Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. május 2. 17:36 Közélet

Be lehet bizonyítani, ha csalnak az önkormányzati választásokon

Egy nemrég megjelent tanulmányban Isabela Mares és Lauren Young azt vizsgálják, hogy mennyire elterjedt Magyarországon az önkormányzati választásokon leadott szavazatok befolyásolása különböző hatalmi pozíciók kihasználásával. Majdnem száz magyar településen végeztek kérdőíves kutatást, ami alapján pontos képet kaphattak arról, hogy hogyan és milyen típusú településeken terjedt el a választások befolyásolása. Minket magyarokat az eredmény is különösen érdekelhet, de már maga a módszertan is rendkívül újító és figyelemre méltó.

Ahogy a korrupciót, a munkahelyi zaklatást vagy bármely érzékeny témát, a szavazatok befolyásolását is nagyon nehéz mérni. Aki befolyásolt már választást, nyilván nem fogja ezt megosztani senkivel, de azok se szívesen beszélnek róla, akiket megpróbáltak befolyásolni, mert félnek, hogy bajba keverednek. Bár a hagyományos kérdőívezések is teljesen névtelenek, sokan nem bíznak ebben, ezért olyan módszert kellett az ilyen érzékeny témák kutatására kifejleszteni, ahol a válaszadók valóban hisznek benne, hogy nem fog kiderülni, hogy mit válaszoltak.

Erre találták ki az újabban népszerű és meglepően pontos eredményeket hozó listás kísérleteket.

Ennek a lényege, hogy nem egy kérdésről kell nyilatkozni, hogy igaz-e, hanem egy listából kell megmondani, hogy hány kérdés igaz belőle. Így senkiről se derül ki, hogy egy adott kérdés vagy állítás igaz-e rá, kivéve persze, ha azt mondja, hogy mindegyik vagy egyik sem igaz. Ezért kell különösen ügyesen összerakni az állításokból ezeket a listákat. Ennek három fő szabálya van, amelyeket a magyar kérdőíveken mutatunk be, majd utána írunk arról is, hogy mi lett a kutatás eredménye.

Először is úgy kell összerakni a kérdőívet, hogy a semleges (tehát nem a minket érdeklő) állítások közül legyen olyan, amire kevesen mondanak igent és olyan is, amire kevesen mondanak nemet – pontosan azért, hogy kevés embernek legyen az őszinte opció az összesre igen vagy az összesre nem. A szerzők kérdőívében a kevés emberre igaz állítások például, hogy nem volt elég szavazólap vagy hogy találkoztak személyesen is a jelöltekkel. A sokakra igaz állítások pedig, hogy láttak valamelyik párttól plakátot vagy hogy a legtöbb ember reggel ment szavazni. Ezek saját tapasztalataink alapján is valóban olyan gyakoriságúak, ahogy a kérdezők feltételezik.

A másik fontos szabály, hogy a két gyakran igaz állítás egymással ritkán járjon együtt. A kérdőív szerkesztői ezt jelen esetben úgy oldották meg, hogy egymásnak ellentmondó állításokat raktak össze. Ha rákérdeztek arra, hogy mindenki a reggeli órákban szavazott, akkor arra is rákérdeztek, hogy az emberek a nap különböző időszakaiban mentek szavazni. Mindkettő lehet gyakori válasz, de a kettő együtt ritkán fordul elő. Ugyanúgy igaz ez arra a párosra, hogy sok jelölt ellátogatott a településre, illetve egy jelölt sem látogatott el a településre.

A gondosan összeválogatott állításokat nem hasraütés-szerűen választották ki. A kérdőív elemeit előtte gondosan tesztelték 100-150 fős csoportokon, és csak az ekkor jól szereplő állítások és ezek meghatározott kombinációi kerültek be a végleges, elemzésre szolgáló kérdőívbe. A két fenti szabály teljesülése esetén átlagosan az várható, hogy az emberek egy állítást tartanak majd igaznak a listából.

