Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2018. augusztus 30. 12:02 Közélet

Nyolc éve ígéri a kormány, szerencse, hogy még mindig nem teljesült

Nagy volt a jövés-menés augusztusban a közösségi közlekedési cégek vezetésében. Dávid Ilona hat év után elhagyta a MÁV-ot, hogy átvegye a Volánbusz irányítását, utódja az előző kormányban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési területét vezető Homolya Róbert lett. Az országgyűlési képviselőként és a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkáraként is dolgozó Fónagy Jánost pedig a „kötött pályás és nem kötött pályás helyközi közösségi közlekedésért felelős miniszterelnöki biztossá” nevezték ki.

Az új vezetőktől ugyan még nem hallottuk a terveiket, kifejtette viszont elképzeléseit Mosóczi László, aki az új kormányban az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkáraként irányítja a közlekedést. A politikus a Magyar Időknek adott hosszú interjúban mondta el, mire készülnek ebben a ciklusban.

Legfontosabb tennivalóként azt nevezte meg, hogy 2020-ra egységes közúti-vasúti jegyrendszert hozzanak létre, „hogy az ország két pontja közt utazva csak egy jegyet kelljen megváltanunk, függetlenül attól, hogy ehhez hányfajta szolgáltatást kell igénybe vennünk, hányszor szállunk át buszról vonatra, helyi járatról helyközire”.

Ez tényleg nagy előrelépés lenne, de az elképzelés a magyar közlekedéspolitika örök ígérete.

Volt erre szándék már a 2002 és 2010 közötti időszakban is, a 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány közlekedési és energetikai államtitkára, Völner Pál pedig kinevezése után nem sokkal azt nyilatkozta a Figyelőnek: „ha valaki például Csornáról Budapestre utazik, ott közlekedik, majd hazamegy, akkor válthasson egy olyan jegyet, amely minden közösségi közlekedési járműre érvényes. Bízom benne, hogy ez az egységes jegyrendszer, illetve közlekedési modell elindulhat még ebben a kormányzati ciklusban.”

Nem indult el, ahogy a következő ciklusban sem, meglátjuk, hogy 2020-ra sikerül-e. A kilátások talán annyival jobbak a korábbiaknál, hogy zajlik az országos elektronikus jegyrendszer bevezetésének az előkészítése, ezen az informatikai alapon pedig könnyebb lehet megteremteni az átjárást a különböző közlekedési cégek között.

Párhuzamosságok

Mosóczi László arról is beszélt, hogy a közúti-vasúti közösségi közlekedési rendszerek összehangolása magában foglalja a vasúti és buszjáratok párhuzamosságainak kiszűrését. Fónagy Jánosnak pedig kifejezetten a feladatkörébe tartozik, hogy „vizsgálja és elemezze a kötött pályás és a közúti helyközi közösségi közlekedés menetrendjeiben megnyilvánuló párhuzamosságokat”, és javaslatot tegyen ezek kiküszöbölésére.

Ez sem új gondolat, Völner Pál szintén célként említette 2010 nyarán, Fónagy Jánosnak pedig ugyancsak a menetrendek összehangolása volt az egyik feladata, amikor 2012-ben egy évre kinevezték a közösségi közlekedés átalakításáért felelős kormánybiztossá.

Fónagy ismételt megbízása mutatja, hogy a kormány nem elégedett az eredményekkel, pedig az utóbbi nyolc évben helyenként szűntek meg párhuzamosságok. A szolgáltatásokat megrendelő állam fokozatosan csökkentette – esetenként nullára – a közvetlen, menetrend szerinti buszjáratok számát Budapestről az olyan jó vasúti kapcsolattal rendelkező olyan városokba, mint Debrecen, Miskolc és Győr.

Ez költségvetési szempontból érthető, és valószínűleg nem okoz érdemi utasvesztést, ha vonattal nem kényelmetlenebb és lassabb célba jutni, mint busszal. Ha viszont mindenhol kíméletlenül meg akarják szüntetni a párhuzamosságokat, annak az lehet az eredménye, hogy az embereket az autózás felé tereli. Pedig ez a folyamat az életszínvonal emelkedésével magától is zajlik, jól látszik ez a válság előtti időszak és az utóbbi pár év adatain is.

 

Ezen az alaphelyzeten ronthat, ha a közlekedéspolitika átszállásra kényszeríti az utasokat ott, ahol addig szinte háztól házig eljutottak busszal. Ez könnyen az autóvásárlás vagy -megosztás felé terelheti az embereket, ha pedig az elpártolás tömegessé válik, akkor a kieső bevételek miatt végül anyagilag rosszabbul járhatnak a közlekedési cégek és az állami tulajdonos, mint ha fenntartották volna a kényelmes kapcsolatot. Vagyis ebben az esetben nem lenne baj, ha nyolc év múlva is lennének vizsgálatra váró párhuzamosságok a közösségi közlekedésben.

Közélet busz Fónagy János jegyrendszer közösségi közlekedés párhuzamosságok vonat Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.

Torontáli Zoltán
2019. február 12. 15:48 Közélet

Mi van akkor, ha felveszed Orbán kamatmentes 10 millióját, de nem szülsz gyereket?

Nehéz megmondani, hogy mi lesz, de elég könnyen elképzelhető olyan megoldás, hogy megéri egyszerűen nem megszülni a beígért gyereket.

Fontos

Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.

2019. február 12. 08:57 Vállalat

Audi sztrájk: nem mindegy, hogy mi mennyi

Jól hangzik a félmilliós átlagfizetés, de egy betanított munkás alapbére feleennyi lehet. A sztrájk nemcsak a pénzről, hanem a szabadidőről és a kiszámítható munkáról is szólt.

Váczi István
2019. február 12. 06:50 Vállalat

Ferrarira futotta a bukó boltláncnál, több százmilliónyi adó kifizetésére nem

Pár éve még az egyik legfontosabb kiskerlánc volt a One Euro Market. Az alapító százmilliókat vett ki készpénzben, pedig elvileg köze sem volt a céghez.