Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. május 2. 16:45 Közélet, Pénz

A magyarok megkerülésével fagyaszthatják be az uniós pénzeket, ha sérül jogállam

Most már hivatalos, az Európai Bizottság tényleg a jogállamiság tiszteletben tartásához kötné az uniós pénzek felhasználását. Ez a 2021-2027-es új uniós költésvetést ismertető dokumentumból derült ki, amelyet ma hoztak nyilvánosságra Brüsszelben. A jogállamiság tiszteletben tartása egyértelmű üzenet a magyar és a lengyel kormánynak. (Egyébként elég érdekes, hogy pont a két rendpárti populista vezetésű országban tiltakoznak teljes erővel a joguralom kritériummá emelése ellen.)

Bár rengeteg kritika éri a bizottság tervezett új szabályát amiatt, hogy a kohéziós alapok pénzügyi eszköznek számítanak, amellyel nem lehet a demokratikus intézmények elleni kormányzati támadásokat megvédeni. A gyakorlatban azonban többször kiderült, hogy az Orbán-kormányt igenis sakkban lehet tartani az uniós pénzek befagyasztásával való fenyegetésekkel.

Másrészt a bizottság egyértelműen állást foglal amellett, hogy az uniós források közpénznek számítanak, vagyis nemcsak a demokratikus alapértékekről van szó, hanem az uniós pénzek felhasználását jellemző korrupcióról is. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban megjegyezte: az EU felelősségteljesen bán az adófizetők pénzével.

A jogállamisággal kapcsolatos eszköz a jövőben lehetővé teszi az EU számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést, magyarul befagyaszthatja az EU-s pénzeket az adott tagállam számára. Ilyen határozatra a bizottság tesz majd javaslatot, de annak elfogadásáról az Európai Tanács fordított minősített többségi szavazással dönthet. Ez azt jelenti, hogy legalább 15 tagállam, az uniós lakosság 65 százalékát képviselő országok szavazatával akadályozhatnák meg a támogatások felfüggesztését, azaz nincs vétó.

Ez alapján Magyarország Lengyelországgal összefogva sem tudna megakadályozni egy ilyen eljárást.

A bizottság konkrétabban is leírta, hogy mik számítanak a jogállammal kapcsolatos kritériumoknak. Ilyen például az, ha egy tagállam nem megfelelően működteti a pályáztatással foglalkozó szervezeteit. Csalás gyanúja merül fel az uniós támogatásokkal kapcsolatban, de az ország bűnüldöző hatóságai felületesen járnak el a gyanús ügyek feltárásában. Erre volt példa az Elios-ügy, amikor a magyar ügyészség nem talált semmi kivetnivalót a települések világítás-korszerűsítésére kiírt pályázai során. De miután az unió csalás elleni hivatala (OLaF) durva visszaéléseket tárt fel, ismét nyomozni kezdett az ügyben. A bizottság javaslata alapján a jövőben az európai ügyészséggel és az OLAF-fal is is együtt kell működjön a tagállam nyomozóhatósága, különben befagyasztják az uniós támogatásokat. Sőt, a bíróságok függetlenségét is biztosítani kell.

A következő hétéves uniós költségvetési ciklusban a bizottság összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást*2018-as árakon kifejezve, amely amely az EU27-ek bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) a 1,11 százalékának felel meg. tartalmazó költségvetést javasol a 2021–2027 közötti időszakra.

 

Ez magában foglalja az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal folytatott fejlesztési együttműködés finanszírozására szolgáló, máig egy kormányközi megállapodás keretében működő fő uniós eszköz, az Európai Fejlesztési Alap uniós költségvetését is. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014–2020 közötti költségvetésnek. Ugyanakkor Nagy-Britannia kilépése miatt kevesebb lesz az adóztatható alap.

A mezőgazdaságra öt százalékkal kevesebb uniós forrás jut, a kohéziós alapok forrásai pedig hét százalékkal mérséklődnek az új 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban az Európai Bizottság tervei szerint, ami reálértéken jóval nagyobb kiadáscsökkentést jelent. A Magyarországnak járó fejlesztési források pontos összegéről még semmit sem lehet tudni, így azt sem, hogy mennyivel kapunk majd kevesebb támogatást a jövőben, vagy hogy mi alapján fogják elosztani a pénzt (azaz hogy marad-e a mostani rendszerben is működő GDP-alapú elosztás, vagy más szempontokat is behoznak majd).

Az új feladatok miatt plusz forrásokat határozott meg a közös uniós határok védelmére, kutatás-fejlesztésre, innovációra, a fiatalok és a digitális gazdaság támogatására. Az Erasmus+ diákcsereprogramra például dupla annyi pénz jut, mint korábban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBrutálisan függ az állam az uniós forrásoktól, a cégeknek járó pénzt is magának akarjaDróton rángatja a magyar beruházási számokat az EU-s források beáramlása.

További újdonság, hogy a bizottság a költségvetés forrásait tekintve egyre jobban támaszkodik az EU saját bevételeire. Mivel új feladatok is vannak, azok nyolcvan százalékát új forrásokból fedezné a bizottság, míg a fennmaradó húsz százalékot, a költségvetés átcsoportosításával oldaná meg a testület. Új, saját uniós forrásnak számít például az egyes tagállamokban keletkező, újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájárulás, amely kilogrammonként nyolcvan cent lesz.

De a vámbevételek feléről is le kell mondaniuk a tagállamoknak. Az EU bármelyik tagállamában le lehet vámolni az árut, amelynek húsz százalékát tarthatta meg eddig az adott ország. A 2021-től életbe lépő új büdzsé szerint csak a tíz százalékát tarthatja majd meg, a többi megy a közös kasszába.

A bizottság javaslatáról ma hivatalosan is elkezdődnek a viták, a végleges tervezetről még az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is szavaznia kell. Várhatóan jövő májusra záródik le a vita és lehet végleges költségvetése az EU-nak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA jövőben előbb büntetne, és aztán mérlegelne az Európai BizottságNémileg csökken az uniós támogatások összege a jövőben, de az biztos, hogy az EU jobban figyel majd, hogy mire költik a tagállamok a pénzt.

Közélet Pénz európai bizottság Európai Unió költségvetés korrupció Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

2019. február 20. 11:06 Közélet

Neccesen halmozza a juttatásokat tíz parlamenti képviselő

Öt fideszes és öt ellenzéki képviselő egyszerre kap hivatali autót és üzemanyagkártyát, pedig egyszerre nem lehetne mindkettőt igénybe venni.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.

Jandó Zoltán
2019. február 15. 18:34 Adat

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon

Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.