Újabb fontos szinten lépett át a forint árfolyama, amikor dél körül átlépte a 330-as szintet az euróval szemben. Az euró története alatt soha nem volt még ilyen gyenge a forint. Ez azt jelenti, hogy teljesen új és ismeretlen terepre tévedt a hazai deviza.
Nincs olyan szakember, aki meg tudná mondani, hogy mi következik most, milyen árfolyamszintek adhatnak támaszokat mostantól a forintnak. Eddig a 310-315-ös sávról, aztán a 315-320-as sávról, aztán a 325-330-as sávról beszéltek a szakértők. A forint akkor tört ki, amikor az egyik sávból a másikba lépett az árfolyam. Most is ez történt, amikor átlépte a 330-as szintet, csak az a különbség, hogy nincs a korábbi mozgás idején kijelölt felső határa. Hogy miért ilyen gyenge a forint árfolyama, arról itt írtunk korábban.
De mit lehet tenni ez ellen? Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzője arra számít, hogy fel kell készülni a 335-ös euró érfolyamra, legalábbis akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem lép valamit, vagy nem változik hirtelen a nemzetközi helyzet. Utóbbira nincs sok esély, így a magyar jegybanknak kell valamit tennie.
Virovácz szerint a régiós államok közül Magyarország az egyetlen, ahol még mindig ultra laza monetáris politikát folytat a jegybank. Csehország a héten emelte egy százalékra az alapkamatot, a lengyeleknél 1,5 az irányadó ráta, miközben hazánkban 0,9 százalék. Az MNB tehát az elmúlt években a végletekig elment a lehetőségeivel, és most, hogy a világ jegybankjai elkezdtek szigorítani, sokkal nagyobb kiigazítást kellene Magyarországon végrehajtani.
Hogy mit jelent az ultra laza monetáris politika, jól szemlélteti az Egyesült Államok helyzete. Az ottani jegybank a Fed, két hete emelt – idén immár másodjára – az alapkamaton, amely 1,75-2 százalékos sávban van most. Volt olyan időszak, amikor az abszolút biztonságosnak tartott, tripla A besorolású amerikai kötvényeknél kisebb hozamot fizetett az éppen hogy befektetésre ajánlott kategóriában lévő magyar állampapír. Ez abszurd helyzet, és hosszú távon nem tartható.
Virovácz Péter szerint nem lehet az MNB-t hibáztatni, hiszen a jegybanknak nincs árfolyam-, csak inflációs célja. Mivel a fogyasztói árak „tervszerűen” alakulnak, nem volt oka az inflációs folyamatok részéről beavatkozni a folyamatokba. De az is igaz, hogy kényszerpályán van a jegybank. Most egy jelzésértékű, enyhe kamatemelés sem sokat segíthetne a forint árfolyamán, ahogy ez Csehországban sem működött. A cseh korona árfolyama nem erősödött vissza a szerdai kamatemelés után. Igaz, a gyengülés dinamikáját sikerült megtörni.
Ez Magyarország szempontjából azt jelenti, hogy legalább száz bázispontos emelésről kellene a monetáris tanácsnak döntenie, ha a forintgyengülést és abból következő fogyasztói áremelkedésnek gátat akarna szabni.
Mégsem izgul az MNB, hiszen a magyar pénzügyi rendszer alapjai viszonylag stabilak. 2010-hez képest az államadósságon belüli devizaarányt 40-ről 22 százalékra csökkenteni. A lakosság kezében lévő állampapírok aránya két százalékról emelkedett 25 százalékra. Ma ott tartunk, hogy a magyar államadósság kétharmada van belföldi kézben. Ez azt jelenti, hogy az ország válságállóbb, de a nemzetközi folyamatokkal szemben nem mehet, vagyis a jegybanknak lépnie kell. Ha mindenhol kamatot emelnek, vagy szigorítják a monetáris politikát, Magyarország sem lehet kivétel.
Első körben, és ez a legvalószínűbb forgatókönyv, az MNB visszanyesi a nem hagyományos monetáris eszköztárát. Három olyan programja volt az elmúlt években, amely kvázi kamatcsökkentésnek felet meg. Ilyen a monetáris politikai célú kamatcsere program (MIRS), a devizacsere-ügylet és a jelzálog-vásárlási kötvényprogramja. Ezek elsősorban a kereskedelmi bankokat érintették, és azt a célt szolgálták, hogy a pénzintézetek többet hitelezzenek és olcsóbban jussanak forráshoz.
Az MNB a következő hónapokban a nem hagyomány eszköztárának a leépítésére kell koncentrálnia, mi pedig jobb, ha hozzászokunk a rekord gyenge forintárfolyamhoz.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
