Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. június 23. 07:48 Közélet, Tech

Zuckerberg király saját dénárt akar verni, és ennek sokan nem örülnek

Mark Zuckerberg és cége most tényleg belecsapott a lecsóba. Egy ártatlannak, sőt már-már jószolgálatinak tűnő bejelentéssel hatalmas ellenfelek komoly seregét húzta magára. Nézzük sorba, mi történt a héten.

Azt mi is megírtuk, hogy a Facebook a világ bankárává akar válni. Ezt pedig a Libra nevű kriptovaluta és a hozzá tartozó Calibra tárca segítségével valósítaná meg a cég. A terv emberbarát sminkjét az adja, hogy a bejelentésben arról beszélt a világ legnagyobb közösségi oldala, hogy a bankolatlanoknak vinné el a digitális pénzügyi műveleteket a Libra bevezetésével.

A bankolatlanok a fintech diskurzus Szent Gráljának számítanak. Azzal, hogy nincs folyószámlájuk, nagyrészt kimaradnak a digitális tranzakciókból, e-kereskedelemből, nem tudnak igénybe venni digitális szolgáltatásokat, ha pedig a pénzügyi világ ebbe be tudja vonni őket, akkor új pénz kerül a rendszerbe. Illetve új emberek, akinek lehet hitelt és más pénzügyi termékeket eladni.

Az alapítók után 2020-ra százra szeretnék növelni a szövetség tagjainak számát

Az ilyen próbálkozások rendszerint kártyatársaságok, bankok, mobilszolgáltatók és startupok bevonásával próbálják elérni a leendő ügyfeleiket. A Facebook ezen a recepten annyit változtatott, hogy a bankokat kispórolta belőle. A kártyatársaságok ott vannak, a Zuckerberg által elsőként megosztott Libra támogatókat tartalmazó dián, mint ahogy ott vannak a fejlődő világ megsegítésében érdekelt szervezetek (például a Kiva vagy a Mercy Corps is).

De még legalább ennyi kockázati tőkebefektető, illetve a fejlett világ kiszolgálására berendezkedett startup is beállt a kezdeményezés mögé. Az Uber vagy a Lyft jelenléte pedig azt sugallja, hogy a bankolatlanok elérése mellett a Facebook egyáltalán nem bánná, ha az Egyesült Államokban vagy Európában is megvetné a lábát a Libra.

Lecsap a kásahűtő kommandó

Zuckerberg diájáról még egy szereplő hiányzott: a pénzügyi szabályozó hatóságok. Ezek fel is kapták a fejüket a Libra bejelentésére. Az amerikai képviselőház pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottsága még a bejelentés napján jelezte, hogy leülnének beszélgetni a Facebookkal, mielőtt a cég továbblépne Libra ügyben. Ráadásul kétpárti egyetértés van arról, hogy a cég nem hozhat létre ellenőrzés nélkül digitális pénzt. De nem csak a képviselőházban fogják megizzasztani a Facebookot, a szenátus banki bizottságában ülő rangidős demokrata párti képviselő, Sherrod Brown is elmarasztaló nyilatkozatot tett:

A Facebook már most túl nagy és túl hatalmas, és ezt a hatalmat arra használta fel, hogy hasznosítsa a felhasználói adatokat anélkül, hogy ügyelne a magánszféra védelmére. Nem hagyhatjuk, hogy a Facebook ellenőrizetlenül egy rizikós új kriptopénzt indítson egy svájci bankszámlával a háta mögött.

Az amerikai politikusok mellett természetes módon megjelentek az európai szabályozók is a maguk kérdéseivel. Még izgalmasabb, hogy a bejelentés után két nappal Mark Carney, a brit jegybank kormányzója már úgy beszélt a Libráról, mint a pénzügyi inklúzió új, ígéretes eszközéről, amelynek sikeréhez csak az kell, hogy egy-két bank, például az általa vezetett Bank of England beálljon mögé.

Carney sem ígért azonban feltétel nélküli együttműködést, úgy fogalmazott, hogy

nyitott szellemben, de nem nyitott ajtókkal várja a Librát a Bank of England.

Carney javaslata még csak nem is arcátlanság. A Libra Reserve, azaz a digitális pénz fedezetéül szolgáló kosár kezeléséhez valóban szüksége lesz még partnerekre a Facebooknak. Persze csak akkor, ha a fentebb említett, nagyon érdeklődő szabályozók hagyják, hogy egy, a kriptopénz és tőzsdén kereskedett alap közé pozicionált fizetőeszköz egyáltalán elinduljon.

Egymásra rétegzett valóságok

Érdekes módon a sajtó nagyobb lehetőségnek értékelte a Librát, mint a buliból kihagyott bankok. Ez persze következhet abból is, hogy a technológiai fejlődésbe vetett hit – magyarul az “ez történik, tehát ennek kell lennie” gondolkodás – rendkívül erős. A technológiai szektor már régen nem a legkisebb szabólegénye a világnak, amelynek drukkolni kell, de korábban megszerzett jóindulati tőkét sem használta még el teljesen.

