Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. május 18. 16:02 Közélet

Hiába van óriási szükség munkásokra, rengetegen az idénymunkában ragadtak

Az egyik legégetőbb kérdés a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a cégek hogyan tudják enyhíteni a toborzási nehézségeiket. A legújabb hazai statisztikák arra utalnak, hogy 125 ezer új piaci munkahely jött létre az elmúlt egy évben, miközben csökkent a munkanélküliek száma is. És mégis, 2017 harmadik negyedéve óta egyre kevesebben dolgoznak mindent összevetve, azaz visszaesőben van a teljes foglalkoztatottság. Hogy lehet ez?

Főleg úgy, hogy van egy olyan része a munkaerőnek, amelyik az év bizonyos időszakában dolgozik, vagy legalábbis munkát keres, máskor pedig visszavonul, és gazdasági szempontból inaktívvá válik. Ebből adódik a foglalkoztatás éven belüli rendszeres változása, azaz szezonalitása: bizonyos munkaerőpiaci ingadozások rendszeresen ismétlődnek, például a mezőgazdasági vagy építőipari idénymunkák miatt az év közepén megnövekszik az igény a munkaerő iránt.

A közmunka program ráadásul ezeket a hatásokat tovább erősíti, ami a másik fele a talány feloldásának. A teljes foglalkoztatásba beleszámítanak a közmunkások is, akik egyre inkább átlépnek az úgynevezett elsődleges munkaerőpiacra*Az állami és önkormányzati vállalatoknál, intézményeknél, illetve a versenyszféra cégeinél lévő, “piaci” munkahelyek tartoznak ide.
A közmunkások a másodlagos munkaerőpiacon jelennek meg, ahol az állami vagy önkormányzati támogatással fenntartott álláshelyek vannak.
, így új piaci munkahelyek a foglalkoztatáson belüli átrendeződés miatt is létrejöhetnek.

Úgy látszik, hogy hiába egyre nehezebb felvenni új munkatársakat a vállalatoknak az üres álláshelyeikre, a munkaerőpiaci aktivitás szokásos évvégi és -eleji visszaesése továbbra is fennáll. Az Eurostat adatai alapján megnézhetjük azt, hogy a munkavállalási korú népesség hogyan változtatja munkaerőpiaci-helyzetét az egyes negyedévek között. Ezek alapján az látható, hogy a munkaerőpiacról (tehát a foglalkoztatottak és a munkanélküliek köréből)*Ők számítanak gazdaságilag aktívnak, tehát vagy dolgoznak, vagy pedig szeretnének dolgozni, és munkanélküliként állást keresnek. kilépett 108 ezer fő az inaktívak*Ide tartoznak például a nyugdíjasok, háztartásbeliek és a tanulók is. Az inaktív személyek nem dolgoznak és nem is keresnek munkát. közé 2017 harmadik és negyedik negyedéve között. Ehhez képest az inaktívak közül csak 87 ezren váltak gazdaságilag aktívvá, tehát a munkaerőpiacról eltűnt 17 ezer ember ebben az időszakban. Harmadrészt pedig – a toborzási nehézségek ellenére – 27 ezer korábbi foglalkoztatott munkanélkülivé vált (igaz, a másik oldalon 43 ezer munkanélküli állást talált).

 

Tehát a szezonalitás a magyarázata annak, hogy miképp állhatott elő ez a paradoxnak tűnő helyzet az utolsó két negyedévben. Ha megnézzük az alábbi ábrát, jól látszik, hogy az őszi és téli időszakban a munkaerőpiacot elhagyók száma újra és újra megnő (tehát a negatív tartományba esnek az oszlopok), míg tavasszal és nyáron a másik irányba áramlanak az emberek, az inaktivitásból visszalépnek a munkaerőpiacra. Még mindig sok az idénymunkás, pedig már üzemek zárnak be azért, mert nem tudnak felvenni elég dolgozót.

 

Érdemes megnézni azoknak a számát is, akik nem változtatták a munkaerőpiaci helyzetüket. Látható, hogy 2010 és 2017 között szinte folyamatosan nőtt a negyedévek között stabilan foglalkoztatottak száma. Mindeközben a munkanélküliségben és az inaktivitásban maradók száma pedig csökkent.

 

 

Az Európai Uniót nézve*Németország kivételével, mert onnan nem érhető el ez a statisztika. a tavalyi év végén 3,2 millió munkanélküli talált munkát. Az inaktivitásból pedig 7,6 millióan léptek be a munkaerőpiacra, míg a fordított irányban 8,3 millióan változtattak a helyzetükön. Tehát uniós szinten 700 ezer fő tűnt el 2017 utolsó negyedévében a munkaerőpiacról, de ne feledkezzünk meg ebben az esetben sem a szezonalitásról, és arról sem, hogy Európa-szerte több országban problémát jelent, hogy a vállalatok nehezen tudják kielégíteni a munkaerő-igényüket.

Közélet foglalkoztatás közfoglalkoztatás munkaerőhiány munkaerőpiac munkanélküliség toborzási nehézségek Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.

Torontáli Zoltán
2019. február 12. 15:48 Közélet

Mi van akkor, ha felveszed Orbán kamatmentes 10 millióját, de nem szülsz gyereket?

Nehéz megmondani, hogy mi lesz, de elég könnyen elképzelhető olyan megoldás, hogy megéri egyszerűen nem megszülni a beígért gyereket.

Fontos

Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.

2019. február 12. 08:57 Vállalat

Audi sztrájk: nem mindegy, hogy mi mennyi

Jól hangzik a félmilliós átlagfizetés, de egy betanított munkás alapbére feleennyi lehet. A sztrájk nemcsak a pénzről, hanem a szabadidőről és a kiszámítható munkáról is szólt.

Váczi István
2019. február 12. 06:50 Vállalat

Ferrarira futotta a bukó boltláncnál, több százmilliónyi adó kifizetésére nem

Pár éve még az egyik legfontosabb kiskerlánc volt a One Euro Market. Az alapító százmilliókat vett ki készpénzben, pedig elvileg köze sem volt a céghez.