Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán Fabók Bálint
2018. június 5. 06:58 Közélet, Pénz

Három év alatt 4,4 milliárd forintot vett ki cégeiből az Orbán család

A Fideszhez, vagy akár magához a kormányfőhöz közelálló vállalkozók rohamos gazdagodása hosszú idő óta szembetűnő, Orbán Viktor családjánál azonban sokáig figyeltek arra, hogy ne legyen látványos ez a folyamat. Két-három évvel ezelőtt azonban valami megváltozott. Míg addig az is nagy szónak számított, ha néhány tízmilliót kivettek a cégekből, ma már úgy tűnik, nincsenek gátak.

A vagyonbevallásában feleségével közösen egymillió forintnál kevesebb megtakarítást bevalló Orbán Viktor szüleinek és testvéreinek cégeiből csak tavaly másfél milliárd forintot vettek ki tulajdonosaik osztalék formájában. 2014 óta pedig közel 4,4 milliárdnyi jövedelemhez jutottak így (tulajdonképpen három év alatt, hiszen a 2014-es eredmények után 2015-ben fizettek osztalékot). A 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklusban ez az összeg még csak 384 millió forint volt.

Pedig az idősebb és ifjabb Orbán Győző, Orbán Győzőné és Orbán Áron egymás között passzolgatott vállalatainak már abban az időszakban sem ment rosszul. Forgalmuk folyamatosan bővült, és nyereségük is évről évre emelkedett. Lett volna tehát miből osztalékot fizetni. Nagyjából 2015-ig azonban visszafogták magukat a tulajdonosok, a pénz egy jelentős részét inkább a cégekben hagyták, hadd gyűljön ott. Aztán két évvel ezelőtt elkezdték kisöpörni a vállalatokat, és több cégből a korábbi évek profitját is kivették.

 

A 2017-es év abszolút rekordot hozott a bő 1,5 milliárdos kifizetéssel, pedig ebben még nincs is benne minden Orbán-cég. A miniszterelnök testvérének érdekeltségébe tartozó Gamma Analcont Kft. ugyanis nem adta le határidőre beszámolóját, így egyelőre azt nem tudni, hogy ez a vállalat milyen eredményekkel zárta az előző évet.

Bár a mások mellett mérőműszerek és fémszerkezetek gyártásával, illetve energetikai kivitelezéssel foglalkozó társaság eddig nem igazán fizetett osztalékot, a cég nagy lendületet vett, amikor a kormányfő testvére 2015 végén bevásárolta magát. A vállalat 2016-ban 1 milliárd feletti árbevételt csinált, 2016-2017-ben pedig három uniós pályázatot is elnyertek összesen 682 millió forint értékben*“Intelligens irányítástechnikai rendszer fejlesztésére” 130, “Szigetüzemű Mobil Biomassza Hőközpont és Hordszerkezet tervezésére és létrehozására” 292, “Innovatív víztartósítási, és biológiai szennyezettség mentesítési eljárás kutatására” pedig 260 millió forintot kaptak.. Így pedig az sem lenne meglepő, ha ebben az évben már ez a vállalat is fizetne osztalékot.

Az Orbán-szülők és testvérek cégei közül a legjobban egyébként a bányavállalatok, illetve az azokhoz kapcsolt logisztikai cégek termelnek. Csak a Dolomit Kft-ből, a Nehéz Kő Kft-ből, és a tavaly feldarabolt Gánt Kő és Tőzeg Kft-ből 3,8 milliárd forintot vettek ki a 2015-17-es évek után a miniszterelnök rokonai. A vállalatok bevételének egy része pedig biztosan állami, illetve uniós forrásból finanszírozott megrendelésekből származik. A Direkt36 több írásban tárta fel, hogy közvetve hogyan jutnak állami pénzhez ezek a cégek. Mások mellett a dél-balatoni vasútfelújításon, a vértesi erőmű környezetének helyreállításán és több budapesti illetve Pest megyei csatornaépítésen is feltűntek a társaságok.

