Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. június 11. 12:38 Közélet, Élet

Tévhit, hogy Magyarországon kevesen járnak focimeccsre

Magyarországon általános nézet, hogy az óriási infrastrukturális beruházások ellenére alig járnak focimeccsekre az emberek. Hiába ömlik a pénz a fociba, hiába volt a válogatottnak egy sikeres Eb-je, hiába jönnek egyre jobb légiósok, az új stadionokban többnyire csak lézengenek az emberek.

Ennek az állításnak valóban van alapja, ha abból indulunk ki, hogy régen hányan jártak meccsekre. Az ötvenes években az átlagos nézőszám még 17 ezer volt. A nyolcvanas években jóval kevésbé volt sikeres a labdarúgásunk, ekkor már csak 6-10 ezren jártak ki a meccsekre, bár még ekkor is kijutottunk a világbajnokságra, a Videoton pedig UEFA-kupa-döntőt játszott.

 

A rendszerváltás után tovább olvadt ez a szám. A kétezres években már stabilan négyezer alatti volt az átlagnézőszám, a mélypontot pedig 2015-ben értük el 2500 nézővel. Azóta pár száz fővel többen járnak meccsekre. A nézettség persze nemcsak a foci romlása miatt következett be, a szórakozási lehetőségek is jelentősen bővültek, a moziba járás például tizedére esett vissza a hatvanas évek óta. 

Egy hétvégi interjúban a Budapest Honvéd tulajdonosa, George F. Hemingway is arról beszélt, általános nézet, hogy a magyar bajokság le van maradva nézőszámban a többi országhoz képest, pedig ez szerinte nem igaz, a 14 közép-európai országokból csak Ausztria, Ukrajna, Románia és Horvátország van előttünk. 

Az nem egyértelmű, hogy Hemingway pontosan melyik országokra gondolt, de Magyarország valóban egyáltalán nem lóg ki a térség országai közül, legalábbis a European Football Statistics nevű honlap adatai alapján*Itt éves bontásban szerepelnek az európai bajnokságok átlagnézőszámai, és a magyarországi adatok minimális eltérést mutatnak a Magyarfutball.hu adataihoz képest.. Ez alapján Magyarországon többen járnak meccsre, mint a jóval sikeresebb Szerbiában, a több nemzetközi klasszissal (Edin Dzeko, Miralem Pjanic) rendelkező Bosznia-Hercegovinában vagy a számottevő focikultúrával rendelkező Bulgáriában. A nálunk több mint kétszer akkora Romániában csak pár száz fővel, a több mint 40 milliós Ukrajnában pedig 1500-zal többen járnak focimeccsre. 

 

Ha a lakosság létszámához arányosítunk, abból is az jön ki, hogy Magyarország az európai középmezőnyben van. Magyarországon 10 ezer lakosból átlagosan 2,7 vesz részt egy focimeccsen. Tőlünk keletebbre arányaiban csak a kis balkáni országok járnak előttünk, még a komoly szurkolói kultúrával rendelkező Törökország és Lengyelország is le van maradva tőlünk.

 

Viszont a nálunk fejlettebb régiós országokban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában akár kétszer-háromszor is többen járnak meccsekre, mint Magyarországon. Az európai éllovas Izland és Skócia. Az alig több mint 5 milliós Skóciában egy átlagos meccset 11 ezren néznek meg (akárcsak a 144 milliós Oroszországban). Különösen népszerű még a foci Cipruson, Svájcban, Norvégiában, Portugáliában és Hollandiában. 

A nagy bajnokságok közül arányaiban Spanyolországban járnak legtöbben meccsre (annyian mint Szlovéniában), Franciaországban azonban hiába van 20 ezres átlagnézőszám (ami megfelel az angol másodosztályénak), arányaiban kevesebben járnak bajnokikra, mint Albániában (és alig többen, mint Magyarországon).

Élet Közélet foci labdarúgás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Jandó Zoltán
2019. február 13. 18:23 Élet

Úgy érzed, sokat állsz dugóban? Ha még tudnád, hogy mennyit buksz vele

Romlik a dugóhelyzet Budapesten: egy fővárosi ingázó 162 órát töltött forgalmi dugóban 2018-ban, ami 16 órával több az egy évvel korábbinál.

Fabók Bálint
2019. február 13. 08:44 Élet

A félelmetes krumplidrágulás csak tünete a magyar krumplitermelés vergődésének

1960-hoz képest közel tizedére esett a magyar burgonyatermelés, és egyre nagyobb mértékben vagyunk kiszolgáltatva az importnak és az éghajlatváltozásnak.

Fabók Bálint
2019. február 12. 18:30 Élet

Az egyik legmélyebb társadalmi változásnak ágyaz meg az internetes párkeresés

Az Egyesült Államokban a 2017-ben összejött párok közel 40 százaléka az interneten ismerkedett össze. Nagyobb lett a társadalmi osztályok közötti átjárás.

Fontos

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.