A tárgyalások mellett élénk üzengetés zajlik ezekben a hetekben a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emeléséről a munkaadók, a szakszervezetek és a kormány között. Az érdekképviseletek 13-15 százalék közötti emelést szeretnének 2019-re elérni a 24.hu információi szerint. Annak igyekszünk utána járni cikkünkben, hogy ez a nemzetközi trendek és adatok szerint mennyire reális elképzelés.
Mint az alábbi ábrán látható, valóban nagy sebességre kapcsolt a magyar bérek növekedése a fejlett országokat tömörítő OECD-n belül. Az utóbbi két évben csak Izrael tudott jóval magasabb növekedést felmutatni. Van azonban mit bepótolni: 2005 és 2010 között nálunk volt az egyik legkisebb növekedés – csak Portugáliát, Írországot és Görögországot előztük meg. És miközben ha lassan is, de nőttek a fizetések forintban, dollárban kifejezve csökkentek ebben az időszakban.
A bérek értékét a munkavállalók számára a helyi árszínvonal határozza meg, ugyanakkor Magyarország a világ egyik legnyitottabb gazdasága, rengeteg terméket importálunk, és ezek árait alapvetőben euróban vagy dollárban határozzák meg, ahogy a GDP felét adó multinacionális cégek sem forintban kalkulálnak. Különösen számukra fontos, hogy dollárban vagy euróban mennyit kell a magyar munkavállalóknak fizetni.
Az emelkedés soknak tűnhet, de az OECD tagországai közül csak Mexikóban alacsonyabbak a bérek, mint nálunk, így már nemcsak a visegrádi országok előznek minket, hanem a baltiak is. És hiába forintban kapjuk a fizetésünket, egy tévé, egy autó vagy a benzin árában szinte azonnal megjelenik az árfolyamváltozás hatása, ahogy az egyre terjedő online szolgáltatások – például egy Netflix-előfizetés – esetében is.
A minimálbér nagyságát ezzel együtt alapvetően az adott országban jellemző bérekhez érdemes mérni: a legegyszerűbb azt megvizsgálni, hogy a minimálbér az átlagbér mekkora részét teszi ki. Ennél pontosabb képet mutat egy adott országról, ha a medián*A medián jövedelmet úgy kapjuk meg, hogy sorba állítjuk az összes ember fizetését nagyság szerint, és megkeressük azt, akinél pontosan ugyanannyian keresnek többet és kevesebbet is. jövedelmekhez viszonyítjuk a minimálbért, így a kiugró értékek kevésbé zavarják a képet.
Az OECD-országok nagyon különböző képet festenek ezen a területen. A minimálbér az Egyesült Államokban a legalacsonyabb a medián jövedelemhez képest, így ott biztosan könnyen lehetne növelni. A medián jövedelem arányában a legmagasabb minimálbért olyan nagyon polarizált, jelentős társadalmi különbségekkel élő országok határozzák meg, mint Kolumbia (89 százalék), Törökország (74 százalék), Chile (71 százalék) és Costa Rica (68 százalék).
Ahogy a fenti grafikonon látszik, Magyarország adatai igen közel állnak az OECD átlagához, de Franciaország és Németország is arányaiban magasabb minimálbért alkalmaz. A minimálbér-emelés miatt sokan azt várták Magyarországon, hogy a klasszikus közgazdaságtan szabályai szerint csökken majd az állások száma, mivel egy 10 százalék feletti növelés elvileg sok olyan munkahelyet eltüntet, ahol nem termelik ki az új bérszint fedezetét.
A KSH adataiban is megnéztük az átlag- és a minimálbér arányának változását, és ez alapján nem tekinthető túl jelentősnek az utóbbi évek minimálbér-emelkedése: a 2000-es évek elejének színvonalára sikerült a minimálbért visszahozni az átlagbérekhez képest. A KSH sajnos medián bért nem tesz közzé, így azt nincs lehetőségünk forintban is vizsgálni.
A grafikonon az idei és a 2019-ben várható adatokat is feltüntettük. Leginkább azzal lehet számolni a korábbi nyilatkozatok alapján, hogy 150 ezer forintra emelik 2019-ben a minimálbért. Ez azt jelentheti, hogy a várhatóan 9 százalékkal emelkedő átlagbérek mellett egy nagyon kicsit csökken is minimábér aránya az átlagos fizetésekhez képest. És mint láthattuk, számos fejlett országban is jóval nagyobb a minimálbér aránya az átlagbérhez képest, így egyáltalán nem tekinthetők túlzónak a hazai emelések.
Ha a francia szintet érné el a magyar minimálbér az átlagkeresethez képest, akkor 180 ezer forintra kellene emelni jövőre.
Ahogy a lenti grafikonon látható, nem igazán látszik a foglalkoztatás bővülése/csökkenése és a minimálbér növekedése között összefüggés. Ha azt vizsgáljuk, hogy a minimálbér százalékos növekedése és a foglalkoztatási ráta változása között statisztikai alapon van-e kapcsolat, akkor -0,05-öt kapunk a 2000 és 2017 közötti időszakban. (A 0 utalna a kapcsolat teljes hiányára, a 1/-1 lenne a tökéletes együttmozgás.) Tehát a minimálbér növelésének gyakorlatilag nincsen hatása a foglalkoztatási rátára.
