Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. május 23. 17:05 Közélet, Pénz

Megszorítások jöhetnek, mert a kormány túlköltekezett a választások előtt

Az Európai Bizottság május elején közölte a tavaszi gazdasági előrejelzését, ma pedig nyilvánosságra hozta az ebből következő ajánlásait. Ebben a brüsszeli testület figyelmeztetést adott hazánknak, és azt javasolja, hogy az Európai Tanács fogadjon el ajánlásokat Magyarországgal szemben.

Magyarország tartósan megsérti a középtávú költségvetési hiánycélhoz való közeledés szabályát, írja az Európai Bizottság, ami a szakzsargonjukban azt jelenti, hogy a kormány túl sokat költött 2017-ben, és emiatt veszélybe került az évekre előre eltervezett hiánycél-pálya. Ugyanezt egyébként Romániára is megállapítják.

A bizottság szerint míg 2016-ban a hazai költségvetés strukturális egyenlege*Ez már, mint a hagyományos költségvetési deficit: átmeneti tételek nélkül és a potenciális GDP-hez viszonyítva számolják. 1,8 százalékos hiányt mutatott, addigi a tavalyi rendesen elszállt, 3,1 százalék lett a GDP arányában. Ezt az eltérést ítélte jelentősnek a bizottság, és a pénzügyi válság után felállított új szabályok szerint a felelőtlen pénzgazdálkodásnak következményei vannak.

Magyarország azonban durván átlépte ezt a határt, hiszen a kormány 1,7 százalékos középtávú költségvetési hiánycélt vállalt tavalyra az Európai Bizottságnál.

Ennek sikerült majdnem a dupláját tavaly összehozni.

Az Orbán-kormány szóban bár tagadta, hogy 2017-re választási költségvetést alkotott, írásban már el kellett ismernie ezt. Már a tavalyi költségvetés elfogadásakor kiderült, hogy a kormány által vállalt 2,4 százalékos deficit egy 2,1 százalékos középtávú hiánycélnak felel meg. Ezt a Költségvetési Tanács*Ez 2011-től már nem intézmény, hanem csak háromfős testület, melynek mostani tagjai: Matolcsy György MNB-elnök, Domokos László ÁSZ-elnök és Kovács Árpád. jegyezte meg a költségvetési tervezet áttekintését követően. A választások előtt a kormány olyan durva osztogatásba kezdett, hogy az eredetileg már módosított középtávú hiánycélt is átlépték egy százalékponttal a GDP-arányában.

Emellett az is közrejátszott a középtávú hiány megugrásában, hogy a gazdasági növekedést egyedi tételek, például az országba áramló uniós támogatások javítják. Ez azonban nem értelmezhető fenntartható növekedésnek, hiszen egy-két év múlva vissza fog esni és akkor a GDP-növekedés is lassulni fog. Az Európai Bizottság éppen emiatt alkalmazza a középtávú hiánycél technikáját, mert ebben a modellben ki lehet szűrni az egyedi tételeket.

A mostani év sem lesz egyszerű, hiszen hozni kell az 1,7 százalékos eredményt, miközben jövőre 1,5 százalékra kell csökkenteni a középtávú, vagyis strukturális hiánycélt. A bizottság javaslatára az uniós pénzügyminiszterek tanácsának kell Magyarországra nyomást gyakorolnia, hogy tegyen lépéseket a középtávú költségvetési egyensúly megteremtése érdekében.

Erre szűk fél éve van Magyarországnak, vagyis még idén csökkentenie kellene a kormánynak az állami kiadásokat, más szóval megszorító intézkedésekről kell döntenie.

A menetrend egészen pontosan úgy lesz, hogy a tanácsnak mostantól egy hónapja van arra, hogy felszólítsa Magyarországot a szükséges költségvetési lépések meghozatalára. Ezt követően öt hónap alatt kell a kormánynak összeraknia egy olyan tervet, amely csökkenti a költségvetési hiányt.

De mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, nincs is semmiféle jogi következménye annak, ha nem teljesíti a bizottság elvárásait.

A piacok – kötvény és devizapiacok – azonban büntethetnek, hiszen az Európai Bizottság félévente nyilvánosságra hozza, hogy az egyes tagállamok hogyan haladnak a költségvetési hiány lefaragásával.

Magyarország ellen utoljára 2004 és 2013 között folyt uniós eljárás költségvetési ügyek miatt. Akkor még túlzottdeficit-eljárásnak hívták a költségvetési hiány túllépése miatt indított szankciót. A gazdasági válság azonban olyan mélyen érintette az EU-t, hogy most sokkal szigorúbb szabályok vannak érvényben. A középtávú hiánycél ugyanis jobban tükrözi, hogy egy-egy tagállam több évre előretekintve hogyan teljesíti a hiány csökkentését.

A túlzottdeficit-eljárás korábban akkor lépett életbe, amikor egy ország több éven keresztül átlépte a 3 százalékos GDP-arányos deficitet. A jelenlegi szabályok szerint azonban, ha valamelyik ország elkezd távolodni a középtávú hiánycéltól, akkor azonnal elindul az eljárás.

Közélet Pénz európai bizottság költségvetés kormány megszorítás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.

Torontáli Zoltán
2019. február 12. 15:48 Közélet

Mi van akkor, ha felveszed Orbán kamatmentes 10 millióját, de nem szülsz gyereket?

Nehéz megmondani, hogy mi lesz, de elég könnyen elképzelhető olyan megoldás, hogy megéri egyszerűen nem megszülni a beígért gyereket.

Fontos

Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.

2019. február 12. 08:57 Vállalat

Audi sztrájk: nem mindegy, hogy mi mennyi

Jól hangzik a félmilliós átlagfizetés, de egy betanított munkás alapbére feleennyi lehet. A sztrájk nemcsak a pénzről, hanem a szabadidőről és a kiszámítható munkáról is szólt.

Váczi István
2019. február 12. 06:50 Vállalat

Ferrarira futotta a bukó boltláncnál, több százmilliónyi adó kifizetésére nem

Pár éve még az egyik legfontosabb kiskerlánc volt a One Euro Market. Az alapító százmilliókat vett ki készpénzben, pedig elvileg köze sem volt a céghez.