Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. március 23. 06:56 Közélet, Pénz

Egy titokzatos belügyminiszteri rendelet küldött tűzoltókat a ferihegyi repülőtérre

Évente több százmillió forintba kerül a magyar adófizetőknek az, hogy egy magáncég által üzemeltetett repülőtéren az állami tűzoltóság látja el a készenléti szolgálatot.

A ferihegyi repteret, pontosabban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a Budapest Airport Zrt. (BA) üzemelteti. A magáncég német, kanadai és szingapúri tulajdonban van.*A német AviAlliance GmbH 55,44 százalékot, a szingapúri Malton Investment Pte Ltd 23,33, míg a kanadai Caisse de dépot et placement du Québec 21,23 százalékot birtokol a társaságból.

Ferihegyen a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóparancsnokság teljesít szolgálatot. Ez a szerv a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (FKI) tartozik, tehát állami szervezet. Az FKI a G7 közérdekű adatigénylésére adott válaszában azt írta, hogy a repülőteret üzemeltető magáncég 2012-ig nyújtott pénzbeli támogatást a tűzoltóságnak. Az elmúlt öt évben azonban a BA nem fizet a szolgáltatásért, sőt, 2012-ben is a korábbi évek támogatásainak mindössze töredékét utalta át. Vagyis 2011 volt az utolsó év, amikor a magáncég – alig több mint harmadával – hozzájárult a költségekhez.

 

A BA lapunknak azt mondta, hogy bár pénzt nem ad, de minden mást biztosít, ami a feladat ellátásához szükséges: az eszközöket, mint például a védőruhákat, a járműveket, és minden egyebet. Szerintük a nagyságrendekben így sincs változás, évente több millió euróra rúg a működési költség.

A grafikonon látható összegek lényegében a tűzoltóság bér- és egyéb személyi kiadásokat tartalmazzák. Érdekes módon pont 2012-től ugrottak meg a bérköltségek, miközben jelentősen csökkent a személyzet létszáma. 2011-ben például 138-an dolgoztak a repülőtéri tűzoltóságon és 90 millió forint volt a bérköltség. Tavaly már csak 84 személy teljesített szolgálatot, miközben 578 millió forintra nőttek a bér jellegű kiadások. Ez egyébként nem tűnik túlzónak, havi nettó 312 ezer forintos átlagfizetésnek felel meg.

Tény, hogy nincs ingyen a repülőtéri biztonság, ami egyébként mindannyiunk érdeke.

Csakhogy a biztonsági szolgáltatásokért az utasok külön fizetnek.

A nemzetközi szabályok szerint a repülőtéri illeték egy részét a légi kikötő üzemeltetője csak a biztonsági rendszerekre költheti. A budapesti repülőtéren az utasok a repülőtéri illetékből 4,1 eurót, azaz jelenlegi árfolyamon 1275 forintot fizetnek közvetlenül a légi kikötő biztonságára, amelybe a tűzoltóság is beletartozik. Ezért érdekes, hogy mégis az adófizetők pénzéből tartják el a Budapest Airport tűzoltóságát.

A KFI közérdekű adatigényléséből és a BA Zrt. válaszából azonban továbbra sem derült ki, hogy a magyar állam miért fizeti egy magáncég tűzoltóságát. Más társaságok esetében egyébként nem ilyen nagyvonalú az állam. A Mol százhalombattai kőolaj-finomítójában, vagy éppen a Dunaferr dunaújvárosi acélgyárában, de más, első osztályú besorolású reptereken, így a debreceni és a sármelléki reptereken is magántűzoltóságok vannak. Akárcsak a másodosztályú, tehát kereskedelmi repülőtérnek minősülő győri, pécsi, szegedi és nyíregyházi reptéren.

A ferihegyi repülőtéren kívül azonban a többi légi kikötőben létesítményi, azaz magántűzoltóság működik.

A ferihegyi repülőtéri tűzoltóság működését, beleértve a költségek megosztását is egy belügyminiszteri rendelet szabályozza. A Belügyminisztérium azonban két hete nem hajlandó a G7 ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolni. Nem tudni, hogy a hallgatásnak van-e köze a budapesti repülőtér 2011-es ügyletéhez. Ebben az évben adta el ugyanis a magyar állam a cégben fennmaradó 25 százalékos részesedését.

A 2005-ös privatizációkor ugyanis a reptér üzemeltetését végző cég (Budapest Airport Rt.) 75 százalékos részesedését adta el az állam 464,5 milliárd forintét. Az Orbán-kormány a kisebbségi részvénypakettet évekkel később 36,6 milliárd forintért adta el. Sok kritika érte emiatt a kormány, mondván túl olcsón adott túl a tulajdonrészén. Nehéz megítélni a valós helyzetet, tény ugyanakkor, hogy a Budapest Airport Zrt. 2016-ban tudott először nyereségesen üzemelni a hivatalos cégadatok szerint.

 

A BA tehát a privatizáció előtt fizetett, aztán már nem fizetett az államnak a tűzoltói szolgáltatásért. Nem tudni, hogy a kormány miért ilyen megengedő a repülőteret üzemeltető magántársasággal szemben, a Belügyminisztériumot erről is kérdeztük, ha mégis válaszolnak, frissítjük a cikket.

Közélet Pénz Belügyminisztérium Ferihegy liszt ferenc nemzetközi repülőtér tűzoltóság Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2022. május 17. 04:34 Közélet

A felével hízott 12 év alatt a kormány, pedig a magyar közjogi hagyomány szerint fix minisztériumok voltak

Az új kormánynak nemcsak az összetétele, hanem a szerkezete is jelentősen megváltozott, ennél csak a kormányzati struktúra 2010-es, nagyon radikális átalakítása volt alapvetőbb.

Bucsky Péter
2022. május 11. 06:39 Közélet

Tízszer többet költött a Fidesz és a kormány a választási kampányra, mint az ellenzék

A kamupártok összességében alig több mint felével maradtak el az ellenzéki médiaköltéstől. A Facebook vitte el a 24 milliárdos kampány ötödét.

Pálos Máté
2022. május 10. 15:59 Közélet, Világ

Von der Leyen után Macron is tárgyalt a vétózó Orbánnal, az EU a héten áttolná az olajembargót

Európa legerősebb vezetői egymás után tárgyalnak a magyar miniszterelnökkel, miközben az EU minél hamarabb bevezetné a szankciókat.

Fontos

Banyár József
2022. május 19. 17:38 Élet, Pénz

Hogyan lehet biztosítani az életpálya pénzügyi egyensúlyát?

Napjainkban a generációs transzferek nem biztosítják szisztematikusan az életpálya termelési és fogyasztási egyensúlyát, ezért ezt társadalmi szinten kell megtervezni.

Pálos Máté
2022. május 19. 04:34 Pénz, Vállalat

„Akkor közölték az árat, amikor elindították a kamiont” – jelentős drágulás jön a könyveknél

Évtizedek óta nem volt ekkora káosz a nyomdai megrendelések és a könyvek árképzése körül; előfordul, hogy már gyártás közben kell változtatni egy könyv árán.

Trippon Mariann
2022. május 18. 18:01 Adat, Pénz

Erős volt az első negyedéves növekedés, de fenntartható-e?

Az utóbbi években a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni, az egyensúlytalanságok miatt azonban elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.