Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. május 22. 17:05 Közélet, Világ

Gyanús pénzszóró trükkel zúzná szét az eurozónát az olasz operettkoalíció

Sokáig nem volt teljesen biztos, hogy le tud paktálni egymással a populista 5 Csillag Mozgalom és szélsőjobboldali populista Északi Liga, végül azonban sikerült összehozniuk egy koalíciós megállapodást. Sőt, hétfőn abban is megegyeztek, hogy egy teljesen ismeretlen ügyvéd, Giuseppe Conte legyen a miniszterelnök. Az eurózónán belül évek óta nem volt ekkora válság, és bár az Európai Központi Bank a folyamatos kötvényvásárlásokkal igyekszik minden problémát a szőnyeg alá söpörni, most előjöttek az eurózóna egyben maradásáért aggódó elemzők, akik megtalálták, mi az a dolog, ami miatt rettegni kell:

a furcsa olasz kormánykoalíció gyakorlatilag egy új pénznemet próbál bevezetni az euró mellett, a mini-BoT-nak nevezett minikötvényeket.

A két kormányra készülő pártot rengeteg dolog választja el egymástól – az egyik a decentralizált demokráciában hisz, a másik vezetője egyszerre rajongója Trumpnak, Putyinnak és Orbánnak -, két dolog viszont egyértelműen összeköti őket: a vonzalom a populista gazdaságpolitika iránt, illetve a viszolygás az eurótól és az Európai Unió vezetőitől. Ebbe az alapállásba bele van kódolva, hogy ha sikerül közös programot alkotniuk, akkor abból hatalmas konfliktus lesz az európai partnerekkel. (Akik egyébként korábban sem riadtak vissza attól, hogy keményen beleszóljanak az olaszok belügyeibe: Silvio Berlusconi nem alaptalanul vádolta Angela Merkelt és Nicolas Sarkozyt, amikor 2011 novemberében le kellett mondania a miniszterelnökségről, a német és a francia vezető keze tényleg benne volt a távozásában.)

Mivel az 5 Csillag az alapjövedelem bevezetésével hálálná meg a rá szavazó elszegényedett dél-olaszok szavazatait, az Északi Liga pedig adócsökkentéseket akar, és ha nem akarnak kilépni az eurózónából, akkor be kell tartani a szigorú költségvetési szabályokat is, valamit ki kellett találni, hogy kiszabaduljanak a pénzügyi kényszerzubbonyból. Erre a problémára nyújtana megoldást a két párt által kötött koalíciós szerződés (pdf) alapján a minikötvény, amiből az Északi Liga szerint 70-100 milliárd eurónyit kellene kibocsátani, hogy az végre beindítsa az évtizedek óta stagnáló olasz gazdaságot.

A mini-BoT neve az olasz belföldi megtakarítók körében nagyon népszerű államkötvény nevéből, azaz a Buoni Ordinari del Tesoro elnevezéséből következik, és az az elképzelés, hogy az olasz kormány ezekkel fizetné ki egyes tartozásait. Alacsony, 1-500 euró közötti címletekben bocsátanák ki őket (ezért mini), és 25 ezer euró alatti kifizetéseket oldanának meg velük állami beszállítók, közalkalmazottak és bárki más felé, akikkel dolga van az államnak. Ugyan alapvetően egy hitelviszonyt (tartozást) megtestesítő értékpapírról van szó, sem hozama, sem futamideje nem lenne a minikötvényeknek. Viszont lehetne velük adót fizetni, sőt, akár az állami olajcég kútjainál benzint vásárolni, vonatjegyet venni, és még az sem kizárt, hogy másodpiaci forgalomba kerüljenek, és gyakorlatilag párhuzamos fizetőeszközként fizessenek velük árukért és szolgáltatásokért.

Ez ugyan nagyon erősen emlékeztet arra, amit a köznyelvben pénzen értünk, de az olasz populisták szerint szó sincs ilyesmiről. Nem is lehet, mert az eurózónán belül kizárólag az Európai Központi Bank jogosult pénzt kibocsátani. Az Északi Liga és az 5 Csillag azt is jelezték, hogy bár ezt még nem tisztázták teljes mértékben, alapvetően úgy becsülik, hogy a minikötvények nem növelnék tovább az olasz államadósságot. Ez nem is lenne jó, mert az már most is a GDP 130 százalékán, 2263 milliárd eurónál jár (egyébként nem csak arányában, hanem értékében is nagyobb, mint akár a német vagy a francia államadósság). Az EKB véleménye elég fontos lesz, már csak azért is, mert az utóbbi években szinte kizárólag az európai jegybank vásárolta az olasz államkötvényeket, életben tartva a gazdaságot.

