan az adott évi összes szerződés 60-75 százalékát tette ki. A három szakasz az alábbi: 2005-2009 mint a Gyurcsány-Bajnai-kormányok által fémjelzett szakasz, 2011-2015. január mint az Orbán-kormányok időszaka a G-napig, és 2015. február – 2018 mint a G-nap utáni időszak.

 

A közbeszerzési hálózatot úgy lehet legegyszerűbben felrajzolni, hogy a közbeszerzés kiíróját és a nyertesét a közöttük létrejött szerződések kötik össze, és a szereplők közötti kapcsolatot irányítatlan kapcsolatként értelmezzük.*Tulajdonképpen az ajánlatkérő-nyertes kapcsolatok úgynevezett kétmóduszú hálózatot (two-mode network) alkotnak (a vizsgált példában sem az ajánlatkérő-ajánlatkérő, sem nyertes-nyertes kapcsolat nem létezhet), ezért esetükben az egymóduszú, irányítatlan gráfokra kifejlesztett statisztikák értelmezése a gráfok szintjén csak bizonyos megszorításokkal és kellő körültekintéssel lehetséges. A három időszakban sorrendben 2222, 3239 és 3119 szereplő (ajánlatkérő és nyertes) között 2356, 3620 és 3609 kapcsolatra került sor*Ha egy A és B szereplő között több szerződésre került sor az adott időszak alatt, azt most a kutatók egy kapcsolatnak számolták, tehát a gráfban a kapcsolatokat nem súlyozták sem a szerződések számával, sem azok értékével. a CRCB előzetes eredményei szerint.

Egy ilyen hálózat nagyon összetett, sok egymással összefüggő alhálózatot (fürtösödést) tartalmaz. Ennek illusztrálására három ábra mutatja be a közbeszerzési hálózat legnagyobb összefüggő komponensét*Az ábrák csak az úgynevezett óriás komponenst ábrázolják, nincsenek benne azok a kapcsolatok, amelyekben rendszerint 2-3, esetleg 4 szereplő kapcsolódik össze, és ezek egyike sem kapcsolódik ehhez az úgynevezett óriás komponenshez.. Az ábrákon a zöld pontok jelentik az ajánlatkérőket, a piros pontok a nyerteseket, és a közöttük lévő vonalak pedig a két szereplő között megkötött szerződéseket.

A legnagyobb közbeszerzések hálózata, 2005-2009

A legnagyobb közbeszerzések hálózata, 2011-2015 (a G-napig)

A legnagyobb közbeszerzések hálózata, 2015 (a G-naptól)-2018

A három korszak esetében a legnagyobb (minden korszakban a medián fölötti értékű) és a magasabb korrupciós kockázatú*Ehhez a CRCB kutatói két korrupciós kockázati mutatót (korrupciós kockázati index, CR2; valamint a piaci ár és becsült érték különbségének aránya a becsült értékhez képest) vettek figyelembe. Ha egy szerződésnél a CR2 értéke egy volt, és a másik mutató értéke pedig a felső negyedbe tartozott, akkor ezt a szerződést a kutatók „magas korrupciós kockázatúnak” tekintették. szerződések hálózatát az alábbi ábrák mutatják. Ezek természetesen jóval kevesebb ajánlatkérőt és nyertest tartalmaznak, mint az előbbiek, de a számítások szerint egy kivétellel a centralitásuk*Ehhez a kutatók kétféle centralitásmutatót számoltak: a csoport fokszám centralitás (group degree centrality) és a csoport közöttiség centralitás (group degree centrality) mutatóit. Lásd ezekről https://en.wikipedia.org/wiki/Betweenness_centrality jóval nagyobb a teljes alminta hálózatainál*A kivétel, ha a 2005-2009 időszakban a teljes alminta és a medián érték feletti legkorruptabb alminta centralitását hasonlítják össze a csoport közöttiség centralitás szerint (ennek értéke 0,046 volt az első és 0,022 a második időszakban). A többi időszakra és mindkét mutatóra vonatkozóan a nagy értékű korruptabb beszerzések által meghatározott hálózatok centralitása magasabb volt..

A nagyobb és magasabb korrupciós kockázatú szerződések centralitása tehát nagyobb, mint a kisebbeké és azoké, ahol nem vagy csak kismértékű korrupciós kockázatok voltak kimutathatók.

