Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. augusztus 24. 09:35 Közélet, Világ

Az amerikaiak utánamennek a feltételezett magyar kormányzati kenőpénz-szivattyúnak

Igazi nagyágyúk léptek be a magyarországi Microsoft feltételezett kétes ügyeinek vizsgálatába. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium és a tőzsdefelügyelet (SEC) indított nyomozást annak kiderítésére, hogy voltak-e visszaélések az amerikai cég korábbi magyar közbeszerzéseinél.

Az amerikai hatóságoknak azért kell eljárniuk, mert a tengerentúli szabályozás szerint az amerikai cégek külföldi tevékenységével összefüggésbe hozható korrupciógyanús eseteket is ki kell vizsgálni. A tőzsdefelügyelet pedig azért vesz részt a nyomozásban, mert a Microsoft papírjai az amerikai értékpapírpiacon forognak.

Számunka azonban az ügy elsősorban azért lehet érdekes, mert fényt deríthet a magyar állami hivatalokban feltételezett korrupcióra is. Ahogy a Wall Street Journal írja, a vizsgálat központjában az alábbi, egyelőre csak feltételezett közpénzszivattyú működésének felderítése áll:

  • A Microsoft szoftvereit 2013-ban és 2014-ben az állami hivatalok a közbeszerzések keretében közvetítő cégeken keresztül vásárolták meg. Ez általános gyakorlat, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság ugyanis olyan keretmegállapodásokba tereli a beszerzéseket, ahol előre kiválasztja azokat a szállítókat, akiktől az állami hivatalok termékeket és szolgáltatásokat rendelhetnek. A kereten belül később már a hivatalok döntik el, hogy melyik ajánlatot fogadják el.
  • A gyanú szerint a Microsoft a szokásos jelentős árkedvezménnyel adta el a termékeit a keretmegállapodásban kiválasztott közvetítőknek, ám azok közel teljes áron adták tovább az állami hivataloknak.
  • A vizsgálat azt a feltételezést járja körül, hogy ezt az árkülönbözetet a közbeiktatott cégek állami köztisztviselők megvesztegetésére használták fel, és/vagy egyszerűen visszacsorgattak nekik egy bizonyos részt a különbözetből.

A feltételezés tehát röviden az, hogy az állami hivatalokban szervezett formában ment a közpénzek lenyúlása, hiszen sokkal többet fizettek ki a szoftverekért az indokolható árnál, és az így lehívott közpénz végül náluk landolt. Az amerikaiak fő célja nyilvánvalóan az, hogy a Microsoft szerepét tisztázzák: mennyire asszisztált a cég ehhez a tevékenységhez – ha volt ilyen gyakorlat.

A Wall Street Journalnek a magyar kormány nem válaszolt az ügyben feltett kérdésekre. A Microsoft korábbi, esetleg érintett vezére, Papp István pedig csak annyit mondott, hogy ő a Microsoft-család elismert tagja, és a cég vezetőitől csak pozitív visszajelzéseket kapott.

A Microsoft Magyarország egyébként korábban egy belső vizsgálatot is lefolytatott, és négy munkatársától megvált, illetve négy partnerével megszakította a kapcsolatot. Ezen kívül most csak annyit közölt, hogy együttműködik az amerikai hatóságokkal.

Az amerikai törvények nagyon szigorúan lépnek fel a korrupció gyanújával szemben, ha amerikai társaság is érintett lehet benne. Emlékezetes, hogy a Magyar Telekomnak volt korábban hasonló esete, és a cég bizonyos balkáni szerződéseivel kapcsolatban évekig folyt a vizsgálat, mert az amerikai tőzsdén is jelen volt a vállalat.

A tengerentúli társaságok leányainak azonnal jelenteniük kell (jellemzően a helyi nagykövetségen keresztül), ha korrupció gyanúját érzékelik. Ilyen eset volt például az az étolaj kereskedelmével kapcsolatos áfacsalási gyanú is, amely végül a kitiltási botrányhoz vezetett.

A Napi.hu januárban a Microsoft-ügy kapcsán azt írta, úgy tudja, hogy az egyik kérdéses szoftverbeszerzést 2014-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kötötte, és ott több százmillió forint tűnt el. A cikk három céget nevezett meg, amelyekkel a Microsoft megszakította a kapcsolatát, a Humansoft Kft.-t, az Euro One Zrt.-t és a Racionet Zrt.-t.

A Microsoftnál a kérdéses időszakban Sagyibó Viktor vezette a kormányzati üzletágat, őt később, a belső vizsgálat és egy rövid iparági kitérő után a Miniszterelnökség miniszteri biztosának nevezték ki. Papp István a Microsoft éléről 2016-ban a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnökhelyettesi székébe ült át (de jelenleg már nem ott dolgozik).

Közélet Világ korrupció közbeszerzés közpénz Microsoft nyomozás szoftverbeszerzés tőzsdefelügyelet vizsgálat Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.

Torontáli Zoltán
2019. február 12. 15:48 Közélet

Mi van akkor, ha felveszed Orbán kamatmentes 10 millióját, de nem szülsz gyereket?

Nehéz megmondani, hogy mi lesz, de elég könnyen elképzelhető olyan megoldás, hogy megéri egyszerűen nem megszülni a beígért gyereket.

Fontos

Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.

2019. február 12. 08:57 Vállalat

Audi sztrájk: nem mindegy, hogy mi mennyi

Jól hangzik a félmilliós átlagfizetés, de egy betanított munkás alapbére feleennyi lehet. A sztrájk nemcsak a pénzről, hanem a szabadidőről és a kiszámítható munkáról is szólt.

Váczi István
2019. február 12. 06:50 Vállalat

Ferrarira futotta a bukó boltláncnál, több százmilliónyi adó kifizetésére nem

Pár éve még az egyik legfontosabb kiskerlánc volt a One Euro Market. Az alapító százmilliókat vett ki készpénzben, pedig elvileg köze sem volt a céghez.