Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. május 27. 16:22 Közélet

Megalomán építkezésekkel próbálják eltakarni Törökország válságát

Míg az elmúlt napokban egyre több cikk foglalkozik a török gazdaság egyre terebélyesedő válságával, az országban egymást váltják a megalomán építkezések. Októberre készülhet el az új isztambuli repülőtér első szakasza, amely a tervek szerint a világ legnagyobb reptere lesz végleges befejezésekor, ami 2030 előtt várható. 

Az új reptér Isztambul harmadik nemzetközi reptere lesz az Atatürk és a Sabiha Gökcen mellett. Bár az Atatürk fejlődése az utóbbi években megtorpant, 2010 óta így is megduplázta utasforgalmát, és több mint 60 millió utasával a világ 15. legnagyobb forgalmú reptere. Az új, egyelőre név nélküli reptér kapacitása viszont 150 milliós lenne, amely másfélszerese a jelenleg listavezető atlantai Hartsfield–Jacksonénak.

 

Az Isztambultól közel 50 kilométerre fekvő új terminál készültségi szintje több mint 85 százalékos. Mérete 130 hektáros lesz, ami nagyjából kétszáz focipályával egyenlő, és már ez a terminál is 90 milliós utasforgalomra alkalmas. Az új repülőtér felépítésével az a cél, hogy a Perzsa-öböl reptereit (mint Dohát, Abu Dzabit, Dubajt) megelőzve a térség tranzitközpontjává váljon. Az új török reptérről 350 célponthoz repülhetnek majd, amely több mint a jelenlegi világelső Frankfurt kapacitása.

A közel-keleti reptereknek és légitársaságoknak kulcsszerepe van a kontinensek közötti légi forgalomban központi elhelyezkedésük miatt. Például az Európából utazók itt szállhatnak át, ha Ázsiába vagy Ausztráliába utaznak, Törökországon keresztül pedig Afrikába is sokan repülnek. Bár az átszállók szempontjából ez a legtöbb esetben lényegtelen, a helyieknek és Törökországba utazóknak is hátrány, hogy a reptértől másfél órás az út Isztambul belvárosáig.

Az új terminál, amelyet októberben adhatnak át. Fotó: AFP

A Foreign Policy szerint más szempontokból is merésznek tűnik a projekt. A hatalmas méretek miatt az utasoknak és a személyzetnek közel egy kilométert kell majd sétálnia a belépéstől a becsekkolásig. Problémás lehet a törökországi biztonsági helyzet is, például egy két évvel ezelőtti terrortámodasában 41-en haltak meg az Atatürk reptéren. Szintén nem egyértelmű, hogy mi alapozza meg a 150 milliós forgalmat, amire a török közlekedési minisztérium válasza az, hogy 15 éve se hitték el, hogy az akkor 20 milliós forgalmú Atatürk mára 60 milliós lesz.

A projekt megalapozatlanságát mutatja, hogy Isztambul 2009-ben elfogadott, 25 évre szóló várostervében nem szerepelt a reptér terve. Akárcsak az a Boszporusz tengerszoroson átívelő, harmadik isztambuli híd, amelyet 2016-ban adtak át, és egyébként a világ egyik legnagyobb hídja. Szintén nem szerepelt az akkori tervekben az a 45 kilométeres csatorna, amely a Fekete-tengert köti össze a Márvány-tengerrel. A csatorna célja, hogy tehermentesítse a Boszporusz teherforgalmát, miatta pedig Isztambul európai része szigetté válna.

Ezek olyan megaprojektek, amelyek rendkívül látványosak, a világ legjelentősebb újságjai is beszámolnak róluk, azonban a várostervezők szerint egyiküknél sem vizsgálták meg, hogy a közlekedésre vagy az ökológiára milyen hatást gyakorolnak. Az ilyen előkészítetlen, de jelentős hírértékű megaprojektek éppen azokra az autokrata rendszerekre jellemzőek, mint amilyenné Törökország vált a Recep Tayyip Erdogan 2003-as hatalomra kerülése óta.

