Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. november 26. 06:59 Közélet

180 ezerre is lehetne emelni a minimálbért, és meg se kottyanna a gazdaságnak

A tárgyalások mellett élénk üzengetés zajlik ezekben a hetekben a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emeléséről a munkaadók, a szakszervezetek és a kormány között. Az érdekképviseletek 13-15 százalék közötti emelést szeretnének 2019-re elérni a 24.hu információi szerint. Annak igyekszünk utána járni cikkünkben, hogy ez a nemzetközi trendek és adatok szerint mennyire reális elképzelés.

Mint az alábbi ábrán látható, valóban nagy sebességre kapcsolt a magyar bérek növekedése a fejlett országokat tömörítő OECD-n belül. Az utóbbi két évben csak Izrael tudott jóval magasabb növekedést felmutatni. Van azonban mit bepótolni: 2005 és 2010 között nálunk volt az egyik legkisebb növekedés – csak Portugáliát, Írországot és Görögországot előztük meg. És miközben ha lassan is, de nőttek a fizetések forintban, dollárban kifejezve csökkentek ebben az időszakban.

 

A bérek értékét a munkavállalók számára a helyi árszínvonal határozza meg, ugyanakkor Magyarország a világ egyik legnyitottabb gazdasága, rengeteg terméket importálunk, és ezek árait alapvetőben euróban vagy dollárban határozzák meg, ahogy a GDP felét adó multinacionális cégek sem forintban kalkulálnak. Különösen számukra fontos, hogy dollárban vagy euróban mennyit kell a magyar munkavállalóknak fizetni.

Az emelkedés soknak tűnhet, de az OECD tagországai közül csak Mexikóban alacsonyabbak a bérek, mint nálunk, így már nemcsak a visegrádi országok előznek minket, hanem a baltiak is. És hiába forintban kapjuk a fizetésünket, egy tévé, egy autó vagy a benzin árában szinte azonnal megjelenik az árfolyamváltozás hatása, ahogy az egyre terjedő online szolgáltatások – például egy Netflix-előfizetés – esetében is.

A minimálbér nagyságát ezzel együtt alapvetően az adott országban jellemző bérekhez érdemes mérni: a legegyszerűbb azt megvizsgálni, hogy a minimálbér az átlagbér mekkora részét teszi ki. Ennél pontosabb képet mutat egy adott országról, ha a medián*A medián jövedelmet úgy kapjuk meg, hogy sorba állítjuk az összes ember fizetését nagyság szerint, és megkeressük azt, akinél pontosan ugyanannyian keresnek többet és kevesebbet is. jövedelmekhez viszonyítjuk a minimálbért, így a kiugró értékek kevésbé zavarják a képet.

Az OECD-országok nagyon különböző képet festenek ezen a területen. A minimálbér az Egyesült Államokban a legalacsonyabb a medián jövedelemhez képest, így ott biztosan könnyen lehetne növelni. A medián jövedelem arányában a legmagasabb minimálbért olyan nagyon polarizált, jelentős társadalmi különbségekkel élő országok határozzák meg, mint Kolumbia (89 százalék),  Törökország (74 százalék),  Chile (71 százalék) és Costa Rica (68 százalék).

 

Ahogy a fenti grafikonon látszik, Magyarország adatai igen közel állnak az OECD átlagához, de Franciaország és Németország is arányaiban magasabb minimálbért alkalmaz. A minimálbér-emelés miatt sokan azt várták Magyarországon, hogy a klasszikus közgazdaságtan szabályai szerint csökken majd az állások száma, mivel egy 10 százalék feletti növelés elvileg sok olyan munkahelyet eltüntet, ahol nem termelik ki az új bérszint fedezetét.

A KSH adataiban is megnéztük az átlag- és a minimálbér arányának változását, és ez alapján nem tekinthető túl jelentősnek az utóbbi évek minimálbér-emelkedése: a 2000-es évek elejének színvonalára sikerült a minimálbért visszahozni az átlagbérekhez képest. A KSH sajnos medián bért nem tesz közzé, így azt nincs lehetőségünk forintban is vizsgálni.

