Pénteken szavaz a Volkswagen felügyelőbizottsága, hogy elmozdítsa-e a súlyos botrányoktól szenvedő autógyártó válságmenedzser vezérigazgatóját, Matthias Müllert, és hogy kit tegyen a helyére, írja a Financial Times. A lap értesülései szerint Herbert Diess, a személyautó részleg vezetője lehet Müller utódja.

Közben viszont érdekesen alakulnak a dízeles csalásos botrány után indított fogyasztói perek. A Handelsblatt szerint például csak a szlovén autótulajdonosok közül hatezren perelték be a Volkswagent a szoftvercsalás miatt. A dízelbotrány kirobbanása óta 15 ezer német, és kétezer svájci nyújtotta be kártérítési igényét a német autógyártóval szemben a myright.de német fogyasztóvédelmi portálon keresztül. Az autótulajdonosok azért követelnek kártértérítést, mert véleményük szerint a Volkswagen átverte őket, amikor a valóságosnál alacsonyabb károsanyag-kibocsátást ígért a gépjárművek eladásakor.

Európa legtöbb országában viszonylag olcsón megúszta a gyártó. Az Egyesült Államokban hegyekben állnak a cég által visszavásárolt kocsik, miután a Volkswagen-csoport csak idén februárig több mint 7,4 milliárd dollárt költött 350 ezer darab amerikai, dízelüzemű személygépjárművének visszavásárlására. Parkolónak használnak többek között egy bezárt focistadiont Detroit külvárosában, egy régi minnesotai papírgyár épületet és egy sivatagi temetőt a kaliforniai Victorville közelében.

Ezzel szemben Európában a dízelbotrányban érintett autók visszahívását rendelte el a Volkswagen, amikor is a szakszervizekben egyszerűen kicserélték a szoftvereket.

Nagy kérdés, hogy van-e értelme perelni a világ egyik legnagyobb autógyártóját a jogaikért küzdő autótulajdonosoknak. Németországban ugyanis eddig 2500 per esetében született döntés, a bíróságok a beadványok hetven százalékát utasították el, vagyis úgy tűnik, a Volkswagennek nincs miért aggódnia. Legalábbis hazai pályán.

Az Egyesült Államokban viszont nem nekik lejt a pálya. Az amerikai hatóságok igen szigorúan veszik a környezetvédelmi előírásokat. A Volkswagen környezetvédelmi megfelelőségért felelős volt vezetőjét az Egyesült Államokban hét év börtönbüntetésre ítélték. A német állampolgárságú Oliver Schmidtet ezen felül 400 ezer dollár megfizetésére kötelezte a detroiti bíróság. A cégnek emellett 4,3 milliárd, vagyis több mint 1200 milliárd forintnyi büntetést is be kell fizetni az amerikai államkasszába.
Ez azonban nem a végleges összeg, miután világszerte mintegy 11 millió autót érintett a botrány, ebből csak Németországban 2,2 millió gépjárműről derült ki, hogy csalószoftverrel szerelték fel.

Magyarországon egyetlen per sem indult a Volkswagen ellen.

A cég azt közölte a G7-tel, hogy a 35 ezer érintett járműből, Magyarországon már 25 ezer kocsin elvégezték a szükséges változtatásokat.

A Volkswagennek eddig 25 milliárd euróba (7700 milliárd forintba) került az egész ügy, ha nem számoljuk a cég piaci kapitalizációjának ennél is nagyobb értékű zuhanását, és ha a perek egy részét megnyerik az ügyfelek, akkor további súlyos összegeket kell a cégnek kifizetni.

Hiába szenved a tőzsdén a cég (a botrány előtti, 250 eurós csúcspontról száz euró közelébe zuhant, jelenleg 165 eurónál stabilizálódott az árfolyama), a számok mégsem mutatják azt, hogy a botrány a padlóra küldte volna a céget. Tavaly rekordot döntött a cégcsoport árbevétele és elérte a 230 milliárd eurót. Ehhez persze az is kellett, hogy Európában kesztyűs kézzel bántak a német gazdaság egyik legnagyobb súlyú szereplőjével, nem kellett sokmilliárdos büntetést fizetni, elég volt a dízelkocsik visszahívását elrendelni és egy néhány eurós alkatrészt kicserélni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet dízel per Volkswagen Olvasson tovább a kategóriában