Évente több százmillió forintba kerül a magyar adófizetőknek az, hogy egy magáncég által üzemeltetett repülőtéren az állami tűzoltóság látja el a készenléti szolgálatot.
A ferihegyi repteret, pontosabban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a Budapest Airport Zrt. (BA) üzemelteti. A magáncég német, kanadai és szingapúri tulajdonban van.*A német AviAlliance GmbH 55,44 százalékot, a szingapúri Malton Investment Pte Ltd 23,33, míg a kanadai Caisse de dépot et placement du Québec 21,23 százalékot birtokol a társaságból.
Ferihegyen a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóparancsnokság teljesít szolgálatot. Ez a szerv a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (FKI) tartozik, tehát állami szervezet. Az FKI a G7 közérdekű adatigénylésére adott válaszában azt írta, hogy a repülőteret üzemeltető magáncég 2012-ig nyújtott pénzbeli támogatást a tűzoltóságnak. Az elmúlt öt évben azonban a BA nem fizet a szolgáltatásért, sőt, 2012-ben is a korábbi évek támogatásainak mindössze töredékét utalta át. Vagyis 2011 volt az utolsó év, amikor a magáncég – alig több mint harmadával – hozzájárult a költségekhez.
A BA lapunknak azt mondta, hogy bár pénzt nem ad, de minden mást biztosít, ami a feladat ellátásához szükséges: az eszközöket, mint például a védőruhákat, a járműveket, és minden egyebet. Szerintük a nagyságrendekben így sincs változás, évente több millió euróra rúg a működési költség.
A grafikonon látható összegek lényegében a tűzoltóság bér- és egyéb személyi kiadásokat tartalmazzák. Érdekes módon pont 2012-től ugrottak meg a bérköltségek, miközben jelentősen csökkent a személyzet létszáma. 2011-ben például 138-an dolgoztak a repülőtéri tűzoltóságon és 90 millió forint volt a bérköltség. Tavaly már csak 84 személy teljesített szolgálatot, miközben 578 millió forintra nőttek a bér jellegű kiadások. Ez egyébként nem tűnik túlzónak, havi nettó 312 ezer forintos átlagfizetésnek felel meg.
Tény, hogy nincs ingyen a repülőtéri biztonság, ami egyébként mindannyiunk érdeke.
Csakhogy a biztonsági szolgáltatásokért az utasok külön fizetnek.
A nemzetközi szabályok szerint a repülőtéri illeték egy részét a légi kikötő üzemeltetője csak a biztonsági rendszerekre költheti. A budapesti repülőtéren az utasok a repülőtéri illetékből 4,1 eurót, azaz jelenlegi árfolyamon 1275 forintot fizetnek közvetlenül a légi kikötő biztonságára, amelybe a tűzoltóság is beletartozik. Ezért érdekes, hogy mégis az adófizetők pénzéből tartják el a Budapest Airport tűzoltóságát.
A KFI közérdekű adatigényléséből és a BA Zrt. válaszából azonban továbbra sem derült ki, hogy a magyar állam miért fizeti egy magáncég tűzoltóságát. Más társaságok esetében egyébként nem ilyen nagyvonalú az állam. A Mol százhalombattai kőolaj-finomítójában, vagy éppen a Dunaferr dunaújvárosi acélgyárában, de más, első osztályú besorolású reptereken, így a debreceni és a sármelléki reptereken is magántűzoltóságok vannak. Akárcsak a másodosztályú, tehát kereskedelmi repülőtérnek minősülő győri, pécsi, szegedi és nyíregyházi reptéren.
A ferihegyi repülőtéren kívül azonban a többi légi kikötőben létesítményi, azaz magántűzoltóság működik.
A ferihegyi repülőtéri tűzoltóság működését, beleértve a költségek megosztását is egy belügyminiszteri rendelet szabályozza. A Belügyminisztérium azonban két hete nem hajlandó a G7 ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolni. Nem tudni, hogy a hallgatásnak van-e köze a budapesti repülőtér 2011-es ügyletéhez. Ebben az évben adta el ugyanis a magyar állam a cégben fennmaradó 25 százalékos részesedését.
A 2005-ös privatizációkor ugyanis a reptér üzemeltetését végző cég (Budapest Airport Rt.) 75 százalékos részesedését adta el az állam 464,5 milliárd forintét. Az Orbán-kormány a kisebbségi részvénypakettet évekkel később 36,6 milliárd forintért adta el. Sok kritika érte emiatt a kormány, mondván túl olcsón adott túl a tulajdonrészén. Nehéz megítélni a valós helyzetet, tény ugyanakkor, hogy a Budapest Airport Zrt. 2016-ban tudott először nyereségesen üzemelni a hivatalos cégadatok szerint.
A BA tehát a privatizáció előtt fizetett, aztán már nem fizetett az államnak a tűzoltói szolgáltatásért. Nem tudni, hogy a kormány miért ilyen megengedő a repülőteret üzemeltető magántársasággal szemben, a Belügyminisztériumot erről is kérdeztük, ha mégis válaszolnak, frissítjük a cikket.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
