Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. május 2. 12:03 Közélet, Pénz

A jövőben előbb büntetne, és aztán mérlegelne az Európai Bizottság

Hamarosan nyilvánosságra hozza az Európai Bizottság a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus keretszámait. Ekörül szokatlanul nagy viták mennek a brüsszeli bürokráciában és az uniós tagállamok között, és az egyik fogósabb kérdés éppen az lett, hogy hogyan büntesse meg az Európai Unió azokat a tagországokat, amelyek a többiek szerint megsértik az európai alapértékeket – és ilyenkor jellemzően Magyarországra és Lengyelországba céloznak.

Günther Oettinger, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa az ARD német közszolgálati televízió csatornának megerősítette ma reggel, hogy az európai alapértékekhez és jogállami elvek betartásához kötik az uniós források kihelyezését. A diplomatikusan fogalmazó biztos szerint az eddigi rendszerhez képest fordul a kocka: az Európai Bizottság előbb büntetne, és ha a tagállam ezt vitatja, akkor kezdődhetne a jogi procedúra az Európai Bíróság előtt.

A jelenlegi rendszerben éveket csúsznak a büntetések a kötelezettségszegési eljárásoknál: a vitás ügyeknél hosszadalmas folyamat kezdődik, ahol előbb kell ítéletet hoznia az Európai Bíróságnak, és ezt az ítéletet kell minden félnek elfogadnia. Oettinger viszont arról beszélt, hogy a jövőben az Európai Bizottság “megkérdőjelezhetné” a tagállamoknak adott uniós támogatásokat, ha kételye van a jogállamoság értékeinek érvényesülésével kapcsolatban. Ebben az esetben tehát előre büntetnék a tagállamokat, és utána következne az eljárás.

A jelenlegi rendszer szerint, például egy kötelezettségszegési eljárás során, hosszadalmas folyamat veszi kezdetét. Ez akár évekig húzódhat, miután a tagállamnak meg van az a lehetősége, hogy a bizottsággal szembeni vitás ügyben z Európai Bírósághoz forduljon. Az uniós bíróság döntését azonban kötelező elfogadnia. Oettinger szavaiból az derült ki, hogy a jogállamisággal kapcsolatos kétely esetén a bizottság „megkérdőjelezi” az adott tagállamnak juttatott uniós támogatást.

Ez rossz hír a magyar kormánynak, hiszen a kabinet évek óta zseniálisan keresi az uniós jogban a kiskapukat, és sikeresen húzta az ügyeket. Az új rendszerben – legalábbis, ami az uniós forrásokat illeti – abban lesz érdekelt, hogy a vitákat gyorsan le tudja rendezni. Ehhez azonban a korábbiaknál konstruktívabb együttműködésre lesz kényszerítve az Európai Bizottsággal. Itt nem csak a jogállami kérdések, például a bíróságok függetlenségének csorbítása a tét, hanem a korrupciós ügyek is.

Oettinger szerint fontos, hogy az uniós támogatás adófizetői pénz, vagyis közpénznek minősül.

Az interjúból az is kiderült, hogy Németországnak az eddigi 35 milliárd eurón túl, évente 11-12 milliárd euróval többet kell fizetnie a közös kasszába. Ennek több oka van, a britek kilépése, az új feladatok – mint a határvédelem, a migrációval kapcsolatos kiadások kezelése, és az éledező infláció. A legtöbb nettó befizető ország vállalta, hogy emeli a hozzájárulásait, egyedül Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország nem hajlandó erre. Oettinger megerősítette azt is, hogy az agrártámogatásokat öt százalékkal csökkentik.

A kelet-közép-európai országok számára súlyosabb vágás a kohéziós alapokat érinti. A felzárkóztatási támogatásokat a tervek szerint a bizottság tíz százalékkal csökkenti. Fontos az is, hogy az Európai Bizottság tervei szerint a jövőben nem csak az egy főre jutó GDP alapján osztanák a támogatásokat, hanem más mutatókat is bevonnának, ami nagy felzúdulást keltett a keleti tagországoknál. A Bruxinfó értesülései szerint ebben a kérdésben azóta visszakozott a brüsszeli testület.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós pénzekkel tarthatja sakkban a magyar kormányt az EUBrüsszel az uniós támogatási rendszer átalakításával növelné befolyását az olyan renitens tagállamokban, mint Magyarország és Lengyelország.

Közélet Pénz brüsszel európai bizottság korrupció uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.

Torontáli Zoltán
2019. február 12. 15:48 Közélet

Mi van akkor, ha felveszed Orbán kamatmentes 10 millióját, de nem szülsz gyereket?

Nehéz megmondani, hogy mi lesz, de elég könnyen elképzelhető olyan megoldás, hogy megéri egyszerűen nem megszülni a beígért gyereket.

Fontos

Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.

2019. február 12. 08:57 Vállalat

Audi sztrájk: nem mindegy, hogy mi mennyi

Jól hangzik a félmilliós átlagfizetés, de egy betanított munkás alapbére feleennyi lehet. A sztrájk nemcsak a pénzről, hanem a szabadidőről és a kiszámítható munkáról is szólt.

Váczi István
2019. február 12. 06:50 Vállalat

Ferrarira futotta a bukó boltláncnál, több százmilliónyi adó kifizetésére nem

Pár éve még az egyik legfontosabb kiskerlánc volt a One Euro Market. Az alapító százmilliókat vett ki készpénzben, pedig elvileg köze sem volt a céghez.