Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. január 13. 07:44 Közélet

Egy uniós statisztika, ahol Magyarország a legjobb

Létezik olyan uniós közbeszerzési statisztika, amiben Magyarország a legjobb: a cseh adatelemző cég, a Datlab s.r.o. összeállítása szerint a magyar tenderek összértékének csupán 1,3 százaléka landolt offshore hátterű cégeknél.

A kutatásban az uniós közbeszerzési portálon, a TED-en elérhető beszerzéseket vizsgálták, 2006 és 2017 között ez Magyarország esetében összesen 30 ezer milliárd forintnyi szerződéses értéket jelent. Hiába kicsi arány az 1,3 százalék, így is 385 milliárd forintnyi közbeszerzési szerződést kaptak meg olyan cégek, amelyek adóparadicsomokba juttathatták az elnyert munkákon képződő profitot. A magyarországi adóparadicsomok versenyét Svájc nyerte, ahogy Európában is ez a legnépszerűbb célpontja a pénzek eltitkolásának és az adók elkerülésének.

 

Magyarországon az átlagnál jobban kedvelik Svájcot, Katart és Hongkongot, az egzotikusabb karibi szigeteket azonban kevésbé. Az elemzés készítői csak azokat az országokat vették figyelembe, ahol legalább 20 ezer tender volt, hogy statisztikailag releváns legyen az eredmény, ezért kis országok nem szerepelnek az elemzésben.

Ami talán elsőre meglepő lehet: a nyugat-európai országok sokkal rosszabbul szerepeltek, mint a kelet-közép-európaiak, ahol a közkeletű vélekedés és a korrupciós listák szerint sokkal nagyobb a korrupció. Ennek több oka is lehet: egyrészt térségünkben sokkal kevésbé kell rejtegetni a tenderek valós nyerteseit, sokkal kevésbé zavarja a közvéleményt a korrupció. Másrészt a nemzetközi korrupciós felmérések – mint például a Transparency International korrupcióérzékelési indexe – egyoldalúak, csak azt mérik, hogy a vállalatvezetők mennyire érzékelik a korrupciót. Márpedig, ha az angol cégvezetők elégedettek a meglévő rendszerrel, nem fogják azt mondani, hogy problémákat érzékelnek. Az elemzés nagy problémája, hogy nem tudja felmérni az összetettebb korrupciós rendszereket, amikor hosszú távon fonódik össze a politika és a gazdaság.

 

Az egész EU-ban közel 18 ezer milliárd forintnak megfelelő közpénz kötött ki offshore hátterű cégeknél. A cseh cégnél sem akarták először elhinni, hogy ennyire rossz a helyzet Európában, ezért többszörösen is ellenőrizték az adatokat. Szúrópróbaszerűen manuálisan is ellenőriztek egyes szerződéseket és cégeket, de nem találtak a módszertanban és az adatokban sem lényegi hibát. A TED adatbázis, amiből dolgoztak, tartalmazhat ugyan hibákat, de +/- 10 százaléknál ez nem lehet nagyobb az elemzés összeállítói szerint. 

Csekély vigasz, hogy az uniós statisztika javulni fog, hiszen a leginkább érintett ország, az Egyesült Királyság – ahol a tenderek teljes összegének 13 százaléka offshore társaságoknál köt ki – hamarosan kilép.

Az offshore cégek kizárása a hazai közbeszerzésekből a Fidesz egy olyan ígérete volt tehát, amit a jelek szerint nagyrészt teljesített is, és ezen a területen valóban éltanuló lett Magyarország. A magyar közbeszerzéseken nyilatkozni kell a társaságok valós végső tulajdonosairól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy adóparadicsomba bejegyzett tulajdonos ne indulhatna: elég ezt a nyilatkozatot megtenni. Ezt azonban sosem hozzák nyilvánosságra, így az offshore cég mögé bújó tulajdonos a nyilvánosság elől eltűnhet továbbra is.

Sőt, igazán nincsen szükség egzotikus adóparadicsomokra sem. A hivatalosan egy osztrák ügyvéd tulajdonában álló, de az osztrák-orosz Strabag és a Mészáros Lőrinc építőipari cégeihez szoros szálakkal kapcsolódó Belfry esetét korábban mi is bemutattuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinccel együtt dübörög az osztrák ügyvéd nevére bejegyzett, 60 milliárddal kitömött csodacégA Belfry-cégek rakétához hasonlítható karriert futottak be az utóbbi hónapokban a magyar közbeszerzésekben. Nem nehéz kikövetkeztetni, ki állhat a cég mögött.

Közélet adóparadicsom EU közbeszerzés offshore Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2020. július 3. 12:38 Közélet, Világ

Elkezdték felvásárolni a választásokat az amerikai milliárdosok

37-szer annyit költöttek 2018-ban politikai adományokra, mint tíz évvel azelőtt. Eleinte a republikánusok jártak jobban, de 2018-ban már a demokraták kaptak többet.

Hajdu Miklós
2020. július 2. 17:09 Közélet

A minimálbér-emelés gyakran épp a legszegényebb dolgozókat hozza nehezebb helyzetbe

Recesszió idején felerősödhetnek az egyébként többnyire pozitívan fogadott minimálbér-emelések kedvezőtlen hatásai.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Torontáli Zoltán
2020. június 30. 11:58 Élet

A járvány számai azt mutatják, hogy nem kell annyit orvoshoz járni, amennyit szoktunk

Visszaesett mindenfajta orvos-beteg találkozás, de a telemedicina még kezdetleges formában is jobban működik, mint amennyire eddig használta a magyar egészségügy.