Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. május 25. 06:57 Közélet

A középkorú férfiak szinte mind dolgoznak, nem ők fogják megoldani a munkaerőhiányt

A magyar gazdaság előtt álló legnagyobb kihívás a következő években a munkaerőhiány orvoslása, aminek érdekében az állam várhatóan a munkaképes népesség minden csoportját megpróbálja aktivizálni. Ám nem minden korosztályban vannak már tartalékok, a KSH szerint “legjobb munkavállalási korú”, 25-54 éves férfiak közül például már így is tízből kilencen dolgoznak.

Értelemszerűen olyan helyzet sosem lesz, hogy az összes munkaképes korú ember munkába áll, hiszen vannak, akik különböző okok miatt vagy nem tudnak, vagy egyszerűen nem szeretnének dolgozni. A foglalkoztatottsági arány tehát 100 százalékra biztosan nem tud emelkedni, az viszont már nyitott kérdés, hogy meddig tud. A legjobban az európai országok foglalkoztatottsági mutatóinak összehasonlításával tudjuk megvizsgálni, hogy a magyar foglalkoztatottság magasnak vagy alacsonynak számít.

A munkavállaló népesség legnagyobb szeletét adó 25-54 éves korosztályban például a férfiak közül már tényleg alig van, akinek nincs munkája.

A 25-54 éves férfiak közül 10-ből 9 dologzik, ami az EU-ban a harmadik, Európában a negyedik legmagasabb arány.

Csak Csehországban, Máltán és Svájcban dolgozik arányaiban ennél több férfi a munkaerőtábor gerincét adó korosztályban, tehát ebből a korosztályból már biztosan nem fog sok új fizikai munkás kikerülni. 

Ugyanebben a korcsoportban a nők 77 százaléka vállal munkát Magyarországon, ami ugyan az uniós átlag felett van, még lehetne magasabb is. A szomszédos Ausztriában például a 25-54 éves nők 81 százaléka foglalkoztatott, amely szintet ha Magyarországnak is sikerülne elérni, az további 75 ezer új munkahelyet jelentene.

Mivel a nők a gyermekvállalás miatt maradnak elsősorban távol a munkaerőpiactól, ezért a részmunkaidős, illetve a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedésének támogatásával, illetve a gyermekellátási intézmények (bölcsődék, óvodák) széleskörű elérhetőségének javításával lehet a munkavállalásukat tovább ösztönözni. A munkaerőért folyó versenyben elsősorban a vállalkozásoknak kell alkalmazkodnia az új helyzethez, így rugalmas munkalehetőségeket biztosítaniuk a nőknek, míg a bölcsődék, óvodák elérhetőségén az államnak kell javítania, ami tervben is van a kormány részéről.

 

Az 55-64 éves korcsoport foglalkoztatottságában már sokkal nagyobb a lemaradásunk az európai országokhoz képest. A nyugdíjhoz közelebb álló korosztályban a férfiak és nők foglalkoztatottsági rátája is alacsonyabb, mint az uniós átlag, de itt is a nők azok, akik sokkal kevesebben aktívak a munkaerőpiacon. Miközben Magyarországon a 55-64 éves nőknek csak a 42 százaléka dolgozik, addig például Csehországban 53, Németországban pedig 65 százalékuk.

Összességében pedig a 55-64 évesek 52 százaléka vállal munkát Magyarországon, amit ha sikerülne legalább az uniós szintre növelni, az már 70 ezerrel több munkahelyet jelentene.

E korcsoportban azonban már nemcsak a foglalkoztatást ösztönző szakpolitikai intézkedéseken (mint például a Munkahelyvédelmi Akcióterv) múlik a munkavállalás, hanem az egészségi állapoton is. A nyugat- és az északi-európai országokban kivétel nélkül 71-73 év a születéskor egészségben várható élettartam, míg Magyarországon ez 66,8 év volt 2016-ban a WHO adatai szerint. Vagyis idősebb korosztály munkaerőpiaci részvételének növelésében nagyon fontos szerepet játszik az egészségügyi ellátás minőségének és elérhetőségének javítása, a megelőzés (rendszeres szűrővizsgálatok), illetve a társadalom egészségtudatosságra való ösztönzése.

 

Magyarországon a fiatalok foglalkoztatottság is alacsonyabb, mint a legtöbb európai országban, igaz, az elmúlt években ez az arány is javult. Tavaly a lányok 25, a fiúk 33 százaléka dolgozott, a kettő közti különbséghez pedig a gyermekvállalás mellett valószínűleg az is hozzájárul, hogy a lányok nagyobb arányban tanulnak tovább.

Együttesen a korosztálynak mindössze a 29 százaléka dolgozik. Ha felzárkóznának az uniós átlaghoz (35 százalék), az 60 ezer plusz dolgozót jelenthetne.

A fiatal korosztály egy része a tanulmányai miatt marad távol a munkaerőpiactól, azonban nem mindenki. A 15-24 éves korcsoport 11 százaléka se nem tanul, se nem dolgozik Magyarországon, elsősorban ezeknek a fiataloknak az aktivizálásával lehetne bővíteni a munkaerőtábort. De a tanulmányok melletti munkavállalást is lehetne jobban ösztönözni, amiben az EU-ban Hollandia a példamutató, ahol a 15-24 évesek több mint 62 százaléka dolgozik, amellett, hogy a többség továbbtanul. A magas foglalkoztatottsághoz valószínűleg hozzájárul, hogy a tanulmányok mellett munkát vállaló fiatalokat a holland állam külön ösztöndíjjal támogatja.

 

Közélet Európa foglalkoztatottság munkaerőhiány Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.

Avatar
2022. január 17. 16:34 Közélet

Több mint 1000 milliárd forintnyi koronába került a norvégoknak az e-autók tavalyi tarolása

Az értékesített új autók kétharmada elektromos volt, ami után adókedvezmény jár.

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.

Stubnya Bence
2022. január 17. 06:49 Pénz

Hosszabb távon is velünk maradhat az év végén rekordokat döntögető drágulás

A 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.