Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. május 2. 12:03 Közélet, Pénz

A jövőben előbb büntetne, és aztán mérlegelne az Európai Bizottság

Hamarosan nyilvánosságra hozza az Európai Bizottság a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus keretszámait. Ekörül szokatlanul nagy viták mennek a brüsszeli bürokráciában és az uniós tagállamok között, és az egyik fogósabb kérdés éppen az lett, hogy hogyan büntesse meg az Európai Unió azokat a tagországokat, amelyek a többiek szerint megsértik az európai alapértékeket – és ilyenkor jellemzően Magyarországra és Lengyelországba céloznak.

Günther Oettinger, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa az ARD német közszolgálati televízió csatornának megerősítette ma reggel, hogy az európai alapértékekhez és jogállami elvek betartásához kötik az uniós források kihelyezését. A diplomatikusan fogalmazó biztos szerint az eddigi rendszerhez képest fordul a kocka: az Európai Bizottság előbb büntetne, és ha a tagállam ezt vitatja, akkor kezdődhetne a jogi procedúra az Európai Bíróság előtt.

A jelenlegi rendszerben éveket csúsznak a büntetések a kötelezettségszegési eljárásoknál: a vitás ügyeknél hosszadalmas folyamat kezdődik, ahol előbb kell ítéletet hoznia az Európai Bíróságnak, és ezt az ítéletet kell minden félnek elfogadnia. Oettinger viszont arról beszélt, hogy a jövőben az Európai Bizottság “megkérdőjelezhetné” a tagállamoknak adott uniós támogatásokat, ha kételye van a jogállamoság értékeinek érvényesülésével kapcsolatban. Ebben az esetben tehát előre büntetnék a tagállamokat, és utána következne az eljárás.

A jelenlegi rendszer szerint, például egy kötelezettségszegési eljárás során, hosszadalmas folyamat veszi kezdetét. Ez akár évekig húzódhat, miután a tagállamnak meg van az a lehetősége, hogy a bizottsággal szembeni vitás ügyben z Európai Bírósághoz forduljon. Az uniós bíróság döntését azonban kötelező elfogadnia. Oettinger szavaiból az derült ki, hogy a jogállamisággal kapcsolatos kétely esetén a bizottság „megkérdőjelezi” az adott tagállamnak juttatott uniós támogatást.

Ez rossz hír a magyar kormánynak, hiszen a kabinet évek óta zseniálisan keresi az uniós jogban a kiskapukat, és sikeresen húzta az ügyeket. Az új rendszerben – legalábbis, ami az uniós forrásokat illeti – abban lesz érdekelt, hogy a vitákat gyorsan le tudja rendezni. Ehhez azonban a korábbiaknál konstruktívabb együttműködésre lesz kényszerítve az Európai Bizottsággal. Itt nem csak a jogállami kérdések, például a bíróságok függetlenségének csorbítása a tét, hanem a korrupciós ügyek is.

Oettinger szerint fontos, hogy az uniós támogatás adófizetői pénz, vagyis közpénznek minősül.

Az interjúból az is kiderült, hogy Németországnak az eddigi 35 milliárd eurón túl, évente 11-12 milliárd euróval többet kell fizetnie a közös kasszába. Ennek több oka van, a britek kilépése, az új feladatok – mint a határvédelem, a migrációval kapcsolatos kiadások kezelése, és az éledező infláció. A legtöbb nettó befizető ország vállalta, hogy emeli a hozzájárulásait, egyedül Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország nem hajlandó erre. Oettinger megerősítette azt is, hogy az agrártámogatásokat öt százalékkal csökkentik.

A kelet-közép-európai országok számára súlyosabb vágás a kohéziós alapokat érinti. A felzárkóztatási támogatásokat a tervek szerint a bizottság tíz százalékkal csökkenti. Fontos az is, hogy az Európai Bizottság tervei szerint a jövőben nem csak az egy főre jutó GDP alapján osztanák a támogatásokat, hanem más mutatókat is bevonnának, ami nagy felzúdulást keltett a keleti tagországoknál. A Bruxinfó értesülései szerint ebben a kérdésben azóta visszakozott a brüsszeli testület.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós pénzekkel tarthatja sakkban a magyar kormányt az EUBrüsszel az uniós támogatási rendszer átalakításával növelné befolyását az olyan renitens tagállamokban, mint Magyarország és Lengyelország.

Közélet Pénz brüsszel európai bizottság korrupció uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2020. július 10. 06:25 Közélet

Egyetlen ígért új nagyvállalati munkahely átlagosan 16 millió forintba került tavaly az adófizetőknek

52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.

Jandó Zoltán
2020. július 9. 06:25 Közélet

Tizenkét milliárdot hozott a hagyaték, amit már az USA-ból birtokolhat Vajna Tímea

Vajna Tímea túladott a legfontosabb cégen. Az új tulajdonos egy Las Vegas-i cég, amely mögé a végső haszonélvező kényelmesen el tud bújni.

Jandó Zoltán
2020. július 7. 15:04 Közélet

Évi 180 millióba kerül a fűnyírás, az öntözés és a karbantartás a Puskás stadionban

Két tendert is kiírtak a napokban a Puskás Aréna fenntartására és a feladatokra összesen 720 millió forintot szánnak. Közben az atlétikai stadionnál már próbacölöpöznek.

Fontos

Fabók Bálint
2020. július 8. 06:31 Élet

“Mindennapos őrlődés volt, hogy tudod, hogy fogy a pénz, és baromira nem tudod, mikor lesz ennek vége”

A taxis diszpécsernek 500 forintja maradt. A felszolgáló már nem akar robotként élni. A fodrászt megőrjítette a járvány. Mi lett azokkal, akik elvesztették a munkájukat?

Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

A hirdetők bojkottja nem fogja megroppantani a céget, de ha nem maradnak szövetségesei, könnyen feldarabolhatja egy új amerikai kormányzat.

Stubnya Bence
2020. július 7. 06:29 Közélet, Vállalat

Huszárvágással kedvetlenítenék el a katáztatókat, de ennek sokan nem örülnek

Az adónem létrehozása óta benne volt a pakliban, hogy visszaélnek majd vele. A kormány most lépne, de könnyen lehet, hogy a változtatással valódi vállalkozók is rosszul járnának.