A Boszporusz felett átívelő Vitéz Szelim szultán híd átadása 2016-ban. Fotó: AFP

A piramosoktól kezdve Ceausescu palotáján át a dubaji rekordmagas Burzs Kalifáig számtalan építészeti példa őrzi az autokrata rendszerek vonzódását a nem feltétlenül racionális, gigantomán beruházások felé. A Törökország vezetését még mérsékelt nyugatbarátként kezdő Erdogan meghasonulásával párhuzamosan egyre több a megalomán beruházás Törökországban is. 

Ilyen a 2014-ben átadott, több mint ezer szobából álló elnöki palota, több száz mecset felhúzása vagy az Isztambul Galata nevű negyedében egy kulturális és kereskedelmi központ felépítése 1,2 milliárd dollárért (300 milliárd forintért). Erdogan tavaly azt jelentette be, hogy új autómárkát is létrehoznak, amelynek 2021-ben kezdhetik meg az árusítását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkErdogan keményen dolgozik a török gazdaság bedöntésén, éppen a választások előttVégül beavatkozott a török jegybank a líra mélyrepülésébe, de épp csak megállítani tudta.

A látványos óriásberuházások amellett, hogy Törökország nemzetközi PR-ját szolgálják, tele vannak szimbólumokkal, amelyek Erdoganhoz kötik őket. A Foreign Policy szerint több kormányhivatalnak is célzott arra, hogy az új repteret egyenesen Erdoganról nevezik majd el. Ha elkészül, éppen azt az Atatürkről elnevezett repteret fogja helyettesíteni, aki a szekuláris államot megalapította. Erdogan pedig óriási energiákat fektet abba, hogy az általa nem kedvelt Atatürk hagyatékát elhomályosítsa. 

Törökországban amúgy egy hónap múlva tartanak országgyűlési és elnökválasztást, amelyen lényegében eldől, hogy Erdoganból diktátor válhasson-e vagy sem.

Közélet Erdogan Törökország Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. január 15. 15:20 Közélet

Ősi dakota közmondás: a világ azé, aki megosztja!

A társadalmi integráció veszélyeztetése komoly dolog, a csoportalapú indulatkeltés tudatos, gátlástalan alkalmazása felelősségre vonásért kiált.

Jandó Zoltán
2021. január 15. 06:33 Közélet, Vállalat

Újabb százmilliókkal tömték ki a 2017-es vizes vb-t szervező, azóta csak botrányokat halmozó céget

Az évek óta botrányos körülmények között vergődő vállalatot a harmadik nekifutásra sem sikerült megszüntetni, újabb százmilliókat emésztett fel a működése.

Stubnya Bence
2021. január 14. 05:51 Közélet

Olyan lemaradást okoz az iskolákban a távoktatás, amit hosszú évek alatt lehet csak ledolgozni

Minél szegényebb és fiatalabb egy diák, annál komolyabb lemaradást okozhat neki a távoktatás.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. január 14. 16:32 Adat

Csehország és Szlovákia harmadik hullámot kapott a nyakába, mert az ünnepek előtt lazított

Az óvintézkedések korai lazítása azonnal és drámaian érezteti a hatását a járványgörbéken.

Mészáros R. Tamás
2021. január 13. 17:39 Világ

Mit akarhat Kína valójában a híres Övezet és út kezdeményezésével?

Peking a Világbankot meghaladó értékben finanszírozott világszerte kikötőket, hidakat, erőműveket és vasutakat, ám hirtelen megtorpant a beruházások üteme.

Bucsky Péter
2021. január 13. 06:28 Közélet

Van egy díjmentes és hasznos digitális szolgáltatása a magyar államnak, amit kevesen használnak

Minden magyar állampolgárnak ingyenes és könnyen elérhető elektronikus aláírási lehetősége van, ami nem csak állami ügyintézésre alkalmas, hanem akár szerződéseket is lehet vele kötni a fotelből.