Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. május 25. 06:57 Közélet

A középkorú férfiak szinte mind dolgoznak, nem ők fogják megoldani a munkaerőhiányt

A magyar gazdaság előtt álló legnagyobb kihívás a következő években a munkaerőhiány orvoslása, aminek érdekében az állam várhatóan a munkaképes népesség minden csoportját megpróbálja aktivizálni. Ám nem minden korosztályban vannak már tartalékok, a KSH szerint “legjobb munkavállalási korú”, 25-54 éves férfiak közül például már így is tízből kilencen dolgoznak.

Értelemszerűen olyan helyzet sosem lesz, hogy az összes munkaképes korú ember munkába áll, hiszen vannak, akik különböző okok miatt vagy nem tudnak, vagy egyszerűen nem szeretnének dolgozni. A foglalkoztatottsági arány tehát 100 százalékra biztosan nem tud emelkedni, az viszont már nyitott kérdés, hogy meddig tud. A legjobban az európai országok foglalkoztatottsági mutatóinak összehasonlításával tudjuk megvizsgálni, hogy a magyar foglalkoztatottság magasnak vagy alacsonynak számít.

A munkavállaló népesség legnagyobb szeletét adó 25-54 éves korosztályban például a férfiak közül már tényleg alig van, akinek nincs munkája.

A 25-54 éves férfiak közül 10-ből 9 dologzik, ami az EU-ban a harmadik, Európában a negyedik legmagasabb arány.

Csak Csehországban, Máltán és Svájcban dolgozik arányaiban ennél több férfi a munkaerőtábor gerincét adó korosztályban, tehát ebből a korosztályból már biztosan nem fog sok új fizikai munkás kikerülni. 

Ugyanebben a korcsoportban a nők 77 százaléka vállal munkát Magyarországon, ami ugyan az uniós átlag felett van, még lehetne magasabb is. A szomszédos Ausztriában például a 25-54 éves nők 81 százaléka foglalkoztatott, amely szintet ha Magyarországnak is sikerülne elérni, az további 75 ezer új munkahelyet jelentene.

Mivel a nők a gyermekvállalás miatt maradnak elsősorban távol a munkaerőpiactól, ezért a részmunkaidős, illetve a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedésének támogatásával, illetve a gyermekellátási intézmények (bölcsődék, óvodák) széleskörű elérhetőségének javításával lehet a munkavállalásukat tovább ösztönözni. A munkaerőért folyó versenyben elsősorban a vállalkozásoknak kell alkalmazkodnia az új helyzethez, így rugalmas munkalehetőségeket biztosítaniuk a nőknek, míg a bölcsődék, óvodák elérhetőségén az államnak kell javítania, ami tervben is van a kormány részéről.

 

Az 55-64 éves korcsoport foglalkoztatottságában már sokkal nagyobb a lemaradásunk az európai országokhoz képest. A nyugdíjhoz közelebb álló korosztályban a férfiak és nők foglalkoztatottsági rátája is alacsonyabb, mint az uniós átlag, de itt is a nők azok, akik sokkal kevesebben aktívak a munkaerőpiacon. Miközben Magyarországon a 55-64 éves nőknek csak a 42 százaléka dolgozik, addig például Csehországban 53, Németországban pedig 65 százalékuk.

Összességében pedig a 55-64 évesek 52 százaléka vállal munkát Magyarországon, amit ha sikerülne legalább az uniós szintre növelni, az már 70 ezerrel több munkahelyet jelentene.

E korcsoportban azonban már nemcsak a foglalkoztatást ösztönző szakpolitikai intézkedéseken (mint például a Munkahelyvédelmi Akcióterv) múlik a munkavállalás, hanem az egészségi állapoton is. A nyugat- és az északi-európai országokban kivétel nélkül 71-73 év a születéskor egészségben várható élettartam, míg Magyarországon ez 66,8 év volt 2016-ban a WHO adatai szerint. Vagyis idősebb korosztály munkaerőpiaci részvételének növelésében nagyon fontos szerepet játszik az egészségügyi ellátás minőségének és elérhetőségének javítása, a megelőzés (rendszeres szűrővizsgálatok), illetve a társadalom egészségtudatosságra való ösztönzése.

 

Magyarországon a fiatalok foglalkoztatottság is alacsonyabb, mint a legtöbb európai országban, igaz, az elmúlt években ez az arány is javult. Tavaly a lányok 25, a fiúk 33 százaléka dolgozott, a kettő közti különbséghez pedig a gyermekvállalás mellett valószínűleg az is hozzájárul, hogy a lányok nagyobb arányban tanulnak tovább.

Együttesen a korosztálynak mindössze a 29 százaléka dolgozik. Ha felzárkóznának az uniós átlaghoz (35 százalék), az 60 ezer plusz dolgozót jelenthetne.

A fiatal korosztály egy része a tanulmányai miatt marad távol a munkaerőpiactól, azonban nem mindenki. A 15-24 éves korcsoport 11 százaléka se nem tanul, se nem dolgozik Magyarországon, elsősorban ezeknek a fiataloknak az aktivizálásával lehetne bővíteni a munkaerőtábort. De a tanulmányok melletti munkavállalást is lehetne jobban ösztönözni, amiben az EU-ban Hollandia a példamutató, ahol a 15-24 évesek több mint 62 százaléka dolgozik, amellett, hogy a többség továbbtanul. A magas foglalkoztatottsághoz valószínűleg hozzájárul, hogy a tanulmányok mellett munkát vállaló fiatalokat a holland állam külön ösztöndíjjal támogatja.

 

Közélet Európa foglalkoztatottság munkaerőhiány Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.

Torontáli Zoltán
2019. február 12. 15:48 Közélet

Mi van akkor, ha felveszed Orbán kamatmentes 10 millióját, de nem szülsz gyereket?

Nehéz megmondani, hogy mi lesz, de elég könnyen elképzelhető olyan megoldás, hogy megéri egyszerűen nem megszülni a beígért gyereket.

Fontos

Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.

2019. február 12. 08:57 Vállalat

Audi sztrájk: nem mindegy, hogy mi mennyi

Jól hangzik a félmilliós átlagfizetés, de egy betanított munkás alapbére feleennyi lehet. A sztrájk nemcsak a pénzről, hanem a szabadidőről és a kiszámítható munkáról is szólt.

Váczi István
2019. február 12. 06:50 Vállalat

Ferrarira futotta a bukó boltláncnál, több százmilliónyi adó kifizetésére nem

Pár éve még az egyik legfontosabb kiskerlánc volt a One Euro Market. Az alapító százmilliókat vett ki készpénzben, pedig elvileg köze sem volt a céghez.