Év végén járnak le a letelepedési államkötvények első sorozatai. Bár ötéves futamidejű állampapírfajtáról van szó, az összes 2013-ban kibocsátott kötvény ugyanazon a napon, 2018. december 20-án jár le.
A letelepedési kötvényprogram, amit a Fidesz bevándorlási programjának is lehet nevezni, 2013 júniusában rajtolt el. Az első évben 430 letelepedési kötvényt adtak el. Így összesen 107,5 millió eurót, azaz 33,3 milliárd forintot kell majd év végén az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) átutalnia a kötvények után. Ebből csak a kamat 12,8 millió euró, azaz négymilliárd forint, lényegében ennyivel támogatják a programot az adófizetők.
A lejáró kötvények ellenértékét első körben nem a külföldi állampolgár kapja meg, hanem azok a vállalkozások, amelyek lejegyezték az állampapírt. Összesen nyolc cég kapott engedélyt az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától.
Ezek közül csupán egy nem offshore cég, a többit mint adóparadicsomnak tartott helyszínen jegyezték be. Ennek is köze van ahhoz, hogy a külföldi állampolgárok nem jegyezhetik le a kötvényeket.
Az állampapírok után járó kamat ugyanis a kormányzati háttéremberekhez közeli offshore cégeknél csapódik le.
A legtöbb pénzt év végén a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) kapja meg. Ez a cég kapta meg az egész kínai piacot, ahol a legnagyobb volt az érdeklődés a magyar letelepdési kötvények iránt. A vállalkozás 415 kötvényt vett, ők kapják a pénz legnagyobb részét.
A második helyen a ciprusi Innozone Holdings áll, 11 ügyféllel. A többiek lényegében alig rúgtak labdába az indulás első évében.
A következő évben jelentősen belehúztak az offshore cégek, ekkor 1783 kötvényt jegyeztek le. A 2013 és 2017 között futott bevándorlási programban összesen 6585 letelepedési kötvényt adtak el.*Családegyesítéssel együtt az Orbán-kormánynak köszönhetően közel 20 ezer külföldi kapott letelepedési engedélyt Magyarországon.
Nem kis pénzről van szó, papíronként közel 9 millió forintot tesz ki a kamat, vagyis a több mint hatezer kötvény esetében 59 milliárd forintot kell a magyar adófizetők pénzéből az offshore cégeknek átutalni a következő években.
A grafikonon csupán 2015-ig láthatóak a pontos számok, ezt is csak azért tudjuk, mert kipereltük a parlament gazdasági bizottságától. Az ÁKK ellen 2016 óta van folyamatban adatigénylési perünk, amelyet a Kúria júliusban tárgyal. Emiatt csak nyár végén lesznek meg a végleges adatok.
A kormány a letelepedési programmal kapcsolatban minden információt titkol. Ez nem véletlen, ugyanis a kötvényprogrammal 20 milliárd forintos veszteség érte a magyar költségvetést. Nehéz elmagyarázni az embereknek, hogy miközben a Fidesz harciasan küzd a bevándorlás ellen, lényegében éppen Orbánék voltak azok, akik az ország történetének legnagyobbb, szervezett bevándorlási programját végrehajtották.
Egy darab letelepedési kötvény előbb 250, majd 300 ezer euróba került. Ezt azonban csak kölcsön adták a külföldiek, a papírok lejáratát követően vissza kell fizetni a pénzt. A törvény szerint az ötéves futamidejű, euróban kibocsátott állampapír a másodpiaci hozamoknál 1,5 százalékkal kedvezőbben kamatozik.
Az első másfél évben 40 milliárd forintot spóroltak a magyar adófizetők pénzén a letelepedési kötvénnyel. A jogszabály azonban azt is kimondta, hogy legalább két százalékot kell fizetni, vagyis bármi történik a kötvénypiacon, két százalékot fixen hozni kell a letelepedési papírnak.
2015 elején bukott a másodpiaci ár 2 százalék alá, vagyis ettől kezdve drágább volt a letelepedési, mint a hagyományos kötvény. Emiatt 60 milliárd forintos mínusz keletkezett a költségvetésben. Az abszolút bukás a kettő különbözete, így jön ki húsz milliárd forintos kamatveszteség.
Vagyis az Orbán-kormány - saját szóhasználatával - úgy "telepített be" húszezer embert, hogy Magyarország vesztett az üzleten 20 milliárd forintot.
Ez az összeg csak a kamatveszteség, ennyivel többe került a letelepedési kötvények után fizetett kamat, mintha tisztán piaci körülmények között bocsátott volna ki a kormány állampapírokat.
Nincs benne az állami hatóságok rezsidíja, a rendőrségi ellenőrzések költsége sem. Ez további súlyos százmilliókba, vagy akár milliárdokba kerülhetett. Igaz, annyira nem vitték túlzásba az ellenőrzéseket, ha húszezer emberből csak húsz akadt fenn az ellenőrzéseken, két egészen súlyos bűnöző viszont nem.
A kormányközeli offshore cégek viszont hatalmasat kasználnak az ügyön, miután a külföldi ügyfeleikre szolgáltatási díjat is terheltek.
Kötvényenként 45-60 ezer eurót kértek, plusz az állampapír után járó, 29 ezer eurós kamat is nálunk landolt.
Tehát minden egyes eladott kötvény után 23-27 millió forintot zsebeltek be a kormányközeli cégek, amelyek az évek alatt több mint 150 milliárd forintos bevételre tettek szert a kormány letelepedési programjának köszönhetően.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
