Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. április 11. 14:23 Közélet

Az adatokból úgy tűnik, nem történt rendszerszerű választási csalás vasárnap

Végre megszereztük elemezhető formában a vasárnapi választások részletes, szavazóköri szintű eredményét, ezért mélyebben alá tudunk merülni az adatokban, hogy lássuk, mi is történt az országban a hétvégi, meglepő arányú Fidesz-győzelemmel véget érő szavazáson. (Érdekes módon a Nemzeti Választási Iroda emailes és telefonos kérések sorozata ellenére nem adta ki az adatokat, ezért nekünk kellett adatbányász módszerekkel leszednünk őket.) Az első cikkünkben a listás Fidesz-szavazatok arányát vizsgáljuk az összes választópolgár arányában.

Az első fontos észrevétel az, hogy a szavazatok eloszlásából semmi nem utal arra, hogy – az újságok által dokumentált gyanús esetek ellenére – rendszerszerű és nagy arányú választási csalás történt volna vasárnap. Legalábbis a Fidesz-szavazatokkal. Ha sorba rendezzük a szavazókörzeteket, és megvizsgáljuk a Fidesz szavazati arányát (illetve a migránsnépszavazáson a “nem” szavazatokét), akkor a normálishoz erősen közelítő, legalábbis attól markánsan nem eltérő eloszlást látunk, bármilyen összevetésben is nézzük a harang-görbéket. 

 

Jellemzően amikor választási csalásokra utaló nyomokat keresnek statisztikusok, akkor a normális eloszlástól eltérő mintázatok után kutatnak. A klasszikus, jól feldolgozott példa az orosz elnökválasztás, ahol a rengeteg, vélhetően csalások miatt kiugró eredmény miatt teljesen más az eloszlási görbe ferdesége. A mostani magyar választási eredményekből mindenesetre ilyen törés nem olvasható ki.

Az eredményeket tehát a valós szavazati szándék kifejezésének tulajdoníthatjuk. Mi történt tehát az országban?

Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy településenként a választási névjegyzékben lévők mekkora része tett eleget a kormány felszólításának, és szavazott a Fidesz-KDNP-re, illetve a 2016 végi népszavazáson arra, hogy ne legyen “betelepítés”. A függőleges tengely mutatja az Orbán Viktor által favorizált döntés szavazati arányát a választásra jogosultak körében. A másik tengelyen egyszerűen a 3200 település sorrendje van a szavazati arány szerint. A buborékok a települések és budapesti kerületek (világoskék) méretével arányosak. (A megyék felirataira klikkelve ki-be lehet őket kapcsolni.)

 

Érdekes módon hiába volt érvénytelen a migránsnépszavazás, ott többen mentek el és szavaztak  arra, amire a kormány kérte őket, mint ahányan a Fideszre adták a szavazatokat – szinte kivétel nélkül minden településen.

A legfideszesebb város továbbra is Baktalórántháza, de főleg apróbb falvakat találni a Fidesz üzeneteire leginkább fogékony települések között. A vas- és győr-moson-sporon-megyei falvak és kisvárosok között szinte nincs is olyan, amelyekben a választásra jogosultak 40 százalékánál kevesebben szavaztak volna le arra, amire Orbán Viktor éppen kérte őket, de gyakori az 50 százalék feletti eredmény.

Jól kiolvasható az is, hogy Budapesten az utóbbi két országgyűlési választáson arányaiban nagyjából ugyanannyi embert lelkesített be a Fidesz üzenete, de rengeteg vidéki települést jobban, ezért a fővárosi kerületek szinte mind visszacsúsztak a települések fideszességi rangsorában. A budai XII. kerület például 2014-ben még a 629. legfideszesebb település volt az országban (36 százalékkal), 2018-ban viszont már csak 2111. helyre került, pedig a Fideszre továbbra is a kerületi választósra jogosultak 35 százaléka szavazott.

A következő ábrán azt nézhetjük meg részletesen régiónként, hogy a 2014-es (vízszintes tengely) és 2018-as választáson (függőleges) az összes névjegyzékben szereplő hány százaléka szavazott a Fideszre. A kormánypárt felé mozgó települések a bal felső sarokhoz húznak, a Fidesztől eltartók a jobb alsóhoz.

 

Ezekből az ábrákból azt is kiolvashatjuk, hogy néhány bányász- és iparváros (Komló, Dorog, Kazincbarcika, Dunaújváros) továbbra sem tud megbékélni a Fidesszel. De ezeket a településeket sokkal könnyebb felsorolni, mint azokat, amelyek kitörően szavazták meg a kormánypártot.

Közélet választás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2022. május 17. 04:34 Közélet

A felével hízott 12 év alatt a kormány, pedig a magyar közjogi hagyomány szerint fix minisztériumok voltak

Az új kormánynak nemcsak az összetétele, hanem a szerkezete is jelentősen megváltozott, ennél csak a kormányzati struktúra 2010-es, nagyon radikális átalakítása volt alapvetőbb.

Bucsky Péter
2022. május 11. 06:39 Közélet

Tízszer többet költött a Fidesz és a kormány a választási kampányra, mint az ellenzék

A kamupártok összességében alig több mint felével maradtak el az ellenzéki médiaköltéstől. A Facebook vitte el a 24 milliárdos kampány ötödét.

Pálos Máté
2022. május 10. 15:59 Közélet, Világ

Von der Leyen után Macron is tárgyalt a vétózó Orbánnal, az EU a héten áttolná az olajembargót

Európa legerősebb vezetői egymás után tárgyalnak a magyar miniszterelnökkel, miközben az EU minél hamarabb bevezetné a szankciókat.

Fontos

Banyár József
2022. május 19. 17:38 Élet, Pénz

Hogyan lehet biztosítani az életpálya pénzügyi egyensúlyát?

Napjainkban a generációs transzferek nem biztosítják szisztematikusan az életpálya termelési és fogyasztási egyensúlyát, ezért ezt társadalmi szinten kell megtervezni.

Pálos Máté
2022. május 19. 04:34 Pénz, Vállalat

„Akkor közölték az árat, amikor elindították a kamiont” – jelentős drágulás jön a könyveknél

Évtizedek óta nem volt ekkora káosz a nyomdai megrendelések és a könyvek árképzése körül; előfordul, hogy már gyártás közben kell változtatni egy könyv árán.

Trippon Mariann
2022. május 18. 18:01 Adat, Pénz

Erős volt az első negyedéves növekedés, de fenntartható-e?

Az utóbbi években a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni, az egyensúlytalanságok miatt azonban elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.