A grafikonon az idei és a 2019-ben várható adatokat is feltüntettük. Leginkább azzal lehet számolni a korábbi nyilatkozatok alapján, hogy 150 ezer forintra emelik 2019-ben a minimálbért. Ez azt jelentheti, hogy a várhatóan 9 százalékkal emelkedő átlagbérek mellett egy nagyon kicsit csökken is minimábér aránya az átlagos fizetésekhez képest. És mint láthattuk, számos fejlett országban is jóval nagyobb a minimálbér aránya az átlagbérhez képest, így egyáltalán nem tekinthetők túlzónak a hazai emelések.

Ha a francia szintet érné el a magyar minimálbér az átlagkeresethez képest, akkor 180 ezer forintra kellene emelni jövőre.

 

 

Ahogy a lenti grafikonon látható, nem igazán látszik a foglalkoztatás bővülése/csökkenése és a minimálbér növekedése között összefüggés. Ha azt vizsgáljuk, hogy a minimálbér százalékos növekedése és a foglalkoztatási ráta változása között statisztikai alapon van-e kapcsolat, akkor -0,05-öt kapunk a 2000 és 2017 közötti időszakban. (A 0 utalna a kapcsolat teljes hiányára, a 1/-1 lenne a tökéletes együttmozgás.) Tehát a minimálbér növelésének gyakorlatilag nincsen hatása a foglalkoztatási rátára.

De elég az alábbi grafikonra ránézni, hogy lássuk, hiába volt egy-egy évben kiugróan magas a minimálbér-növekedés, ez nem csökkentette a munkahelyek számát. A 2011-2012-es miminálbér emelésnek sem látszik semmilyen hatása – ezt Harasztosi Péter és Lindner Attila, a University Colleague London kutatói taunulmányban, adatokkal alátámasztva is bemutatták.

 

Ez közgazdászoknak is feltűnt, különösen az Egyesült Államokban lett felkapott téma a minimálbér kérdése – nem is csoda, hiszen nagyon alacsony a fizetésekhez képest. A liberális piacgazdaságot kiemelten támogató amerikaiknak nem volt könnyű megemészteni, hogy az európaiak által kedvelt minimálbér emelés nem  is olyan rossz dolog.

Nem volt azonban egyszerű megmagyarázni, mitől van az, hogy a minimálbérek emelésének ellenére nem csökken a foglalkoztatottság. Ezt egy amerikai tanulmány elég alaposan igazolta: 1979 és 2016 között minden egyes minimálbér-emelést megvizsgálva arra jutottak, hogy elhanyagolható hatása van a munkahelyek megszüntetésére a minimálbér emelésének. Mivel egy normálisan működő gazdaságban betöltetlen munkahelyek is vannak, a kutatók adatai szerint a megszűnő munkahelyekről ezekbe vándorolnak a munkavállalók. A minimálbér emelése az üres álláshelyeket is érdekesebbé teszi, az emelés után többen vállalnak el ilyen munkákat.

Igazából az államok még jól is járhatnak ezzel a lépéssel, nem csoda, hogy egyre többször javasolják ezt az Egyesült Államokban: a minimálbér-emelés csökkenti az államok szociális kiadásait (Amerikában jellemző például az ételjegy), hiszen kevesebb embernek kell fizetni, ha nőnek a bérek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPörög a gazdaság, de így is 40 millió amerikai szorul élelmiszersegélyreVan egy különös segélyezési gyakorlat az USA-ban, aminek az adatai arra utalnak, hogy hiába a munkaerőpiaci boom, az amerikaiak még mindig el vannak szegényedve.

