Elég megdöbbentő adat, de Magyarországon már közel 200 ezer olyan ember lehet, aki vészesen elhízott, vagyis 100 emberből kettő ebbe az orvosi kategóriába sorolható. Ők nem elhízottak, hanem már annál is rosszabb helyzetben vannak, olyanban, amely nagyon komoly egészségügyi kockázatokat rejt.

A súlyosan elhízottak testtömegindexe^*A testtömegindex a testsúly és a testmagasság méterben számolt négyzetének hányadosa, egy 180 centiméter magas, 80 kilogrammos ember BNI indexe tehát például 80/(1,8×1,8)=24,69. jellemzően 40 felett van, ami például egy 180 centiméter magas embernél legalább 130 kilogrammos testsúlyt jelent, egy 160 centisnél pedig minimum 100 kilogrammot. Náluk orvosi szempontból indokolt lehet a sebészi beavatkozás szükségessége akkor, ha az általános egészségi állapotuk még alkalmassá teszi őket egy műtétre, és hagyományos módon kudarcba fulladt minden fogyási kísérletük. Vagyis életmódváltással és gyógyszeres kezeléssel ők már nem képesek fogyni.

Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) ügyvezető elnöke azt mondja, az elhízásnak legalább 30 meghatározó faktora (kiváltó oka) van, és ezek között számos olyan is található, amelyről a beteg nem tehet. Rendkívül összetett problémáról van szó, de az orvosszakmai álláspont szerint az elhízás egyértelműen nem csak magatartási probléma, vagyis 

nem lehet azt mondani, hogy aki elhízik, az biztosan csak maga tehet róla, mert nem mozog eleget, ellenben túl sok kalóriát visz be a szervezetébe.

Ha viszont a 200 ezer potenciális műtéti páciens között olyanok is vannak, akik nagyrészt önhibájukon kívül, vagy azért jutottak ebbe a helyzetbe, mert a magyar egészségügyben az elhízás megelőzésére sokkal kisebb figyelem jut, mint a kövérség okozta betegségek kezelésére, akkor felmerülhet az a szociális szempont, hogy az ő műtéteiket legalább részben finanszírozza az állam.

Jelenleg ugyanis a két jellemző műtét^*A két műtét a bypass és a sleeve, közös jellemzőjük, hogy a beteg gyomrának jelentős részét eltávolítják, ezért műtét után kevesebbet tud enni; bypass esetén pedig a bevitt étel felszívódása is csökken. közül egyikhez sem ad az állam egyetlen forintot sem. Mohos Elemér sebész, aki ilyen beavatkozásokat végez, azt mondta nekünk, hogy idén összesen már 400-500 műtétet végeznek Magyarországon, és az 1,7-1,8 millió forintos költséget minden esetben a betegnek kell kifizetnie.

A MET a napokban egy költséghatékonysági számításokkal is ellátott szakmai javaslatot tett le a szakminisztérium asztalára, amelyben azt kéri, hogy a tárcánál legalább a részleges állami finanszírozás lehetőségét vizsgálják meg.

Az érintett betegek tehát idén várhatóan összesen közel 900 millió forintot fizetnek ki a műtétekért, de ha a 200 ezres kör teljes költségével számolunk, akkor 

360 milliárdos potenciális (de időben nem egyszerre jelentkező) kiadásról beszélünk.

A valóságban ugyanakkor messze nem kerülne ennyibe a probléma kezelése, mert külföldi példák alapján a társadalombiztosítás vélhetően csak akkor szállna be a műtéti költségekbe, ha már minden más mód kudarcot vallott, és nyilván nem a teljes összeget térítené meg.

Most azonban az 1,8 millió forint nagyon kemény korlát, ami egyrészt azt eredményezi, hogy a vagyonosabb réteg előnyben van, másrészt viszont azért is fontos, mert sok esetben életbevágóan fontos lenne a műtét. Hosszabb távon legalábbis biztosan, mert a 40 fölötti testtömegindexhez idővel bizonyosan további súlyos krónikus betegségek kapcsolódnak, amelyek kezelését mellesleg a társadalombiztosításnak már állnia kell.

Mohos Elemér azt mondja, náluk eddig több mint 1000 műtétet végeztek, és csak 12 esetben lépett fel súlyosabb komplikáció, de mindegyiket megoldották, a betegek szerencsére ma is élnek. A nemzetközi adatok szerint a bypass műtéteknél 10 százalékos a hosszabb távon „visszaesők”, azaz visszahízók aránya, ami más megoldásokhoz képest alacsonynak tekinthető. „Hiába szűkítjük le a gyomrát valakinek, ha utána egész nap nassol, akkor így is képes túl sok kalóriát bevinni” – mondja az orvos, aki éppen ezért azt hangsúlyozza, hogy önmagában az elhízás is egy krónikus betegség, azaz meggyógyulni belőle nem lehet, de élethosszig tartó odafigyeléssel jól kontroll alatt tartható.

Az elhízás miatt a társadalombiztosítónál keletkező többletköltséget Magyarországon először 1998-ban becsülték meg, és akkor 11 milliárd forintra tették. A 2005-ös mérés már évi 40 milliárd forintot mutatott, 

a 2012-13-as pedig 207 milliárdot.

Pénzügyi szempontból tehát azt lehet mérlegelni, hogy ez mennyivel csökkenne, ha több műtétet támogatna az állam. A becslést ugyanakkor eléggé nehezíti, hogy ha legalább részben finanszírozottá válna a műtéti beavatkozás, akkor nyilvánvalóan jóval több beteg élne a lehetőséggel.

Ráadásul a magyarországi trend a súlyosan elhízottak számának növekedését mutatja. Igaz, hogy az elhízottak aránya a népességen belül lényegében nem növekszik (kétharmadon áll), az elhízás mértéke viszont igen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy küzdenek az elhízás ellen Chilében, hogy ráírják az élelmiszerre, ha egészségtelenMagyarország is a legelhízottabb nemzetek között van, így példát is vehetnénk róluk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet egészség elhízás műtét társadalombiztosítás Olvasson tovább a kategóriában