Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. június 13. 11:32 Közélet

Növelnék a közalkalmazottak béreit, csak éppen úgy, hogy az állam is jól járjon

Furcsa módszert vetett fel Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a közszférában dolgozók béremelésére a Magyar Időknek adott interjújában. Elképzelése szerint a közalkalmazottak egy újabb utalványrendszer keretein belül kapnák meg fizetésemelésük egy részét, amit csak egészségügyi, oktatási-képzési, illetve bizonyos egyéb szolgáltatásokra és megtakarításokra fordíthatnának. Az állami munkahelyen elérhető keresetek valóban drámaian alacsonyak, azonban kérdéses, hogy az új utalványok mennyire segítenének a helyzeten.

Az elgondolás kísértetiesen hasonlít a már régóta működő cafeteria-ra. A cégek és közintézmények is évek óta adhatnak az összes fentebb megnevezett céllal kapcsolatban (és azokon túl is) béren kívüli juttatást a foglalkoztatottaiknak, azonban van egy óriási és nagyon fontos különbség a jelenleg is funkcionáló és a közszféra számára felvázolt rendszerek között:

a közalkalmazotti utalványok elfogadóhelyeit az állam válogatná meg.

Az újfajta juttatások terhére ugyanis csak bejegyzett és minősített, többnyire állami vagy önkormányzati szervezetek szolgáltatásait lehetne igénybe venni. Hogy ez mennyire lesz vonzó lehetőség a közalkalmazottaknak, erősen kétséges, ha figyelembe vesszük például, hogy egészségügyi problémák esetén már egyre szélesebb rétegek, akár erejükön felül is a magánintézményeket igyekeznek igénybe venni, távol tartva magukat a közszolgáltatóktól. Ráadásul a tapasztalatok szerint a munkavállalók számára rendkívül fontos szempont a béren kívüli juttatások széles körű felhasználhatósága és rövid távú elérhetősége.

A korlátozott felhasználási lehetőség előnye abban rejlik Domokos szerint, hogy a közalkalmazotti utalvány egyrészt valamelyest mentesítené az államkasszát az egészségügyi és oktatási kiadások alól, másrészt pedig rendszeres megrendeléseket hozhatna az állami és önkormányzati cégeknek. 

Tehát az állam olyan pénzt adna ki bérkiegészítés címén a munkavállalónak, amit különben a költségvetés állna a társadalombiztosítás útján, amikor állami vagy önkormányzati intézmények szolgáltatásait veszik igénybe.

Az utalványok használata elektronikus módon történne, ami számlaadásra kényszeríti az elfogadókat, ezért további hozadéka lenne a magánegészségügyi és -oktatási piacok kifehéredése az ÁSZ elnökének érvelése szerint. A szolgáltatók azonban a már évek óta bevezetett, szintén elektronikus egészségpénztári és SZÉP-kártyákkal való fizetéskor is kénytelenek nyugtát adni, és vélhetően a fekete működés nem is igazán az állami és önkormányzati cégekre jellemző.

A rendszer a munkavállalók számára azt az előnyt tartogatná az interjú szerint, hogy a bejegyzett elfogadóhelyek között verseny alakulna ki, ami valószínűleg javít az általuk nyújtott szolgáltatás színvonalán. És ugyan nincs róla szó Domokos nyilatkozatában, de kézenfekvő lehet az erőforráshiányos és amúgy is túlterhelt közszféra helyett az államnak kedves magánszolgáltatók felé terelni ezt a keresletet. Így az elképzelés, ha burkoltan is, de lehetőséget nyújthat a lezüllesztett közszolgáltatások baráti magánszolgáltatókon keresztül történő részleges helyettesítésére.

Hasonló törekvés bontakozott ki nemrég Olaszországban is, igaz, ott egy alternatív fizetőeszköz bevezetése a cél az euró mellett. Az állam részben minikötvényekkel fizetné ki a neki beszállított áruk és szolgáltatások ellenértékét és a közalkalmazottak bérét is, amelyeket az adófizetés mellett elsősorban a köztulajdonban álló cégeknél vásárlásra is lehetne használni. Ha pedig kialakul a kötvények másodpiaca, akkor azok gyakorlatilag valóban párhuzamos fizetőeszközzé válnak.

Közélet béremelés cafeteria közalkalmazott közszféra Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.

Torontáli Zoltán
2019. február 12. 15:48 Közélet

Mi van akkor, ha felveszed Orbán kamatmentes 10 millióját, de nem szülsz gyereket?

Nehéz megmondani, hogy mi lesz, de elég könnyen elképzelhető olyan megoldás, hogy megéri egyszerűen nem megszülni a beígért gyereket.

Fontos

Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.

2019. február 12. 08:57 Vállalat

Audi sztrájk: nem mindegy, hogy mi mennyi

Jól hangzik a félmilliós átlagfizetés, de egy betanított munkás alapbére feleennyi lehet. A sztrájk nemcsak a pénzről, hanem a szabadidőről és a kiszámítható munkáról is szólt.

Váczi István
2019. február 12. 06:50 Vállalat

Ferrarira futotta a bukó boltláncnál, több százmilliónyi adó kifizetésére nem

Pár éve még az egyik legfontosabb kiskerlánc volt a One Euro Market. Az alapító százmilliókat vett ki készpénzben, pedig elvileg köze sem volt a céghez.