Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. január 13. 07:44 Közélet

Egy uniós statisztika, ahol Magyarország a legjobb

Létezik olyan uniós közbeszerzési statisztika, amiben Magyarország a legjobb: a cseh adatelemző cég, a Datlab s.r.o. összeállítása szerint a magyar tenderek összértékének csupán 1,3 százaléka landolt offshore hátterű cégeknél.

A kutatásban az uniós közbeszerzési portálon, a TED-en elérhető beszerzéseket vizsgálták, 2006 és 2017 között ez Magyarország esetében összesen 30 ezer milliárd forintnyi szerződéses értéket jelent. Hiába kicsi arány az 1,3 százalék, így is 385 milliárd forintnyi közbeszerzési szerződést kaptak meg olyan cégek, amelyek adóparadicsomokba juttathatták az elnyert munkákon képződő profitot. A magyarországi adóparadicsomok versenyét Svájc nyerte, ahogy Európában is ez a legnépszerűbb célpontja a pénzek eltitkolásának és az adók elkerülésének.

 

Magyarországon az átlagnál jobban kedvelik Svájcot, Katart és Hongkongot, az egzotikusabb karibi szigeteket azonban kevésbé. Az elemzés készítői csak azokat az országokat vették figyelembe, ahol legalább 20 ezer tender volt, hogy statisztikailag releváns legyen az eredmény, ezért kis országok nem szerepelnek az elemzésben.

Ami talán elsőre meglepő lehet: a nyugat-európai országok sokkal rosszabbul szerepeltek, mint a kelet-közép-európaiak, ahol a közkeletű vélekedés és a korrupciós listák szerint sokkal nagyobb a korrupció. Ennek több oka is lehet: egyrészt térségünkben sokkal kevésbé kell rejtegetni a tenderek valós nyerteseit, sokkal kevésbé zavarja a közvéleményt a korrupció. Másrészt a nemzetközi korrupciós felmérések – mint például a Transparency International korrupcióérzékelési indexe – egyoldalúak, csak azt mérik, hogy a vállalatvezetők mennyire érzékelik a korrupciót. Márpedig, ha az angol cégvezetők elégedettek a meglévő rendszerrel, nem fogják azt mondani, hogy problémákat érzékelnek. Az elemzés nagy problémája, hogy nem tudja felmérni az összetettebb korrupciós rendszereket, amikor hosszú távon fonódik össze a politika és a gazdaság.

 

Az egész EU-ban közel 18 ezer milliárd forintnak megfelelő közpénz kötött ki offshore hátterű cégeknél. A cseh cégnél sem akarták először elhinni, hogy ennyire rossz a helyzet Európában, ezért többszörösen is ellenőrizték az adatokat. Szúrópróbaszerűen manuálisan is ellenőriztek egyes szerződéseket és cégeket, de nem találtak a módszertanban és az adatokban sem lényegi hibát. A TED adatbázis, amiből dolgoztak, tartalmazhat ugyan hibákat, de +/- 10 százaléknál ez nem lehet nagyobb az elemzés összeállítói szerint. 

Csekély vigasz, hogy az uniós statisztika javulni fog, hiszen a leginkább érintett ország, az Egyesült Királyság – ahol a tenderek teljes összegének 13 százaléka offshore társaságoknál köt ki – hamarosan kilép.

Az offshore cégek kizárása a hazai közbeszerzésekből a Fidesz egy olyan ígérete volt tehát, amit a jelek szerint nagyrészt teljesített is, és ezen a területen valóban éltanuló lett Magyarország. A magyar közbeszerzéseken nyilatkozni kell a társaságok valós végső tulajdonosairól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy adóparadicsomba bejegyzett tulajdonos ne indulhatna: elég ezt a nyilatkozatot megtenni. Ezt azonban sosem hozzák nyilvánosságra, így az offshore cég mögé bújó tulajdonos a nyilvánosság elől eltűnhet továbbra is.

Sőt, igazán nincsen szükség egzotikus adóparadicsomokra sem. A hivatalosan egy osztrák ügyvéd tulajdonában álló, de az osztrák-orosz Strabag és a Mészáros Lőrinc építőipari cégeihez szoros szálakkal kapcsolódó Belfry esetét korábban mi is bemutattuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinccel együtt dübörög az osztrák ügyvéd nevére bejegyzett, 60 milliárddal kitömött csodacégA Belfry-cégek rakétához hasonlítható karriert futottak be az utóbbi hónapokban a magyar közbeszerzésekben. Nem nehéz kikövetkeztetni, ki állhat a cég mögött.

Közélet adóparadicsom EU közbeszerzés offshore Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. december 5. 06:48 Közélet

Méretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásban

Számításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2019. december 4. 06:57 Közélet

A közvagyonért felelős minisztert nem zavarja, hogy az államot milliárdokkal károsító cégháló működött a lakásában

Bártfai-Mager Andreának nincs tudomása arról, hogy a körözött Balogh Sándornak cégei lettek volna bejegyezve a lakására, pedig erről több cikk is megjelent.

Tóth István János
2019. december 3. 16:13 Közélet

Miért vonzódnak a luxushoz a haveri rendszer vállalkozói?

A kedvezményezettek fogyasztási és megtakarítási döntései mutatják, hogy mennyire gondolják tartósnak azt a rendszert, amelyben a járadékra szert tesznek.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER-cégeibe az MNB kötvényprogramjában.

Bucsky Péter
2019. december 9. 06:58 Adat

Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek

Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.

Váczi István
2019. december 7. 07:41 Élet

Mikor szabadulunk meg a füstokádó városi buszoktól?

Csak Budapestre négyféle szerződéstípussal érkeztek új buszok 2010 óta, de még így is rengeteg környezetszennyező jármű szállít utasokat, akárcsak sok vidéki városban.