Összességében a cégeknek se olyan rossz dolog a kötelező béremelés: ha a legkevesebbet kereső munkavállalók kicsit többet kapnak, kevésbé gondolkodnak a munkahely cseréjén, a fluktuáció csökkenése pedig megtakarítást jelent nekik. Amerikában például gyorséttermek esetében mutatták ki, hogy ezek a HR-szempontból fontos hatások kompenzálják a magasabb bérek költségét – persze csak akkor, ha nem a realitásoktól elrugaszkodott az emelés mértéke.

Sok cég abból is profitál, hogy a minimálbér emelése növeli a kevésbé tehetős munkavállalók fogyasztását. Minél alacsonyabb valakinek a keresete, annál nagyobb részét fordítja fogyasztásra – hiszen nem marad belőle megtakarításra. A szegényebbek pedig nagyobb eséllyel vásárolnak helyi cégek helyi termékeiből, így a vállalkozások is jobban járnak.

Az amerikai közgazdasági irodalomban nagyon fontos kérdésnek tekintik, hogy mennyire hatékony eszköz a minimálbér emelése a szegénység elleni küzdelemben. Szinte alig találni olyan elemzést, amely ne tekintené hatékonynak, átlagosan azt találták, hogy a minimálbér egy százalékos növelése 0,25 százalékkal csökkenti a szegények számát. Ez idehaza is fontos szempont, mert az Eurostat adatai szerint a magyar társadalom 14,5 százaléka súlyos anyagi nélkülözésben él – az EU-ban csak Bulgáriában, Romániában és Görögországban rosszabb a helyzet.

A minimálbér emelése mellett más közgazdasági érvek is szólnak: ha többet kell az alacsony bérű munkatársaknak fizetni, akkor a cégek rákényszerülnek arra, hogy növeljék a hatékonyságot. Ez egy innovációs húzóerő, és nem lebecsülendő a szerepe. Számos tudományos cikk azt mutatja ki, hogy ez nagyon jól mérhető hatás olyan fejlett gazdaságokban, mint az Egyesült Királyság vagy olyan fejlődőben, mint Chile. Ezért a magyar gazdaság fejlődése szempontjából is fontos, hogy emelkedjenek a minimálbérek. Pogátsa Zoltán tanulmányokban és cikkekben is foglalkozott a témával, kiemelve, hogy az alacsonyabb bérek alacsonyabb termelékenységet okozhatnak, hiszen elmarad az innovációs és fejlesztési kényszer. (A termelékenység pedig Magyarországon feltehetően magasabb a statisztikákból láthatónál, mivel a GDP felét előállító multik által használt transzferárak jelentősen rontják a magyar leányvállalatok teljesítményét, mint ahogy arról cikksorozatunkban beszámoltunk).

Az Egyesült Államokban 1938-ban vezették be a szövetségi szinten egységes minimálbért, amitől az egyes tagállamok felfelé eltérhetnek, de nem sokkal szoktak. Országosan jelenleg bruttó 7,25 dollár az óránkénti minimálbér, a legmagasabb pedig Massachusetts államban, ahol óránként 15 dollár. Ez sokkal kisebb különbség, mint az Európai Unióban, ahol a legkisebb (Bulgária, havi 261 euró) és a legmagasabb (Luxemburg, havi 1999 euró) között 7,6-szoros különbség van az Eurostat adatai szerint. De a magyar 418 eurónál is 3,5-ször magasabb a német és francia másfél ezer euró. Nem véletlenül merült fel már sokszor, hogy egy egységesedő európai minimálbér-rendszer segíthetné, hogy a gazdasági fejlettség és a jövedelmi szintek sokkal kiegyenlítettebbek legyenek az EU-n belül.

Közélet minimálbér minimálbér-emelés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

2019. február 20. 11:06 Közélet

Neccesen halmozza a juttatásokat tíz parlamenti képviselő

Öt fideszes és öt ellenzéki képviselő egyszerre kap hivatali autót és üzemanyagkártyát, pedig egyszerre nem lehetne mindkettőt igénybe venni.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.