Megszorítások jöhetnek, mert a kormány túlköltekezett a választások előtt
Az Európai Bizottság május elején közölte a tavaszi gazdasági előrejelzését, ma pedig nyilvánosságra hozta az ebből következő ajánlásait. Ebben a brüsszeli testület figyelmeztetést adott hazánknak, és azt javasolja, hogy az Európai Tanács fogadjon el ajánlásokat Magyarországgal szemben.
Magyarország tartósan megsérti a középtávú költségvetési hiánycélhoz való közeledés szabályát, írja az Európai Bizottság, ami a szakzsargonjukban azt jelenti, hogy a kormány túl sokat költött 2017-ben, és emiatt veszélybe került az évekre előre eltervezett hiánycél-pálya. Ugyanezt egyébként Romániára is megállapítják.
A bizottság szerint míg 2016-ban a hazai költségvetés strukturális egyenlege*Ez már, mint a hagyományos költségvetési deficit: átmeneti tételek nélkül és a potenciális GDP-hez viszonyítva számolják. 1,8 százalékos hiányt mutatott, addigi a tavalyi rendesen elszállt, 3,1 százalék lett a GDP arányában. Ezt az eltérést ítélte jelentősnek a bizottság, és a pénzügyi válság után felállított új szabályok szerint a felelőtlen pénzgazdálkodásnak következményei vannak.
Magyarország azonban durván átlépte ezt a határt, hiszen a kormány 1,7 százalékos középtávú költségvetési hiánycélt vállalt tavalyra az Európai Bizottságnál.
Ennek sikerült majdnem a dupláját tavaly összehozni.
Az Orbán-kormány szóban bár tagadta, hogy 2017-re választási költségvetést alkotott, írásban már el kellett ismernie ezt. Már a tavalyi költségvetés elfogadásakor kiderült, hogy a kormány által vállalt 2,4 százalékos deficit egy 2,1 százalékos középtávú hiánycélnak felel meg. Ezt a Költségvetési Tanács*Ez 2011-től már nem intézmény, hanem csak háromfős testület, melynek mostani tagjai: Matolcsy György MNB-elnök, Domokos László ÁSZ-elnök és Kovács Árpád. jegyezte meg a költségvetési tervezet áttekintését követően. A választások előtt a kormány olyan durva osztogatásba kezdett, hogy az eredetileg már módosított középtávú hiánycélt is átlépték egy százalékponttal a GDP-arányában.
Emellett az is közrejátszott a középtávú hiány megugrásában, hogy a gazdasági növekedést egyedi tételek, például az országba áramló uniós támogatások javítják. Ez azonban nem értelmezhető fenntartható növekedésnek, hiszen egy-két év múlva vissza fog esni és akkor a GDP-növekedés is lassulni fog. Az Európai Bizottság éppen emiatt alkalmazza a középtávú hiánycél technikáját, mert ebben a modellben ki lehet szűrni az egyedi tételeket.
A mostani év sem lesz egyszerű, hiszen hozni kell az 1,7 százalékos eredményt, miközben jövőre 1,5 százalékra kell csökkenteni a középtávú, vagyis strukturális hiánycélt. A bizottság javaslatára az uniós pénzügyminiszterek tanácsának kell Magyarországra nyomást gyakorolnia, hogy tegyen lépéseket a középtávú költségvetési egyensúly megteremtése érdekében.
Erre szűk fél éve van Magyarországnak, vagyis még idén csökkentenie kellene a kormánynak az állami kiadásokat, más szóval megszorító intézkedésekről kell döntenie.
A menetrend egészen pontosan úgy lesz, hogy a tanácsnak mostantól egy hónapja van arra, hogy felszólítsa Magyarországot a szükséges költségvetési lépések meghozatalára. Ezt követően öt hónap alatt kell a kormánynak összeraknia egy olyan tervet, amely csökkenti a költségvetési hiányt.
De mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, nincs is semmiféle jogi következménye annak, ha nem teljesíti a bizottság elvárásait.
A piacok – kötvény és devizapiacok – azonban büntethetnek, hiszen az Európai Bizottság félévente nyilvánosságra hozza, hogy az egyes tagállamok hogyan haladnak a költségvetési hiány lefaragásával.
Magyarország ellen utoljára 2004 és 2013 között folyt uniós eljárás költségvetési ügyek miatt. Akkor még túlzottdeficit-eljárásnak hívták a költségvetési hiány túllépése miatt indított szankciót. A gazdasági válság azonban olyan mélyen érintette az EU-t, hogy most sokkal szigorúbb szabályok vannak érvényben. A középtávú hiánycél ugyanis jobban tükrözi, hogy egy-egy tagállam több évre előretekintve hogyan teljesíti a hiány csökkentését.
A túlzottdeficit-eljárás korábban akkor lépett életbe, amikor egy ország több éven keresztül átlépte a 3 százalékos GDP-arányos deficitet. A jelenlegi szabályok szerint azonban, ha valamelyik ország elkezd távolodni a középtávú hiánycéltól, akkor azonnal elindul az eljárás.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
