Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. április 11. 14:23 Közélet

Az adatokból úgy tűnik, nem történt rendszerszerű választási csalás vasárnap

Végre megszereztük elemezhető formában a vasárnapi választások részletes, szavazóköri szintű eredményét, ezért mélyebben alá tudunk merülni az adatokban, hogy lássuk, mi is történt az országban a hétvégi, meglepő arányú Fidesz-győzelemmel véget érő szavazáson. (Érdekes módon a Nemzeti Választási Iroda emailes és telefonos kérések sorozata ellenére nem adta ki az adatokat, ezért nekünk kellett adatbányász módszerekkel leszednünk őket.) Az első cikkünkben a listás Fidesz-szavazatok arányát vizsgáljuk az összes választópolgár arányában.

Az első fontos észrevétel az, hogy a szavazatok eloszlásából semmi nem utal arra, hogy – az újságok által dokumentált gyanús esetek ellenére – rendszerszerű és nagy arányú választási csalás történt volna vasárnap. Legalábbis a Fidesz-szavazatokkal. Ha sorba rendezzük a szavazókörzeteket, és megvizsgáljuk a Fidesz szavazati arányát (illetve a migránsnépszavazáson a “nem” szavazatokét), akkor a normálishoz erősen közelítő, legalábbis attól markánsan nem eltérő eloszlást látunk, bármilyen összevetésben is nézzük a harang-görbéket. 

 

Jellemzően amikor választási csalásokra utaló nyomokat keresnek statisztikusok, akkor a normális eloszlástól eltérő mintázatok után kutatnak. A klasszikus, jól feldolgozott példa az orosz elnökválasztás, ahol a rengeteg, vélhetően csalások miatt kiugró eredmény miatt teljesen más az eloszlási görbe ferdesége. A mostani magyar választási eredményekből mindenesetre ilyen törés nem olvasható ki.

Az eredményeket tehát a valós szavazati szándék kifejezésének tulajdoníthatjuk. Mi történt tehát az országban?

Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy településenként a választási névjegyzékben lévők mekkora része tett eleget a kormány felszólításának, és szavazott a Fidesz-KDNP-re, illetve a 2016 végi népszavazáson arra, hogy ne legyen “betelepítés”. A függőleges tengely mutatja az Orbán Viktor által favorizált döntés szavazati arányát a választásra jogosultak körében. A másik tengelyen egyszerűen a 3200 település sorrendje van a szavazati arány szerint. A buborékok a települések és budapesti kerületek (világoskék) méretével arányosak. (A megyék felirataira klikkelve ki-be lehet őket kapcsolni.)

 

Érdekes módon hiába volt érvénytelen a migránsnépszavazás, ott többen mentek el és szavaztak  arra, amire a kormány kérte őket, mint ahányan a Fideszre adták a szavazatokat – szinte kivétel nélkül minden településen.

A legfideszesebb város továbbra is Baktalórántháza, de főleg apróbb falvakat találni a Fidesz üzeneteire leginkább fogékony települések között. A vas- és győr-moson-sporon-megyei falvak és kisvárosok között szinte nincs is olyan, amelyekben a választásra jogosultak 40 százalékánál kevesebben szavaztak volna le arra, amire Orbán Viktor éppen kérte őket, de gyakori az 50 százalék feletti eredmény.

Jól kiolvasható az is, hogy Budapesten az utóbbi két országgyűlési választáson arányaiban nagyjából ugyanannyi embert lelkesített be a Fidesz üzenete, de rengeteg vidéki települést jobban, ezért a fővárosi kerületek szinte mind visszacsúsztak a települések fideszességi rangsorában. A budai XII. kerület például 2014-ben még a 629. legfideszesebb település volt az országban (36 százalékkal), 2018-ban viszont már csak 2111. helyre került, pedig a Fideszre továbbra is a kerületi választósra jogosultak 35 százaléka szavazott.

A következő ábrán azt nézhetjük meg részletesen régiónként, hogy a 2014-es (vízszintes tengely) és 2018-as választáson (függőleges) az összes névjegyzékben szereplő hány százaléka szavazott a Fideszre. A kormánypárt felé mozgó települések a bal felső sarokhoz húznak, a Fidesztől eltartók a jobb alsóhoz.

 

Ezekből az ábrákból azt is kiolvashatjuk, hogy néhány bányász- és iparváros (Komló, Dorog, Kazincbarcika, Dunaújváros) továbbra sem tud megbékélni a Fidesszel. De ezeket a településeket sokkal könnyebb felsorolni, mint azokat, amelyek kitörően szavazták meg a kormánypártot.

Közélet választás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Pálos Máté
2022. január 16. 07:28 Adat, Közélet

A babaváró hitel látványosabban hatott a születési adatokra, mint a csok

A családtámogatásoknak is köszönhetően emelkedett a termékenységi mutató, de bevándorlás nélkül 2050-re így is 8,2 millióra csökkenhet az ország népessége.

Hajdu Miklós Váczi István
2022. január 15. 16:07 Adat, Közélet

Az Aldinak és a Lidlnek többet kell engednie áraiból az átlagosnál a kormány miatt

Október óta az árstop által érintett termékek jellemzően meredekebben drágultak a diszkontokban az átlagosnál, noha még így is viszonylag olcsón lehetett őket megvásárolni.

Fontos

Bucsky Péter
2022. január 15. 07:45 Podcast

Nemcsak kevésbé szennyező, de a hazai cégeknek is kitörési lehetőség a körforgásos gazdaság

Már magyar vállalkozások is tudnak sikereket felmutatni a holland piacon a körforgásos gazdaságban - erről is mesélt Horváth Bálint, a téma szakértője az e heti G7 Podcastban.

Hajdu Miklós
2022. január 14. 17:52 Adat

Egyre több az új fertőzött, de a hosszú karantént már nehezen viselik a térségben

Hazánk mellett Cseh- és Lengyelországot is elérte a járvány újabb hulláma, a kormányok a megfertőződött dolgozók kiesését próbálják minimalizálni.

Stubnya Bence
2022. január 14. 06:56 Közélet, Vállalat

A legszegényebb kétmillió magyart célozza a kormány a bolti árstoppal

A magyar beszállítókat és a kiskereskedelem magyar szereplőit nehéz helyzetbe hozhatja a kormány új intézkedése, amely egy átlagos bevásárlókosár tartalmának apró részére lesz csak hatással.