Öt és fél éve nem volt ilyen magas az infláció, mint az előző hónapban, jelentette a KSH. Júliusban ugyanis az egy évivel korábbihoz képest 3,4 százalékkal magasabbak voltak a fogyasztói árak.
Az áremelkedésről a leginkább az üzemanyag tehet, aminek a világpiaci ára felment, a forint pedig sokat gyengült június-júliusban (június végén megérintette a 330-at a forint euróárfolyama, azóta 319-re erősödött), így aztán júliusban közel az ötödével többet kellett fizetni a benzinért és a gázolajért, mint egy évvel korábban.
A gyenge forint miatt drágább lett a külföldi utazás is, ami (havi alapon) látszik a legnagyobb árváltozást bemutató termékek toplistáján is. De érdekes, hogy éves összevetésben a belföldi utazás is sokkal drágább lett.
A közgazdászokat az áru- vagy devizapiaci mozgásokat követő termékektől kiszűrt maginflációs mutató érdekli jobban, mert ez mutatja meg a gazdaság belső kereslet-kínálati tényezőiből eredő, valódi inflációs nyomást. (Ennek normális esetben hatása van a monetáris politikára, így a kamatokra is.) Ez egyelőre nem mutat nagy mozgást, az utóbbi hónapokhoz képest változatlanul 2,4 százalék volt éves alapon.
A nagykereskedők a jelek szerint kibírták komolyabb áremelések nélkül a nyár eleji forintgyengülés idején (ebben segíthetett a deviza visszaerősödése is), az átlagfizetések pedig hiába emelkednek most már évek óta kétszámjegyű ütemben, ez továbbra sem jelentkezik jelentősebb árnyomásban.
Közélet
Fontos