Ezután már csak a harmadik fontos szabálynak kell teljesülnie: fel kell állítani egy jó kontrollcsoportot*Átlagosan ugyanolyan korú, nemű és más tulajdonságú csoport, mint akiknek az érzékeny kérdést teszik fel, de nekik csak a semleges állítások közül kell választaniuk., amelyhez hasonlítva értelmezhetőek a vizsgált csoport válaszai.

A szerzők négyfajta befolyásolást különböztettek meg.

Egyrészt azon dimenzió mentén, hogy a jelölt győzelem esetén az önkormányzat erőforrásait vagy a saját (illetve pártja) erőforrásait használja-e fel. Itt az állami erőforrások felhasználása főleg azt jelenti, hogy közmunkát adnak vagy vesznek el emberektől, segélyt vonnak meg vagy terjesztenek ki bizonyos szavazókra és hasonlók. A privát források jelenthetik, hogy adnak egy pár virslit és egy korsó sört – ahogy ez a sztereotípia él a fejekben, de persze csak a legritkább esetben jelenti konkrétan ezt. Sokkal durvább, hogy a privát gazdaság szereplői üzenhetik a munkavállalóiknak vagy a nekik tartozóknak, hogy nem megfelelő szavazat esetén elbocsátások és más pénzügyi károk érhetik őket vagy családtagjaikat.

Az előzőekből kikövetkeztethető a másik dimenzió, ami azt veszi figyelembe, hogy pozitív módon akarnak-e hatni a választókra (például ajándék vagy szolgáltatás elérhetővé tétele) vagy negatívan (szolgáltatás megvonása vagy segély elvétele). Ennek megfelelően négy különböző állítást raktak be a kérdőívekbe, de minden listába csak egyet-egyet.

A négy állítás a következő volt:

  • Aggódtam, hogy az egyik családtagom elveszti a munkáját a közmunkaprogramban, ha rossz jelöltre szavazok. (Negatív és állami forrás.)
  • Számíthattam szívességre a polgármestertől, ha jó helyre szavazok. (Pozitív és állami forrás.)
  • Aggódtam, hogy a hitelezőmnek több pénzzel fogok tartozni, ha rosszul szavazok. (Negatív és privát forrás.)
  • A legutóbbi választáson felajánlottak valamilyen ajándékot, ételt vagy italt a szavazatomért cserébe. (Pozitív és privát forrás.)

Ha a kontrollcsoport válaszainak átlaga (amit egy körüli értékre vártak) kisebb volt, mint a kezelt csoporté, akkor kijelenthető, hogy az emberek tapasztalták a nekik felsorolt szavazatbefolyásolást. Hogy még jobban összehasonlíthatóak legyenek az eredmények, minden válaszadó egyszerre volt kontroll- és kezelt csoport tagja is a fenti érzékeny kérdések közül egyhez. Tehát például, akinél rákérdeztek arra, hogy kapott-e ajándékot, az megkapta a kontroll-listát a polgármestertől kapott szívességre.

A fenti összes szabály betartása mellett arra jutottak a szerzők, hogy 

Magyarországon nagyjából a megkérdezettek 5-7 százaléka tapasztalta a négy közül valamelyik befolyásolást.

Ez megegyezik azzal az aránnyal, amit Argentínában mértek más kutatók.

További érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a befolyásolás fajtája nem azon múlott, hogy a jelölt mennyire fér hozzá állami pénzekhez vagy melyik párt tagja. Sokkal inkább befolyásolták a helyi társadalmi viszonyok. Ahol a szegények nem homogén csoportot alkottak – voltak szegénységcsökkentő juttatásokat kapók és azokra nem jogosultak -, ott létrejött egy szegény és szegény közötti ellentét, ami erős táptalajt adott a szavazatbefolyásoló tevékenységeknek.

