Az apák minden európai országban többet keresnek, mint gyermektelen férfitársaik, azonban a nőkre általában ennek épp az ellenkezője igaz. Különösen a közép-európai országokra, köztük Magyarországra jellemző, hogy a nők bérhátrányba kerülnek, ha gyerek mellett vállalnak munkát.
Ám azokban az országokban, ahol a nők nagyobb arányban dolgoznak, mint a többiben, ott a fizetések sem maradnak le annyira a gyermekvállalás miatt. Ehhez általában az kell, hogy elérhetőek legyenek a rugalmas foglalkoztatási formák, az óvodai ellátás és a társadalom támogassa a nők gyermek melletti munkavállalását is.
A nők számára azért jár bérhátránnyal a gyermekvállalás, mert a gyermek születése után jellemzően sokáig távol maradnak a munkaerőpiactól. Így a tudásuk elkopik, a kapcsolati hálójuk pedig elavul, vagyis nem tudnak olyan jó pozícióba visszatérni, mint amilyenben előtte dolgoztak. Emellett gyermekvállalás után a nők munkahelyi preferenciái is megváltoznak. Általában rugalmasabb munkaidőre és stresszmentesebb munkára vágynak, ami alacsonyabb fizetést is jelent. Sokszor közrejátszik a munkahelyi diszkrimináció is, amit szintén a munkából való hosszabb kimaradás vált ki.
Lovász Anna, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója és lengyel kollégája nemzetközi viszonylatban is megvizsgálták az anyák és az apák, valamint a gyermektelenek közötti átlagos bérkülönbségeket, és azt találták, hogy az európai országok három csoportra bonthatóak.
Három dél-európai ország, Görögország, Spanyolország és Olaszország szerepelnek az első csoportban, ahol kevésbé elérhetőek a bölcsődék és óvodák, a társadalmi normák pedig tradicionálisak. Itt jellemzően az anyák vagy csak rövid ideig maradnak távol a munkától, vagy végleg kilépnek a munkaerőpiacról szülés után. Ez magyarázza azt is, hogy itt a gyermekes nők nem szenvednek bérhátrányt, sőt, átlagosan többet keresnek a gyermektelen nőknél. Ugyanis azok az anyák, akik a déli államokban dolgoznak, jó képességekkel rendelkeznek és különösen motiváltak, és rövid kihagyás után visszatérnek a munkahelyükre.
A második csoportban többségében nyugat-európai országok találhatóak (például Belgium, Hollandia, Franciaország), ahol elérhetőek a gyermekellátási intézmények, az anyák nem maradnak nagyon sokáig távol a munkából, széles körben elterjedtek a rugalmas foglalkoztatási formák és a dolgozó anyák társadalmi megítélése is pozitív. Ezekben az országokban amellett, hogy az anyák foglalkoztatási rátája magas, a bérhátrányuk is kicsi.
Cukrowska-Torzewska – Lovász (2017)
A harmadik csoportba tartoznak a közép-európai országok, köztük Magyarország, Németország és Ausztria is. Ezekben az országokban jellemzően az anyák nagyon sokáig távol maradnak a munkától szülés után, az óvodai-bölcsődei szolgáltatás és a rugalmas munkaformák kevésbé elérhetőek és a tradicionálisabb normák érvényesülnek. Itt a legnagyobb a gyermekes nők bérhátránya, mivel az anyák sok kihagyás után térnek vissza a védett munkahelyükre, ami az előléptetésükre és a bérezésükre is negatívan hat.
Ezzel szemben a gyermekes apák minden országban többet keresnek a gyermekkel nem rendelkezőknél. Ennek oka, hogy az apák több munkaórában dolgoznak, tudatosabban kérik az előléptetéseket és a fizetésemeléseket, emellett őket pozitívan diszkriminálják a munkáltatók.
Cukrowska-Torzewska – Lovász (2017)
Az OECD országok között ahhoz a csoporthoz tartozunk, ahol a legnagyobb a különbség a gyerekes nők és a gyerekes férfiak foglalkoztatási rátája között, miközben a gyermektelenek esetében szinte nincs is különbség, a férfiak és a nők is ugyanolyan arányban dolgoznak. Ezt azt jelenti, hogy Magyarországon a gyermekvállalás különösen visszatartja a nőket a munkavállalástól, amely jelenséget erősíti, hogy kevés a bölcsődei férőhely és a rugalmas foglalkoztatási forma.
Többek között ezen is változtatni akar majd az új magyar kormány, ami “demográfiai kormányzást” ígért a következő négy évre. Amellett, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő gazdaságnak is nagy szüksége van a gyermekes nőkre a munkahelyeken, demográfusok azt is kimutatták, hogy ahol mindkét szülő keres, ott több gyermek születik. Vagyis a gyermekes nők munkavállalásának támogatása hozzájárulhat a születések számának növekedéséhez is.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