A legnagyobb közbeszerzéseken belül a medián feletti értékűek és a magasabb korrupciós kockázatúak hálózatai, 2005-2009

A legnagyobb közbeszerzéseken belül a medián feletti értékűek és a magasabb korrupciós kockázatúak hálózatai, 2011-2015 (a G-napig)

A legnagyobb közbeszerzéseken belül a medián feletti értékűek és a magasabb korrupciós kockázatúak hálózatai, 2015 (a G-naptól)-2018

A CRCB számításai szerint az MGTS csoport az összes közbeszerzési szerződést figyelembe véve 1264 közbeszerzési szerződést nyert 2005-2018 között. A csoport egyes tagjai már 2010 előtt is nyertek közbeszerzési szerződést (a 2005-2009 közötti öt évben összesen 154-et), az igazi aranykorszak azonban 2010 után jött el az MGTS csoport számára. Ekkor már 1110 szerződést nyertek, évente átlagosan majdnem annyit (139-et), mint a 2010 előtti időszak öt éve alatt összesen (lásd a táblázatot).

Még nagyobb különbségeket látunk, ha csak a legnagyobb értékű közbeszerzési szerződéseket nézzük: míg 2005-2009 között évente közel 8 nagy szerződést nyertek átlagosan, addig 2011-2015 között már 166 szerződést (ami közel négyszeres növekedés, ha csak az évi átlagos szerződésszámot nézzük), és 2015-2018-ban már évente átlagosan 78 szerződést, ami tízszeres növekedés a 2010 előtti helyzethez képest. Míg a 2010 előtti öt évben 39 szerződést nyertek, addig 2010 után csak évente nyertek átlagban ennél 53 százalékkal többet.

Az MGTS csoport szerepe a közbeszerzési szerződések csoportjaiban, 2005-2018

  2005-2009 2011-2015 2015-2018 Összesen
A közbeszerzési szerződések száma összesen 35 807 49 225 99 063 184 095
Az MGTS csoport által nyert szerződések száma összesen 154 416 694 1264
A top 13000 szerződések száma 3088 3368 6697 13 153
Az MGTS csoport által nyert szerződések száma a top 13000 szerződésen belül 39 166 312 517
A top 13000 szerződések felső 50 százaléka 1539 1683 3351 6573
Az MGTS csoport által nyert szerződések száma a top 13000 felső 50 százalékán belül 19 144 218 381
A top 13000 felső 50 százalékán belül a magas korrupciós kockázatú szerződések száma 459 469 295 1223
Az MGTS csoport által nyert szerződések száma a top 13000 felső 50 százalékán belüli magas korrupciós kockázatú szerződések között 6 45 24 75

Forrás: CRCB előzetes eredmények

A táblázatból könnyen kiszámítható, hogy milyen arányt képviselnek az MGTS cégek az egyes almintákon belül. Az alábbi ábrán láthatók ezek az arányok. Az eredmények szerint igaz ugyan, hogy viszonylag elenyésző az MGTS által nyert közbeszerzések aránya az összes közbeszerzésen belül, de az is látszik, hogy a nagy értékű szerződéseken belül 2010 után elég jelentős, 7-9 százalékos az arányuk. Ennél is magasabb azonban arányuk a nagy értékű és magas korrupciós kockázatú szerződések körében: itt 8-10 százalékos arányt érnek el. Ne feledjük, hogy itt csupán néhány magyar vállalkozó cégeiről van szó.

 

Az eredményeket jól szemlélteti, ha az MGTS nyerési esélyeit nézzük az egyes csoportokon belül (az általuk nyert szerződések aránya / azon szerződések aránya, ahol nem ők nyertek). A 2005 és 2009 közötti éveket tekintjük kiindulópontként, és az e korszakban jellemző esélyek százalékában határozzuk meg, hogy 2010 után milyen esélyeket értek el az MGTS cégek a közbeszerzési szerződések egyes csoportjaiban.

 

Az eredmények szerint, miközben a 2005-2009 közötti szintnek 160-197 százalékára nőtt az összes szerződésnél az MGTS cégek nyerési esélye 2010 után – ami önmagában sem lebecsülendő -, addig a top 13000 szerződés körében már négyszeres esélynövekedést látunk. Ennél is jelentősebben nőtt a nyerési esélye az MGTS cégeknek a top 13000 közbeszerzés felső 50 százalékánál, az igazán nagy volumenű közbeszerzéseknél.

Ami igazán figyelemre méltó, hogy a 2005-2009 évek közbeszerzéseihez képest a legmagasabb korrupciós kockázatúak körében nőtt meg leginkább az MGTS cégek nyerési esélye. Ha annak esélyét, hogy a nagy volumenű és magas korrupciós kockázatú szerződések csoportjában 2005-2009 között az MGTS cégek közbeszerzést nyerjenek, száz százaléknak vesszük, akkor 2011 és a G-nap között ez az esély szinte az egekig nőtt, 801 százalékra, és a G-nap után is nagyon magas, 668 százalékos esélynövekedést mutat.