Azon túl, hogy újabb konfliktusforrás lehet a többi eurózóna-taggal, még a feketegazdaságnak is nagy lökést adnának a minikötvénnyel, hiszen ezekre nem vonatkoznának a készpénznél 3000 euróban korlátozott fizetési szabályok, jóval nagyobb tranzakciókat is le lehet bonyolítani velük. Az is valószínű, írja a Financial Times szakírója, hogy a jó kapcsolati hálóval rendelkezők járnának jól vele, akik a nyugdíjasoktól felvásárolnák 20-30 százalékkal olcsóbban a minikötvényeket, hogy aztán azokat a valós értékhez közelebbi áron adják el nagy cégeknek. És a legnagyobb csavar az egészben az, hogy az állam nem is garantálhatná a minikötvények értékét, hiszen akkor nem lehetne amellett érvelni, hogy nem párhuzamos pénzt bocsát ki a kormány. Így viszont biztosan a névértéknél alacsonyabb árfolyamon kereskednének ezekkel a papírokkal.

Nem meglepő módon a befektetőknek nem tetszenek az új fejlemények. A grafikon azt mutatja, hogy az utóbbi tíz évben mennyivel volt magasabb az olasz tízéves kötvényhozam, mint az irányadónak tekintett német.

 

 

Jól látható a májusi megugrás, de az is igaz, hogy az euróválság idején látott szintektől messze voltunk, legalábbis egyelőre. (2011 végén és 2012 elején már attól tartottak az elemzők, hogy az olasz kötvényhozam tartósan 7-8 százalék fölé emelkedik, ami pár év után teljesen fenntarthatatlanná tette volna az olasz államadósságot.)

A kormányalakításra készülő olasz politikusok közben máris kemény vitákba kezdtek európai partnereikkel. Matteo Salvini például máris kiosztotta a francia pénzügyminisztert, Bruno Le Maire-t, az Európai Néppárt német elnökét, Manfred Webert és a luxemburgi külügyminisztert, Jan Assbornt. Ők mind a felelős olasz költségvetési politika szükségességére próbálták felhívni a figyelmet. A jelek szerint ez most már egyáltalán nem lesz elég.

Hosszú távon mindenesetre nem jó jel, hogy az olaszoknak egyelőre tetszik a műsor: az Északi Liga a választások óta még népszerűbb lett, és az Öt Csillag népszerűsége sem ingott meg. A két populista párt együttesen 60 százalékon áll, míg a két korábbi váltópárt, a szocialisták és a Forza Italia közös támogatottsága a 30 százalékot sem éri el. Igaz, egyelőre csak a tervekről és az ígéretekről hallhattak, a következmények még nem ütöttek be.

Közélet Világ államadósság kötvény Olaszország populizmus Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. december 11. 09:52 Közélet

Valaki idő előtt sejtette, hogy meghiúsul a nagy T-Systems üzlet

A Telekomnál meglepődtek, de a tőzsdén kevésbé.

Jandó Zoltán
2019. december 10. 14:17 Közélet

Közel hatvan milliárddal megtoltak Paks II-t, hitelestül kifizették az oroszokat

A műszaki terveket fizette ki az oroszoknak az állami cég. A korábban kedvezőnek tartott, de most már a piacinál kedvezőtlenebb hitelt nem vettük igénybe.

Jandó Zoltán
2019. december 5. 06:48 Közélet

Méretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásban

Számításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek.

Fontos

Avatar Avatar
2019. december 11. 06:49 Vállalat

Ezért érzed úgy, hogy a te béred lassabban nő, mint az átlag

Jól kell megválasztania az iparágat és a céget, aki jól akar keresni. Végső soron oda érdemes menni, ahol nagyobb teljesítményhez segíthetjük a vállalatunkat.

Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER-cégeibe az MNB kötvényprogramjában.

Bucsky Péter
2019. december 9. 06:58 Adat

Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek

Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.