Megjelent a parlament honlapján egy javaslat Bánki Erik kormánypárti képviselőtől, amely megszüntetné a lakástakarék-pénztári befizetések állami támogatását. Eddig, ha valaki ilyen, lakás vagy ház vásárlására, felújítására szolgáló szerződést kötött, akkor az állam a megtakarításaira 30 százalékos, de legfeljebb évi 72 ezer forintos támogatást adott.
A piac legnagyobb szereplői a Fundamenta és az OTP Lakástakarék-pénztár, mellettük még az Erste és az Aegon is foglalkoznak ezzel a termékkel (utóbbi október 1-je óta felhagyott az értékesítéssel). A pénztárak mérete együttesen 904 milliárd forint volt tavaly év végén.
Egy ügyfél úgy tudta maximalizálni az állami támogatást, ha havi 20 ezer forintos megtakarítást vállalt. Ehhez havi 6, évi 72 ezer forintos állami támogatás járul. A megtakarítási összeggel megegyező kedvezményes hitelhez is lehet jutni. Bánki Erik törvénymódosítási javaslata lényegében ezt nyírná ki, az eddigi kedvező, évi 10 százalék körüli hozamokat ugyanis szinte teljesen az állami támogatás biztosította. Enélkül már nem éri meg ezt a megtakarítási formát választani.
Az indoklás szerint a Fidesz-KDNP célja az, hogy „minden magyar családnak saját otthona legyen”, ámde, állítja Bánki, az elmúlt években meghozott intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok ma már jelentős állami támogatást vehetnek igénybe használt és új lakás vásárlása esetén. Ilyen például a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), amelyből eddigi története folyamán közel kétszázmilliárd forintot igényeltek összesen. Lakástakarékra tavaly 60 milliárd forintot fizetett az állam támogatásként.
A lakástakarékpénztárakat több mint húsz éve támogatja az állam. A fideszes politikus szerint azonban ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is „extraprofitot” realizálnak. Ennek hatására a „lakástakarék program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált”. Arra is hivatkozik Bánki, hogy a megtakarítást a futamidő végén akár “medence vagy szauna” építésére is fel lehet használni. Bánki szerint a CSOK alkalmasabb eszköz az ingatlanvásárlások ösztönzésére. Igaz, ez esetben gyermek is szükséges ahhoz, hogy járjon az állami támogatás.
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a fideszes képviselő javaslatát – efelől az eddigi tapasztalatok szerint nincs sok kétség -, a jövőben megszűnne az állami támogatás a lakás-előtakarékossági szerződések esetében. Az idáig megkötött szerződések esetében a megtakarításokat az állam továbbra is támogatja a futamidő végéig.
Ha valaki most kötne ilyen szerződést, akkor sietnie kell, mert a tervek szerint kedden elfogadja a parlament a törvénymódosítást, így az szerdán akár hatályba is léphet.
A lakástakarék-pénztárakkal szembeni kormányzati kifogások 2016 elején hangzottak el először. Az akkor még a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak nagyrészt ugyanaz volt a baja velük, mint ami a mostani javaslat indoklásában is szerepel: nem segíti kifejezetten új lakások épülését.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal akkor, 2016 januárjában még azt mondta: nem terveznek változtatásokat a lakástakarék-pénztárak működésében, továbbra is megkapják a 30 százalékos állami kiegészítést. Hozzátette, inkább a nemzeti otthonteremtési közösségeket akarják előnyösebb helyzetbe hozni. Az utóbbiakról, a köznyelvben lakáslottóként ismert NOK-ról szóló törvényt egyébként ő maga terjesztette be, tavaly már el is indult az első lakáscélú fogyasztói csoport. Ezt egyébként csak új építésű lakásra lehet igénybe venni, és jóval kedvezőtlenebbek és kiszámíthatatlanabbak a feltételei.