Az MGTS cégek tehát 2010 után legerőteljesebben a nagy volumenű és ezen belül a legnagyobb korrupciós kockázatú közbeszerzések csoportjában nyertek teret. Ha a legnagyobb cégek csoportjában becsüljük azt, hogy egy szerződés magas korrupciós kockázatú lesz-e, akkor azt kapjuk, hogy ha az MGTS csoportba tartozó cég nyeri ezt a szerződést, akkor ez a tény számottevően, 36 százalékkal növeli annak esélyét, hogy a szerződést magas korrupciós kockázatú lesz (lásd az ehhez kapcsolódó számítást itt).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közbeszerzések mekkora hányadát viszik el a haveri cégek?Kíméletlenül kemény munka van Mészáros és a többiek sikere mögött, vagy valami más? Az adatok elég egyértelmű választ adnak.

A becslés másik érdekes eredménye az évek becsült hatásához kapcsolódik. Ha egy közbeszerzésre 2006-2007 között került sor, akkor ez annak az esélynek a növekedésével járt, hogy a szerződés korrupciós kockázata magas lesz. Viszont 2014-2018 között az évek hatása már statisztikailag erősen negatív irányú: ebben az időszakban a 2005-ös szinthez képest jelentősen csökkent annak az esélye, hogy egy szerződés magas korrupciós kockázatú legyen. 2018-ban például 2005-höz képest mindössze 18 százalék eséllyel lett volna – minden más hatást kizárva – egy közbeszerzés korrupciós kockázata magas.

Ez a két eredmény azt is jelenti, hogy

jelentősen csökkenthető lenne a korrupciós kockázat a magyar közbeszerzéseknél.

Egy gondolatkísérlet erejéig képzeljük el azt, hogy az MGTS csoport nem létezik, illetve megszűnik e cégek korrupciós kockázatot növelő hatása. E cégek, valamint az e cégekhez kapcsolódó kormányzati magatartás nélkül ugyanis a 2005-ös szintnek a töredéke lenne ma a magas korrupciós kockázatú szerződések aránya Magyarországon. A CRCB későbbi elemzései fognak választ adni arra, hogy ezt a folyamatot hogyan kíséri a közbeszerzési hálózaton és ezen belül is a magas korrupciós kockázatú közbeszerzések hálózatán belül az MGTS cégek pozíciójának változása.

Adat Közélet Garancsi István korrupció Mészáros Lőrinc Orbán Viktor tiborcz istván Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2019. szeptember 20. 16:47 Adat

A magyarok egy picit jobban szennyezik a bolygót, mint bárki más, de Áder János szerint mi nem számítunk

Több mint kétszer akkora a magyar széndioxid-kibocsátás, mint ami a fenntarthatósághoz kell. A "környezetvédő" köztársasági elnök szerint nem nekünk kell cselekednünk.

Hajdu Miklós
2019. szeptember 18. 17:28 Adat

Az EU-ban hanyatlik, Magyarországon dübörög az új autók piaca

A magyarok egyre csak veszik az új autókat, mintha ezzel Európában lassan utolsóként az ország számára kulcsfontosságú, de az elmúlt néhány évben nehéz helyzetbe került iparág megmentésén igyekeznének.

Stubnya Bence
2019. szeptember 18. 15:24 Adat, Világ

Már most is előzi a magyart, de pár év alatt még meg is dupláznák a lengyel minimálbért

Vannak kockázatai is a háromszázezer forintos lengyel minimálbérnek. A lengyel cégek remélik, hogy csak választási ígérgetés a lengyel kormány új terve, pedig Lengyelország eddig is élen járt a minimálbér emelésében a régión belül is.

Fontos

Bucsky Péter
2019. szeptember 20. 07:00 Vállalat

Startupok helyett saját magukat támogatják az MVM cégének vezetői

Kétszer akkora a veszteség, mint amit befektettek. És azt is olyan cégekbe, amelyeknél nem látni életképes üzleti modell nyomát sem.

Tóth István János
2019. szeptember 19. 15:50 Közélet

Javítja a korrupció ellenőrzését az iskolázottság szintje?

Magyar adatok bizonyítják az összefüggést: ahol többen érettségiznek, ott aránylag kevesebbet lopnak.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 19. 06:48 Közélet

Megkérdeztük a főpolgármester-jelölteket, hogy mit szólnának egy budapesti olimpiához

Karácsony Gergely és Puzsér Róbert sem támogatna egy budapesti olimpiai pályázatot. Közben a kormány erőből áttol minden olyan fejlesztést, ami az olimpia ellen szól, így fogynak az érvek az ötkarikás játékok ellen.