A Facebookról korábban is szokásban volt úgy beszélni, mintha állam lenne. Vagy legalábbis a méreteit, a felhasználószámot, a Messenger (azonnali üzenetküldő) platformon keresztül elvégzett tranzakciók számát egy-egy országéhoz hasonlítani. A Futurism ezt a trendet folytatva állapította meg Jennifer Grygiel kommunikáció professzort idézve, hogy a kriptopénzzel az oldal független állammá próbál válni.

Ráadásul ezt a szervezetet egy olyan abszolút uralkodó irányítja, akit a saját részvényesei sem tudnak leszavazni, mert többsége van a cégben. Igaz, a Libra projekt vezetésében a Facebooknak csak egy szavazata lesz, hasonlóan a többi alapítóhoz, akik egyenként legalább 10 millió dollárral szálltak be a Libra Associationbe. (Ezen felül vannak még követelmények, amelyek szűkítik a szavazásra jogosultak körét, de ezek a Libra jelenje szempontjából nem lényegesek.)

Senki sem akar céges tulajdonná válni (Fotó: Lord Jim // CC-BY)

Ha állammá nem is válik a Facebook a Libra kibocsátásától, a kriptopénz sokkal jobban fog hasonlítani a kínai WeChat fizetési platformjára, mint arra a mainstream használatra nagyrészt alkalmatlan, bájos káoszra, ami a bitcoinból lett. Ilyen törekvések vannak máshol is a technológiai cégek között, az Apple például évek óta építgeti és szélesíti az Apple Payt elfogadó országok és szolgáltatások körét. Annyira, hogy idén egyrészt már a magyar OTP-ügyfelek is fizethetnek Apple mobillal. Illetve a Sing in with Apple nevű identitásszolgáltatással egy másik oldalról is betámadta a hardvergyártó a Facebookot.

Ám míg az Apple ezt képes volt a szabályozókkal együttműködve csinálni, a Facebook jóval konfrontatívabban lépett fel.

Én megmondtam

A Szilícium-völgy kritikusai természetesen már rámutattak arra, hogy a techcégek addig terjeszkednek, amíg hagyják őket. Jevgenyij Morozov egy 2014-es, a Financial Times-ban megjelent cikkére mutogat vissza, amely szerint a sajtót követő diszruptálandó (alapjaiban felforgatni való) ipar a pénzügy lesz.

A pénzügyből begyűjtött adatokat pedig összefésülik a médiafogyasztási szokásainkról gyűjtött adatbázissal, az okoskütyük és szenzorok által biztosított adatokkal, és az egészet egybecsomagolva eladják annak, aki hajlandó fizetni érte. 

Ha a csomagolás jól sikerül, még akár azt is érezhetjük, hogy szolgáltatást kapunk a privát szféra feladásáért.

A Facebook számított ilyen kritikákra, a Librával egy időben bejelentett Calibra tárcával kapcsolatban megígérték, hogy az fogja kezelni a fizetési információkat. Így elvben a Facebook nem is használhatja a tranzakciós adatokat reklámcélzásra. Mivel azonban a Calibra tárca beépül a Messengerbe és a WhatsAppba is, ezért egyelőre nehéz megmondani, hogy a két adattár közé épített fal mennyire lesz tartós.

A Facebook egy bizalmi válság közepén jelentette be a Librát (Fotó: Christoph Scholz CC-BY)

Még szórakoztatóbb a Wired cikke, amely az 1999-ben alakult PayPal történetéről szóló The PayPal Wars könyvből idéz. Peter Thiel nagyjából ugyanazokat mondja el a meghódítandó piacról, az elérendő célokról, akadályokról és egyebekről, amelyek a Libra közleményében is szerepelnek. Kivétel a blockchain kifejezés, mert az akkor még nem is létezett.

Hogy mit csinálunk most? Kivárunk. Nézzük a lassított felvételként lejátszódó harcot a Facebook és minden ellenérdekelt fél között, és bízunk abban, hogy ha létre is jön a közösségi oldal pénze, akkor egy olyan konstrukcióban fog megszületni, amelyben a Facebook versenytársai is szóhoz jutnak, és ahol lesz betétbiztosítás. A fene se akar Zuck királyságában élni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Tech facebook kriptopénz Libra Mark Zuckerberg pénz Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Ercse Kriszta
2024. március 24. 04:34 Közélet

A kormányzat házalói: oktatási porszívóügynökök, szakértő szendvicsember

Porszívóügynökként el akarják adni nekünk a kormányzat költségkímélő megoldásainak álszent és gyermekkárosító magyarázatait.

Stubnya Bence
2024. március 23. 08:10 Közélet

A sebeit nyalogató Sparnak küldött hadüzenetet Lázár János

2022-ben sok kiskermulti volt veszteséges, de a Spar adózás utáni eredményének mínusza kiemelkedő volt.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.