De elég az alábbi grafikonra ránézni, hogy lássuk, hiába volt egy-egy évben kiugróan magas a minimálbér-növekedés, ez nem csökkentette a munkahelyek számát. A 2011-2012-es miminálbér emelésnek sem látszik semmilyen hatása – ezt Harasztosi Péter és Lindner Attila, a University Colleague London kutatói taunulmányban, adatokkal alátámasztva is bemutatták.
Ez közgazdászoknak is feltűnt, különösen az Egyesült Államokban lett felkapott téma a minimálbér kérdése – nem is csoda, hiszen nagyon alacsony a fizetésekhez képest. A liberális piacgazdaságot kiemelten támogató amerikaiknak nem volt könnyű megemészteni, hogy az európaiak által kedvelt minimálbér emelés nem is olyan rossz dolog.
Nem volt azonban egyszerű megmagyarázni, mitől van az, hogy a minimálbérek emelésének ellenére nem csökken a foglalkoztatottság. Ezt egy amerikai tanulmány elég alaposan igazolta: 1979 és 2016 között minden egyes minimálbér-emelést megvizsgálva arra jutottak, hogy elhanyagolható hatása van a munkahelyek megszüntetésére a minimálbér emelésének. Mivel egy normálisan működő gazdaságban betöltetlen munkahelyek is vannak, a kutatók adatai szerint a megszűnő munkahelyekről ezekbe vándorolnak a munkavállalók. A minimálbér emelése az üres álláshelyeket is érdekesebbé teszi, az emelés után többen vállalnak el ilyen munkákat.
Igazából az államok még jól is járhatnak ezzel a lépéssel, nem csoda, hogy egyre többször javasolják ezt az Egyesült Államokban: a minimálbér-emelés csökkenti az államok szociális kiadásait (Amerikában jellemző például az ételjegy), hiszen kevesebb embernek kell fizetni, ha nőnek a bérek.
Összességében a cégeknek se olyan rossz dolog a kötelező béremelés: ha a legkevesebbet kereső munkavállalók kicsit többet kapnak, kevésbé gondolkodnak a munkahely cseréjén, a fluktuáció csökkenése pedig megtakarítást jelent nekik. Amerikában például gyorséttermek esetében mutatták ki, hogy ezek a HR-szempontból fontos hatások kompenzálják a magasabb bérek költségét – persze csak akkor, ha nem a realitásoktól elrugaszkodott az emelés mértéke.
Sok cég abból is profitál, hogy a minimálbér emelése növeli a kevésbé tehetős munkavállalók fogyasztását. Minél alacsonyabb valakinek a keresete, annál nagyobb részét fordítja fogyasztásra – hiszen nem marad belőle megtakarításra. A szegényebbek pedig nagyobb eséllyel vásárolnak helyi cégek helyi termékeiből, így a vállalkozások is jobban járnak.
Az amerikai közgazdasági irodalomban nagyon fontos kérdésnek tekintik, hogy mennyire hatékony eszköz a minimálbér emelése a szegénység elleni küzdelemben. Szinte alig találni olyan elemzést, amely ne tekintené hatékonynak, átlagosan azt találták, hogy a minimálbér egy százalékos növelése 0,25 százalékkal csökkenti a szegények számát. Ez idehaza is fontos szempont, mert az Eurostat adatai szerint a magyar társadalom 14,5 százaléka súlyos anyagi nélkülözésben él – az EU-ban csak Bulgáriában, Romániában és Görögországban rosszabb a helyzet.
A minimálbér emelése mellett más közgazdasági érvek is szólnak: ha többet kell az alacsony bérű munkatársaknak fizetni, akkor a cégek rákényszerülnek arra, hogy növeljék a hatékonyságot. Ez egy innovációs húzóerő, és nem lebecsülendő a szerepe. Számos tudományos cikk azt mutatja ki, hogy ez nagyon jól mérhető hatás olyan fejlett gazdaságokban, mint az Egyesült Királyság vagy olyan fejlődőben, mint Chile. Ezért a magyar gazdaság fejlődése szempontjából is fontos, hogy emelkedjenek a minimálbérek. Pogátsa Zoltán tanulmányokban és cikkekben is foglalkozott a témával, kiemelve, hogy az alacsonyabb bérek alacsonyabb termelékenységet okozhatnak, hiszen elmarad az innovációs és fejlesztési kényszer. (A termelékenység pedig Magyarországon feltehetően magasabb a statisztikákból láthatónál, mivel a GDP felét előállító multik által használt transzferárak jelentősen rontják a magyar leányvállalatok teljesítményét, mint ahogy arról cikksorozatunkban beszámoltunk).
Az Egyesült Államokban 1938-ban vezették be a szövetségi szinten egységes minimálbért, amitől az egyes tagállamok felfelé eltérhetnek, de nem sokkal szoktak. Országosan jelenleg bruttó 7,25 dollár az óránkénti minimálbér, a legmagasabb pedig Massachusetts államban, ahol óránként 15 dollár. Ez sokkal kisebb különbség, mint az Európai Unióban, ahol a legkisebb (Bulgária, havi 261 euró) és a legmagasabb (Luxemburg, havi 1999 euró) között 7,6-szoros különbség van az Eurostat adatai szerint. De a magyar 418 eurónál is 3,5-ször magasabb a német és francia másfél ezer euró. Nem véletlenül merült fel már sokszor, hogy egy egységesedő európai minimálbér-rendszer segíthetné, hogy a gazdasági fejlettség és a jövedelmi szintek sokkal kiegyenlítettebbek legyenek az EU-n belül.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
