A rezsicsökkentés óta egyre több gázt fogyaszt a magyar lakosság. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint tavaly 3,63 milliárd köbméter gázt értékesítettek itthon a kereskedők a lakossági fogyasztóknak. Ez 170 millió köbméterrel több a 2016-osnál, a 2014-es szintet pedig már közel 800 millióval haladja meg.

A felhasználás emelkedésében több tényező is szerepet játszik, amelyek közül az egyik legfontosabb biztosan az, hogy 2014 óta a telek egyre hidegebbek lettek. A 2017 januárja például az akkor mért mínusz 4 fokos átlaghőmérséklettel hosszú évek óta a leghidegebb hónap volt. El is szállt a fogyasztás: a lakosság egyetlen hónap alatt 885 millió köbméter gázt égetett el, amihez hasonlóra nagyon régen nem volt példa (az elmúlt fél évtizedben a második legnagyobb fogyasztást hozó hónapban is csak 683 millió köbméter fogyott).

A trendek azonban arra utalnak, hogy az árak mesterséges leszorítása az energiatakarékosságnak sem kedvezett. Mivel a rezsicsökkentés eredményeként olcsóbb lett a gáz, most már sokan nem spórolnak vele annyira. Ezt erősíti, hogy bár a nem lakossági fogyasztóknál is volt növekedés az elmúlt években (főleg a tavalyi megugrásnak köszönhetően), ennek mértéke azért jelentősen elmaradt a háztartások fogyasztásbővülésétől^*Igaz ebben a szegmensben a hőmérséklet felhasználásra gyakorolt hatása is sokkal kisebb, aminek megfelelően az éven belüli fogyasztás sem ingadozik annyira, mint a lakosságnál..

A G7 számítása szerint tavaly a lakossági fogyasztók egy hajszállal több mint 330 milliárd forintot fizethettek ki a gázszámlára, aminek nagyjából tizede volt az alapdíj, azaz szinte pontosan 300 milliárdba került maga a gáz. Ez a pénz szinte teljes egészében az állami rezsiholdinghoz folyt be, hiszen 2017-ben már minden hazai háztartást ők láttak el földgázzal^*A Dégázt a fogyasztókkal együtt vásárolták meg még 2015 végén, az E.On ügyfeleit 2016 januárjában, míg a Tigáz felhasználóit tíz hónappal később vették át..

Bár a lakossági fogyasztók papíron a versenypiacról, más cégtől is vásárolhatnának, szinte kivétel nélkül mindegyikük (nagyjából 99 százalékuk) a rögzített, rezsicsökkentett árat kínáló egyetemes szolgáltatás keretében veszi a gázt az NKM-től. Ráadásul ebben nem is várható változás, hiszen amikor legutóbb egy piaci szereplő az alacsony világpiaci árakat kihasználva még az államinál is kedvezőbb díjakkal próbálta volna elcsábítani a háztartások egy részét, akkor Németh Szilárd korábbi rezsibiztos azzal vádolta meg őket, hogy a választásokba akarnak beavatkozni.

Mindez azt is jelenti, hogy a Nemzeti Közművek tavaly nagyjából 60 százalékkal nagyobb bevételre tehetett szert a lakossági fogyasztóktól, mint 2016-ban. Egy esztendővel korábban ugyanis csak 205 milliárd folyt be az egyetemes szolgáltatásból, igaz akkor az év nagy részében még a Tigáz is piacon volt.

A magyar gázfogyasztás nagy részét egyébként továbbra is orosz importból fedezzük. Sőt tavaly még többet is vásároltunk tőlük, mint a korábbi években, annak ellenére, hogy a Gazprom árai épp 2017-ben kezdtek emelkedni. Érdekesség, hogy számításaink szerint szinte hajszálpontosan annyit fizettünk az előző évben az oroszoknak, mint amennyit a lakosságtól beszedett az állam a gázért.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat földgáz gázfogyasztás NKM Nemzeti Közművek rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában