Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. június 11. 12:38 Élet, Közélet

Tévhit, hogy Magyarországon kevesen járnak focimeccsre

Magyarországon általános nézet, hogy az óriási infrastrukturális beruházások ellenére alig járnak focimeccsekre az emberek. Hiába ömlik a pénz a fociba, hiába volt a válogatottnak egy sikeres Eb-je, hiába jönnek egyre jobb légiósok, az új stadionokban többnyire csak lézengenek az emberek.

Ennek az állításnak valóban van alapja, ha abból indulunk ki, hogy régen hányan jártak meccsekre. Az ötvenes években az átlagos nézőszám még 17 ezer volt. A nyolcvanas években jóval kevésbé volt sikeres a labdarúgásunk, ekkor már csak 6-10 ezren jártak ki a meccsekre, bár még ekkor is kijutottunk a világbajnokságra, a Videoton pedig UEFA-kupa-döntőt játszott.

 

A rendszerváltás után tovább olvadt ez a szám. A kétezres években már stabilan négyezer alatti volt az átlagnézőszám, a mélypontot pedig 2015-ben értük el 2500 nézővel. Azóta pár száz fővel többen járnak meccsekre. A nézettség persze nemcsak a foci romlása miatt következett be, a szórakozási lehetőségek is jelentősen bővültek, a moziba járás például tizedére esett vissza a hatvanas évek óta. 

Egy hétvégi interjúban a Budapest Honvéd tulajdonosa, George F. Hemingway is arról beszélt, általános nézet, hogy a magyar bajokság le van maradva nézőszámban a többi országhoz képest, pedig ez szerinte nem igaz, a 14 közép-európai országokból csak Ausztria, Ukrajna, Románia és Horvátország van előttünk. 

Az nem egyértelmű, hogy Hemingway pontosan melyik országokra gondolt, de Magyarország valóban egyáltalán nem lóg ki a térség országai közül, legalábbis a European Football Statistics nevű honlap adatai alapján*Itt éves bontásban szerepelnek az európai bajnokságok átlagnézőszámai, és a magyarországi adatok minimális eltérést mutatnak a Magyarfutball.hu adataihoz képest.. Ez alapján Magyarországon többen járnak meccsre, mint a jóval sikeresebb Szerbiában, a több nemzetközi klasszissal (Edin Dzeko, Miralem Pjanic) rendelkező Bosznia-Hercegovinában vagy a számottevő focikultúrával rendelkező Bulgáriában. A nálunk több mint kétszer akkora Romániában csak pár száz fővel, a több mint 40 milliós Ukrajnában pedig 1500-zal többen járnak focimeccsre. 

 

Ha a lakosság létszámához arányosítunk, abból is az jön ki, hogy Magyarország az európai középmezőnyben van. Magyarországon 10 ezer lakosból átlagosan 2,7 vesz részt egy focimeccsen. Tőlünk keletebbre arányaiban csak a kis balkáni országok járnak előttünk, még a komoly szurkolói kultúrával rendelkező Törökország és Lengyelország is le van maradva tőlünk.

 

Viszont a nálunk fejlettebb régiós országokban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában akár kétszer-háromszor is többen járnak meccsekre, mint Magyarországon. Az európai éllovas Izland és Skócia. Az alig több mint 5 milliós Skóciában egy átlagos meccset 11 ezren néznek meg (akárcsak a 144 milliós Oroszországban). Különösen népszerű még a foci Cipruson, Svájcban, Norvégiában, Portugáliában és Hollandiában. 

A nagy bajnokságok közül arányaiban Spanyolországban járnak legtöbben meccsre (annyian mint Szlovéniában), Franciaországban azonban hiába van 20 ezres átlagnézőszám (ami megfelel az angol másodosztályénak), arányaiban kevesebben járnak bajnokikra, mint Albániában (és alig többen, mint Magyarországon).

Élet Közélet foci labdarúgás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2020. október 19. 12:14 Élet, Támogatói tartalom

Egy adatvizualizáció többet mond ezer szónál – a hálózattudomány közel áll a művészethez

Az információk 90 százalékát vizuálisan fogadjuk be, ezért a hálózatok működését is képekben megjelenítve lehet a legjobban megérteni. Ehhez vizuális szótárt kellett kidolgozni, a munka eredményei most láthatóak először.

Debreczeni Anna
2020. október 18. 07:43 Élet

Évi 50 millió forintból teremtenek nagyobb értéket a közmunkánál

A szociális mikrohitelezés és mentorálás az uborkatermesztéssel ért el eredményeket Északkelet-Magyarországon, de más életképes ötleteket is szeretnének támogatni.

Torontáli Zoltán
2020. október 17. 11:33 Élet

Gyorshajtásnál idegesítően pittyeg vagy elveszi a gázt minden új autó 2022-től

Az biztos, hogy az unióban 14 hónap múlva már csak olyan autót lehet eladni, amely technikailag megpróbálja meggátolni a gyorshajtást.

Fontos

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.