Az apák minden európai országban többet keresnek, mint gyermektelen férfitársaik, azonban a nőkre általában ennek épp az ellenkezője igaz. Különösen a közép-európai országokra, köztük Magyarországra jellemző, hogy a nők bérhátrányba kerülnek, ha gyerek mellett vállalnak munkát.
Ám azokban az országokban, ahol a nők nagyobb arányban dolgoznak, mint a többiben, ott a fizetések sem maradnak le annyira a gyermekvállalás miatt. Ehhez általában az kell, hogy elérhetőek legyenek a rugalmas foglalkoztatási formák, az óvodai ellátás és a társadalom támogassa a nők gyermek melletti munkavállalását is.
A nők számára azért jár bérhátránnyal a gyermekvállalás, mert a gyermek születése után jellemzően sokáig távol maradnak a munkaerőpiactól. Így a tudásuk elkopik, a kapcsolati hálójuk pedig elavul, vagyis nem tudnak olyan jó pozícióba visszatérni, mint amilyenben előtte dolgoztak. Emellett gyermekvállalás után a nők munkahelyi preferenciái is megváltoznak. Általában rugalmasabb munkaidőre és stresszmentesebb munkára vágynak, ami alacsonyabb fizetést is jelent. Sokszor közrejátszik a munkahelyi diszkrimináció is, amit szintén a munkából való hosszabb kimaradás vált ki.
Lovász Anna, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója és lengyel kollégája nemzetközi viszonylatban is megvizsgálták az anyák és az apák, valamint a gyermektelenek közötti átlagos bérkülönbségeket, és azt találták, hogy az európai országok három csoportra bonthatóak.
Három dél-európai ország, Görögország, Spanyolország és Olaszország szerepelnek az első csoportban, ahol kevésbé elérhetőek a bölcsődék és óvodák, a társadalmi normák pedig tradicionálisak. Itt jellemzően az anyák vagy csak rövid ideig maradnak távol a munkától, vagy végleg kilépnek a munkaerőpiacról szülés után. Ez magyarázza azt is, hogy itt a gyermekes nők nem szenvednek bérhátrányt, sőt, átlagosan többet keresnek a gyermektelen nőknél. Ugyanis azok az anyák, akik a déli államokban dolgoznak, jó képességekkel rendelkeznek és különösen motiváltak, és rövid kihagyás után visszatérnek a munkahelyükre.
A második csoportban többségében nyugat-európai országok találhatóak (például Belgium, Hollandia, Franciaország), ahol elérhetőek a gyermekellátási intézmények, az anyák nem maradnak nagyon sokáig távol a munkából, széles körben elterjedtek a rugalmas foglalkoztatási formák és a dolgozó anyák társadalmi megítélése is pozitív. Ezekben az országokban amellett, hogy az anyák foglalkoztatási rátája magas, a bérhátrányuk is kicsi.
Cukrowska-Torzewska – Lovász (2017)
A harmadik csoportba tartoznak a közép-európai országok, köztük Magyarország, Németország és Ausztria is. Ezekben az országokban jellemzően az anyák nagyon sokáig távol maradnak a munkától szülés után, az óvodai-bölcsődei szolgáltatás és a rugalmas munkaformák kevésbé elérhetőek és a tradicionálisabb normák érvényesülnek. Itt a legnagyobb a gyermekes nők bérhátránya, mivel az anyák sok kihagyás után térnek vissza a védett munkahelyükre, ami az előléptetésükre és a bérezésükre is negatívan hat.
Ezzel szemben a gyermekes apák minden országban többet keresnek a gyermekkel nem rendelkezőknél. Ennek oka, hogy az apák több munkaórában dolgoznak, tudatosabban kérik az előléptetéseket és a fizetésemeléseket, emellett őket pozitívan diszkriminálják a munkáltatók.
Cukrowska-Torzewska – Lovász (2017)
Az OECD országok között ahhoz a csoporthoz tartozunk, ahol a legnagyobb a különbség a gyerekes nők és a gyerekes férfiak foglalkoztatási rátája között, miközben a gyermektelenek esetében szinte nincs is különbség, a férfiak és a nők is ugyanolyan arányban dolgoznak. Ezt azt jelenti, hogy Magyarországon a gyermekvállalás különösen visszatartja a nőket a munkavállalástól, amely jelenséget erősíti, hogy kevés a bölcsődei férőhely és a rugalmas foglalkoztatási forma.
Többek között ezen is változtatni akar majd az új magyar kormány, ami “demográfiai kormányzást” ígért a következő négy évre. Amellett, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő gazdaságnak is nagy szüksége van a gyermekes nőkre a munkahelyeken, demográfusok azt is kimutatták, hogy ahol mindkét szülő keres, ott több gyermek születik. Vagyis a gyermekes nők munkavállalásának támogatása hozzájárulhat a születések számának növekedéséhez is.
Közélet
Nehezen találnak gazdára az energetikai ingyenmilliók, és ez mindannyiunknak sokba kerül
Már nem rohannak a háztartások úgy a támogatásokért, mint régebben.
Három évvel ezelőtti szinten fogyaszt a lakosság, az NGM szerint szakmai hiba ezzel foglalkozni
2019-hez kellene hasonlítani az adatokat a minisztérium szerint. A szakmai hibát Európa-szerte elkövetik, mert uniós módszertanról van szó.
Még a szavazói se hisznek a gazdasági fellendülésben, és ezt már a kormány támogatottsága is megérzi
A Fidesz támogatottsága minden közvélemény-kutató szerint gyengült, a Tiszáé pedig nőtt az elmúlt hónapokban. Ez nem független attól, hogy a lakosság gazdasági hangulata is romlani kezdett.
Fontos
Meddig gyengül még az euró a dollárral szemben?
Az euróövezetben gyorsabban csökkenhet az alapkamat, mint az Egyesült Államokban, ennek ellenére valószínűleg nem sokat erősödik már a dollár.
Kiszűrhetné az ezermilliárdos csalásokat a kormány, de nem akarja
Könnyen el lehetne érni, hogy ne történjenek a brazil kötvényes cégek sztorijához hasonló ügyek, de a kormány nem ebbe az irányba indult el.
Külföldre megy a gáz a magyar tárolókból, ezért apad rohamosan a készletszint
Bár a tavalyinál és a tavaly előttinél kedvezőtlenebb időjárás is szerepet játszik abban, hogy gyorsan fogy a gáz a magyar tárolókból, messze nem ez a fő ok.
