A tervezett három helyett csak egy évet élt a kanadai Ontario államban elkezdett alapjövedelem-kísérlet – írja a Motherboard. A váratlanul megszakított teszt nem élte túl a politikai változásokat: a kísérletet még a liberálisok kezdték, az őket időközben leváltó konzervatívoknak azonban más szociálpolitikai elképzeléseik vannak.
A kanadai tesztnek az volt a lényege, hogy azok az egyedülálló lakosok, akik évi 34 ezer kanadai dollárnál kevesebbet kerestek, akár évi 17 ezer dollár alapjövedelmet is kaphattak az államtól, a házaspárok pedig évi 48 ezer dolláros összesített kereset alatt részesülhettek 24 ezer dollár juttatásban, ami alanyi jogon járt nekik, azaz semmit sem kellett tenni érte.
A kísérlet egy éve indult, és eredetileg három évre tervezték, most azonban hirtelen leállították. A résztvevő 4 ezer érintettnek ez elég komoly érvágás lehet, annál is inkább, mert a kanadai program elsősorban a munkanélküliek életkörülményeit próbálta jobbá tenni, azaz csupa olyan embert szerveztek be, akik nehezebb anyagi körülmények között élnek.
A kanadai szisztéma az volt, hogy ha az alapjövedelemben részesülő családnak keresete van, akkor annak 50 százalékával csökkentik az alapjövedelem összegét, ami tisztán mutatja a teszt segélyezési jellegét.
Ezzel szemben a finn megközelítés az, hogy a 2 ezer kiválasztott munkanélküli két éven keresztül nettó 560 eurót feltétel nélkül akkor is megkap, ha közben munkát talál. A skandináv államban nem vágták el ugyan a programot, de a két év leteltével várhatóan nem folytatják.
A finn modell egyik fő célja az, hogy megnézzék, a biztosan járó havi 560 euró mellett hajlandóbbnak mutatkoznak-e az emberek részmunkaidős állásokban elhelyezkedni. Ennek ugyanis sokszor gátja, hogy egy 4 órás állásban csak alig lehet többet keresni Finnországban annál, mintha csak a viszonylag magas segélyeket igényelné egy munkanélküli. A finn alapjövedelemnek emellett az is lényeges eleme, hogy a havi 560 euróval minden más szociális juttatás megszűnik, azaz végső soron az állam spórolni tudna vele, és az ellátórendszer is egyszerűsödne.
Ontario állam lépését egyébként azért kritizálják, mert a program költsége évi 50 millió dollár volt, miközben a szegénység miatt az egészségügyi ellátórendszer terhelése, az emiatt csökkenő termelékenység és a különböző szegénység elleni szociális segélyek évente összesen több tízmilliárd dollárt visznek el. Az állam konzervatív vezetői azonban mégis úgy látják, hogy az alapjövedelem túl sokba kerül és nem oldja meg a problémákat.
