Az állam által vezérelt kapitalizmus Magyarországon kialakult modelljének egyik legjellemzőbb története volt Bogányi Gergely zongoraművész csodazongorája. A megálmodott, “strapabíró és szállítható, de a magyar lélek rezdüléseit mégis visszatükröző” műanyag zongora gyártására létrehozott cég, a Zengafons Kft. 2013-ban kétszázmilliós uniós támogatást kapott, de még a hatvanmillió forintnyi önrészt is a Magyar Nemzeti Bank adta (igaz, később szerződésszegés miatt visszakérte).
Állami cégek, majd megrendelőként a magyar állam is megjelent segítőként, nagy tervek voltak a közel-keleti exporttal (az eredeti terv szerint főleg sejkek és más gazdag keletiek lettek volna a célközönség). Tavalyelőtt mégis félelmetes veszteségbe futottak bele, és kiderült, hogy három év alatt egyetlen egy zongorát tudtak csak eladni. Lázár János akkoriban azzal magyarázta a nehézségeket, hogy a zongora ugyan “minden támogatást megérdemel”, de “a világ zongorapiacán brutális versenytársakkal kell megvívni, ami nem olyan egyszerű dolog”. A vizes világbajnokság megnyitóján már előkerült egy állami Bogányi-zongora.
A cég vesszőfutásának most már vége.
A Zengafons Kft. 2017-es évről szóló beszámolójában végre remek számok vannak: az árbevétel 410 millió forintra nőtt (ez végtelenszeres növekedés, hiszen 2016-ban nulla forint árbevétele volt a cégnek), a korábbi 236 millió forintos veszteség pedig 239 millió forintos nyereségbe fordult.
Az eredetileg még 2016-ban kiírt, tíz Bogányi-zongáról szóló közbeszerzést háromszor módosították, a mostani verzió szerint a magyar állam 602 millió forintot fizet a zongorákért, és 2018 februárig kellett leszállítani őket. (Ez kedvezményes ár, mert a piacon 70-80 millióba kerülne egy ilyen.)
Három zongorát külföldre ajándékoz a kormány (egy Helskinkbe, egy Berlinbe és egy Moszkvába kerül), több budapesti helyszínnek is lesz műanyag zongorája (BMC, Vigadó, Művészetek Palotája, Liszt Ferenc Zeneakadémia, Erkel Színház), kettő jut vidékre, Pécsre és Debrecenbe. Az egyik módosítás szerint az ENSZ székházba is küldünk volna egy csodazongorát, de úgy látszik, erre végül nem volt szükség. Az eredményekből nem tűnik úgy, hogy a cégnek sikerült volna piaci megrendeléseket szereznie.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
