Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. június 18. 15:43 Közélet

Több tucat járás van, ahol kevés az óvodai férőhely

A felnőtt férfiak közül szinte már alig van, aki nem dolgozik, így a kormány elsősorban a nők munkába állásának ösztönzésével növelheti tovább a foglalkoztatottságot. Ehhez azonban olyan körülményeket kell teremteni a nők számára, hogy ne kelljen választaniuk a család és a munka között.

A kisgyermekes anyák munkába állásához az egyik legfontosabb dolog, hogy a lakóhelyhez vagy a munkahelyhez közel elérhetőek legyenek a gyermekellátó intézmények, az ország számos részén azonban kevés az állami férőhely. Emellett rugalmas munkahelyekre is szükség lenne, de a részmunkaidős foglalkoztatás még mindig nem pörög Magyarországon.

Az óvodás korú gyerekek (3-6 évesek) létszáma a természetes népességfogyás miatt folyamatosan csökken, így elviekben a férőhelyek iránti igénynek is mérséklődnie kellene. Ám 2016 óta, mióta 3 éves kortól kötelező az óvodáztatás, emelkedett a férőhelyek iránti igény.

 

Az ország különböző részein eltérő az óvodák kapacitáskihasználtsága. A legfrissebb, 2016-os területi adatok alapján az egyik legnagyobb hiány Budapesten és környékén van az óvodai férőhelyekből, de több a központi régión kívüli járásban is 90 százalék felett van a férőhelyek kihasználtsága. Egy járáson belül sok óvoda van, így valószínűsíthető, hogy a hőtérképen sárgával jelölt területeken vannak olyan intézmények, amelyek teljes létszámmal működnek.

A fővárosban ugyan 1,04 óvodás korú gyerek jut egy óvodai férőhelyre, az ovis férőhelyek kihasználtsága csak 85 százalékos. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy Budapest területén belül is eltérően alakul a férőhelyek kereslete és kínálata, illetve vannak kerületek, ahol sokan a helyhiány vagy akár más okok miatt fizetős magánovikba íratják a gyermeküket.

Óvodai férőhelyek kihasználtsága 2016-ban. (Itt elérhető az interaktív ábra)

A 2017/2018-as tanévben az egész országban az óvodai férőhelyek kihasználtsága 85 százalékos, ami növekedést jelent az előző tanévhez képest. A kihasználtság az előző évhez képest úgy nőtt, hogy ugyanannyi férőhely mellett több lett az óvodás gyermek, ami annak köszönhető, hogy a kormány 2015-től a családi pótlék kifizetését az óvodába járáshoz kötötte. Ennek összege egyébként 2008 óta változatlanul 12 és 17 ezer forint között ingadozik gyermekenként.

A legnagyobb kihasználtságú óvodák közül sok Észak- és Kelet-Magyarországon van, ahol sokaknak létkérdés a családi pótlék és az ingyenes óvodai étkeztetés, illetve hasonlóan alacsonyak a szabad kapacitások a gazdaságilag jól menő nagyvárosok környékén is.

A dél-dunántúli régió különösen sötét a hőtérképen, vagyis ezen a részen viszonylag alacsony az ovik kihasználtsága. Ennek oka valószínűleg a negatív demográfiai folyamatokban rejlik, ugyanis itt születik a legkevesebb gyermek az országban.

Az óvodai férőhelyek ügyével a kormány is foglalkozik. A 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklusban összesen 110 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre bölcsőde-, mini bölcsőde-, családi bölcsőde- és óvodafejlesztésre Magyarországon, amiből eddig 3,8 milliárddal támogatták az óvodák felújítását és bővítését.

Az viszont elég furcsa, hogy miközben 3-4 ezer új férőhely létrejöttéről beszél a kormány, a KSH statisztikája ezt a növekedést nem tükrözi.

E szerint a 2014/2015-ös tanévben 380,5 ezer óvodai hely állt rendelkezésre, miközben a mostani tanévben csak 379,3 ezer.

Kevés nő dolgozik részmunkaidőben

A gyermekellátó intézmények mellett a rugalmas foglalkoztatástól és a családbarát munkahelyektől is függ, hogy gyerek mellett munkába áll-e egy nő. Ez azonban nagyobb részt a vállalkozások alkalmazkodásán és a vállalati kultúra fejlődésén múlik. A vállalkozásoknak ehhez arra lenne szükségük, hogy részmunkaidőben is nagy hatékonysággal tudjanak munkaerőt alkalmazni, de az is fontos, hogy a kisgyermekesek ne érezzék hátrányban magukat a munkahelyükön azért, mert gyermeket nevelnek.

Az utóbbi években egyébként nem nagyon nőtt a részmunkaidős női foglalkoztatottak száma, sőt, a válság éveihez képest még sokkal kevesebben is vannak. Ez persze éppen a gazdasági nehézségekkel is magyarázható, hiszen a válság miatt sok vállalkozás kényszerült elbocsátani vagy részmunkaidőbe tenni az alkalmazottait.

Ha a rugalmas foglalkoztatási formák nálunk még nem is terjedtek el úgy, ahogy Nyugat-Európában, a klasszikus foglalkoztatás jól fut. A 2012-es mélypont óta 300 ezer fővel nőtt a női foglalkoztatottak száma, igaz, jó részük nem újonnan lépett ki a munkaerőpiacra, hanem a válság során megszűnt állása után újban helyezkedett el.

 

Közélet gyermekvállalás nők foglalkoztatottsága óvoda óvodai férőhely Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hidi János
2022. augusztus 7. 16:31 Közélet

A 2008-as válságot kiváltó értékvesztés többszörösét hozhatja a mostani átrendeződés az energiapiacon, de ez elkerülhető

Elkerülhető a válság, de ehhez a magán és kormányzati szektorok közös munkájára lenne szükség.

Tóth István János
2022. augusztus 6. 15:34 Közélet

Az utolsó csatlós átka

Minél később gondolja meg magát és szeretne átállni, annál nehezebb, költségesebb lesz ezt meglépnie.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2022. augusztus 6. 07:14 Közélet

Már megy a trükközés a magyar benzinkutakon, túl csábító a hatalmas árkülönbség

Nem sikerült felpörgetni az üzemanyagimportot az ársapka részleges megszüntetésével. Az ágazati szereplők szerint a keresletet kellene csökkenteni, de ehelyett a csalás válhat üzletszerűvé.

Fontos

Avatar
2022. augusztus 8. 17:04 Világ

A végén még elérik az oroszok, hogy új Szaúd-Arábia legyen egy afrikai országból

Az ukrajnai háború a műtrágyapiacot is teljesen átrendezte, és ez az élelmezési válságon keresztül Marokkót már a közeljövőben kulcsállammá teheti.

Kiss Péter
2022. augusztus 8. 09:44 Pénz

Mire lesz képes az eurót védő új fegyver a közelgő válságban?

Az Európai Központi Bank új eszköze egyelőre úgy hatékony, hogy nem is kellett használni, de ha tovább romlanak a gazdasági kilátások, élesben is be kell majd vetni.

Avatar
2022. augusztus 7. 04:34 Tech

2035-től ugyan villanyautóké lenne a főszerep Európában, de odáig eljutni nagyon nehéz lesz

2035-től nem lehet olyan új autót forgalomba helyezni az EU-ban, amit fosszilis üzemanyag hajt. A szabályozás elég szigorú, és a szakértők attól tartanak, hogy komoly véráldozatokkal fog járni.