Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. július 7. 07:26 Közélet, Pénz

Kétszázmilliót vihettek el a betörők a letelepedési kötvényes cég széfjéből

Jelentős késéssel, de végre közzétette tavalyi üzleti beszámolóját az Arton Capital Kft. Ez az egyetlen magyar vállalkozás, amely letelepedési kötvények értékesítésével foglalkozik, és ezért valamennyire ráláthatunk a pénzügyi működésére.

A cégnek egyáltalán nem volt rossz éve, sőt: az adózott nyeresége 294 millió forint volt tavaly, ami 64 millióval több az egy évvel korábbinál. A tulajdonos, – a Rogán Antal évfolyamtársaként is emlegetett – Balogh Radosztina ki is vett 290 millió forint osztalékot a cégből, annak ellenére, hogy a nagy sajtónyilvánosságot kapott betörés miatt kétszáz millió forintot le kellett írniuk. De ez a profit valójában, mint látni fogjuk, csak egy töredéke volt a cég nyereségének, annak java ugyanis egy Artonnal szerződéses viszonyban álló offshore céghez folyt be.

A cég eszközállománya – lényegében a letelepedési állampapír-állománya – 36 milliárd forintról közel a duplájára, 68 milliárd forintra nőtt. Ebből is látszik, hogy bár a kormány tavaly március 31-től felfüggesztette ugyan a letelepedési állampapírok forgalmazását, a kötvényes cégek combos évet tudhatnak maguk mögött. A bezárás hírére ugyanis tavaly az első három hónapban úgy felpörgött az üzlet, hogy

a kötvényes bevándorlók negyede ekkor élt a magyar letelepedési lehetőséggel.

 

Négy év alatt összesen 6585 külföldi jegyeztetett le kötvényt az olyan közvetítő cégeken keresztül, mint az Arton Capital. Ebből több mint 1800 fő az utolsó három hónapban jelentkezett be a programra.*Családegyesítés címszó alatt tovább 13.270 külföldi kapott letelepedési engedélyt Magyarországon. Így összesen 19.885 külföldi állampolgár élt a kormány bevándorlási programja adta lehetőséggel.A nyolc közvetítő cég közül ebben az időszakban kiemelkedik az Arton Capital, hiszen 2017 első három hónapjában több kötvényt adott el, mint az azt megelőző három évben.

Ez az üzleti siker azonban nem tükröződik az Arton árbevételében, ami tavaly igen elenyésző volt, csupán 79 millió forintot tett ki. De az előző évek árbevétele sem volt túl magas. Pedig az Arton ügyfelenként 60 ezer eurót, vagyis 310-es árfolyamon számítva 18,6 millió forintot kért az ügyintézésért. Ez alapján az árbevétele a 388 ügyfél után közel százszor nagyobbnak, 7,2 milliárd forintnak kellett volna lennie.*Van viszont a cégnek az árbevételen túl jelentős pénzügyi bevétele, ami a 2016-os 469 millió forintról 1,035 milliárd forintra emelkedett. Ez a letelepedési kötvények után kapott kamat lehet. 

 

A kötvényes cégeket a jogszabály szerint külön a letelepedési programra kellett létrehozni, más tevékenységgel nem foglalkozhattak. A jogszabály ugyanakkor nem tiltotta meg, hogy a cégek a kereskedési engedélyeiket átadják másnak.

Így tett az Arton is, amikor az ügyfeleivel egy másik, az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy nevű cégén keresztül szerződött. Az ügyfelek után járó bevétel sem az Arton magyarországi társaságához került, hanem ehhez a lényegében offshore céghez.

Mégsem ez a legérdekesebb tétel az Arton tavalyi üzleti beszámolójában. Nagy kérdés, hogy mennyit vittek el a cég kasszájából, amikor tavaly tavasszal betörtek az Arton budapesti irodájába. Akkor – sajtóértesülések szerint – több száz millió forint értékű eurót, valamint rengeteg fontos iratot vittek el.

Feketén-fehéren ugyan nem számol be erről az Arton Capital, de a beszámolójából viszonylag pontosan ki lehet következtetni az elrabolt pénz mértékét. A cég ugyanis egyéb ráfordítás soron 217 milliót adott meg. A korábbi években ebben a rubrikában 4-6 millió forintos összegek voltak feltüntetve, márpedig ez az hely, ahol a káreseményeket jelölni szokták.

Úgy tűnik tehát, hogy az Arton irodájából valamivel több mint kétszáz milliót vihettek el a betörők, legalábbis a cég ennyit könyvelt ebbe a sorba. Az is kiderült, hogy ha a betörésre biztosítva lett volna a cég, akkor az egyéb bevételek sorba került volna ez az összeg. Ott azonban csupán egy százhetvenezres tétel szerepel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, hogy forintra mennyit bukott az állam a letelepedési kötvényekenLehet, hogy nem tudtál róla, de te is támogattad 18 ezer forinttal, hogy húszezer külföldi szabadon utazzon Magyarországon és Európában.

Közélet Pénz Arton Capital letelepedési kötvény Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. szeptember 18. 08:46 Közélet

Egy pillanatra sem állhat le az állami propagandagépezet: új plakátok jönnek

Másfél év alatt eléget 90 milliárd forintot a spórolásra létrehozott kommunikációs hivatal, úgy, hogy ennek minden fillére ugyanahhoz a kormányközeli vállalkozóhoz megy.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 16. 17:19 Adat, Közélet

Havi 22 millió forintot keresnek egy kevéssé ismert alapítvány támogatói

A Schmidt Mária alapítványának egy százalékot adók sem panaszkodhatnak, Orbán felcsúti akadémiája kevés embert mozgatott meg.

Avatar
2019. szeptember 10. 13:13 Közélet

„A klímaváltozás első áldozata az igazság”

(A cikk az Alapblogon jelent meg eredetileg, a szerző a HOLD Alapkezelő elemzője. Reakció Tóth István György múlt héten megjelent cikkére, a benne foglaltak ebben az esetben is a szerző véleményét tükrözik.)

Fontos

Stubnya Bence
2019. szeptember 18. 15:24 Adat, Világ

Már most is előzi a magyart, de pár év alatt még meg is dupláznák a lengyel minimálbért

Vannak kockázatai is a háromszázezer forintos lengyel minimálbérnek. A lengyel cégek remélik, hogy csak választási ígérgetés a lengyel kormány új terve, pedig Lengyelország eddig is élen járt a minimálbér emelésében a régión belül is.

Avatar
2019. szeptember 17. 15:09 Élet

Lehet demokratikus és piaci választ adni a klímaváltozásra?

Lehet, hogy hiába várunk erre, ha nem hozunk létre olyan intézményeket, amelyek hatékonyan vezetnék ezt a folyamatot. Hozzászólás az extrapoláció-vitához.

Stubnya Bence
2019. szeptember 17. 07:02 Adat, Vállalat

Nem támogatja tovább a vendégmunkások állásait a kormány, de rejtély, hogy miért nem évekkel ezelőtt döntött így

Nem célja többé az egyedi kormánydöntéssel adott nagyvállalati támogatásoknak, hogy munkahelyeket hozzanak létre. A kérdés már csak az, hogy miért pont most döntöttek így.