Bár sosem fizetett osztalékot, sőt nyereséget is alig termel, mégis érdemes megemlíteni a szintén Orbán Viktor édesapjának tulajdonában lévő CzG Kft-t, ezé a cégé ugyanis a hatvanpusztai majorság. A vállalatnak vélhetően ennek a bárbeadásából származik a rendre évi 15,5 millió forintos árbevétele (2011 óta mindig pontosan ekkor volt a forgalom). Ha a bevétel elenyésző is, a társaságnak azért elég jelentős, nagyjából negyed milliárd forintos vagyona van.

Nem csak a miniszterelnök szülei és testvérei teljesítenek egyre jobban az üzleti életben, Orbán Viktor veje is sikeres vállalkozó. Korábban már kiszámoltuk, hogy a botrányos közvilágítási tenderekről ismert Elios eladásán 3 milliárdot kereshetett Tiborcz István, aki azóta sem hagyott fel a vállalkozással.

Tiborcznak 17 cégben van érdekeltsége. Ezek jelentős részét a BDPST Zrt-n keresztül birtokolja, amelyről egy Origónak adott interjúban ismerte el tavaly, hogy meghatározó tulajdonrésze van benne.*Korábban is lehetett tudni, hogy övé lehet a cég, mivel saját, személyes bankszámlájáról fizette be a cég bejegyzési illetékét. Ezek viszonylag frissen alapított, főleg ingatlan eladással és üzemeltetéssel foglalkozó vállalkozások, amelyekről alig derül ki valami beszámolókból. Az azonban már korábban nyilvánosságra került, hogy ilyen cégekhez tartozik például a a Pesti Vigadó melletti Mahart-ház, a turai kastély, az Andrássy út 43. szám alatti palota közel teljes első szintje, valamint egy épülő visegrádi luxushotel. Tiborcz az Origónak adott interjújában azt mondta, hogy a megvett ingatlanokat új tartalommal töltik meg, és megpróbálják őket eredményesen üzemeltetni, vagy esetleg eladni.

Ezekből a cégekből osztalékot ugyan a 2017-es év után nemigen vettek ki, de több vállalatban is komoly vagyon gyűlt össze. A BDPST Zrt-nek tavaly év végén például 824 millió forint volt a bankszámláin, 166 milliója tárgyi eszközökben*Vélhetően ingatlanokban., és több mint 3,7 milliárdja befektetett pénzügyi eszközökben*Ami lehet részesedés más társaságban, vagy tartósan adott hitel.. Ehhez képest a tartozásai elenyészőek voltak a cégnek.

Az viszont nem derült ki, hogyan került bele vállalkozásba ez a hatalmas vagyon. A beszámolóból annyi látszik, hogy tavaly valahonnan keletkezett egy több mint 4,4 milliárdos bevétele a társaságnak, de a szűk másfél oldalas jelentésben nem részletezik, hogy ez miből származik, és az elérhető adatokból visszafejteni sem lehet. A vállalatnál rákérdeztünk a rejtélyre, de egyelőre nem kaptunk választ.

Hasonló a helyzet a visegrádi luxusszállodát építő Hotel VSGRD-dal. A cégnek nem származott értékesítésből bevétele, viszont nem részletezett “pénzügyi műveletekből” egymilliárd forint folyt be, amelyből 964 millió forintos nyereség is keletkezett*A főleg alkoholos italok házhozszállításával, nagykereskedelmével és bórkostolók szervezésével foglalkozó, szintén Tiborcz érdekeltségébe tartozó Ital-Tár Kft-nek némi visszaeséssel 230 millió forint volt a bevétele tavaly. Az előző két év nullszaldója után tavaly 18 millió forintos vesztesége volt a cégnek. Az elektronikus, számítástechnikai eszközök nagykereskedelmével foglalkozó HCS Experts-nek kizárólag Tiborcz a tulajdonosa, és két évvel a 937 millió forintos rekordbevételt hozó 2015 után tavaly 142 millió forint volt a bevétele, amelyből viszont 62 milliós nyeresége keletkezett..

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.