Érdekes, hogy ahol azok a szegények voltak többen, akik jogosultak a támogatásra, ott pozitív megerősítéssel próbálták őket rávenni, hogy jó helyre szavazzanak, míg ahol azok a szegények voltak túlsúlyban, akik nem jogosultak a támogatásokra, ott a negatív megvesztegetés volt elterjedtebb. Ennek oka – a szerzők szerint – abban keresendő, hogy a politikusoknak fontos az általános közvélemény. Ha sok olyan ember van, aki támogatja a közmunkát vagy a segélyeket (főleg azok, akik jogosultak rá), akkor az ő szemükben rossz fényt vet a jelöltre, ha azzal fenyegetőzik, hogy ezeket akár el is veheti tőlük. Viszont, ha a helyzet ennek épp az ellenkezője, akkor azok, akiknek úgyse jut a jóból, örömmel látják, hogy azt akár meg is szüntethetik, hiszen akkor lehet, hogy a felszabadult erőforrásokat rájuk fogják költeni.

A kutatás megmutatta, hogy lehet hatásosan mérni érzékeny kérdéseket is a listás módszerrel. Ezen túl azt is megtudtuk belőle, hogy nem nagyon elterjedt a szavazatok befolyásolása hazánkban, de azért számottevő esetben vannak rá próbálkozások. Az is kiderült: a szegénység igazságos és hatékony felszámolására érdemes törekedni, ha az a cél, hogy minél kevesebb lehetősége legyen a politikusoknak ilyen módon hatni a választókra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzért korruptak a politikusok, mert ezt várjuk tőlükA kísérleti közgazdaságtannal be lehet bizonyítani, hogy a választott vezetők kevésbé korruptak, mint ha véletlenszerűen esnének be az emberek a hatalomba. Miért látjuk őket mégis becstelennek?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokba kerül a vállalatoknak a munkahelyi zaklatás, csak nem tudnak rólaNem csak az egyes emberek életét dúlhatja fel a zaklatás, egész cégeket is lehúzhat a rossz munkahelyi kultúra. Magyarországon még a probléma méretéről sem tudunk sokat.

Közélet önkormányzat választások visszaélés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2019. szeptember 10. 13:13 Közélet

„A klímaváltozás első áldozata az igazság”

(A cikk az Alapblogon jelent meg eredetileg, a szerző a HOLD Alapkezelő elemzője. Reakció Tóth István György múlt héten megjelent cikkére, a benne foglaltak ebben az esetben is a szerző véleményét tükrözik.)

Bucsky Péter
2019. szeptember 10. 07:00 Közélet

Összeszedtük, miért bukott meg a Bubi

Nem csak arról van szó, hogy nehéz és bumfordi a bicikli. A Tarlós-féle városvezetés elmaradt biciklis fejlesztései is kellettek ahhoz, hogy ekkora pénznyelő legyen a budapesti közbringa.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 5. 16:29 Közélet

Közelednek a választások, gyorsan megtolták még 3,5 milliárddal a propagandát

Újabb 3,5 milliárd forintot költ el Rogán Antal minisztériuma arra, hogy tájékoztassa a magyar állampolgárokat és a nemzetközi közvéleményt a kormány döntéseiről.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 08:08 Vállalat

Az állam és a mobilhasználók is milliárdokat bukhatnak a tegnapi döntés miatt

Mindenki arra számított, hogy a Digi frekvenciát szerez magának és szétrobbantja a magyar mobilpiacot, erre egyszerűen kivágták őket a frekvenciatenderről.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 13. 15:11 Pénz

Ha a béremelkedést akarják eltüntetni, jöhet a 444 forintos euró

Ha a jegybank célja a gyenge forinttal a versenyképesség javítása, akkor nem kell megállniuk 333 forintnál.

Stubnya Bence
2019. szeptember 12. 06:51 Élet, Világ

Alig használják több ezer tudós klímaváltozás elleni kedvenc fegyverét

A világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?