Lezárult egy per, amiben százmilliárdokat követeltek a magyar államtól
Február végén hivatalosan is lezárult az a per, amit a francia Engie energiaóriás indított a magyar állam ellen még 2016-ban – derül ki a cég csütörtökön közzétett éves beszámolójából.
A franciák korábbi lapértesülések szerint 200 milliárd forintra perelték az államot, azért, mert álláspontjuk szerint Magyarország megsértette a befektetővédelmi elveket. A rezsicsökkentéshez köthető jogszabály-változások ugyanis ellehetetlenítették a franciák gázvezetékeket fenntartó hálózati cégének gazdaságos üzemeltetését. Ez pedig az Engie becslése szerint ekkora kárt okozott számukra.
Az eljárás, ami egy washingtoni választott bíróságon futott (ICSID, International Center for Settlement of Investment Disputes), azért zárult le, mert az érintett hálózati céget az Engie időközben eladta a magyar államnak. A köztulajdonban lévő Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) még októberben jelentette be, hogy adásvételi szerződést írtak alá a franciákkal az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. megvásárlásáról. A tranzakció eredményeként a 3,4 millió, főleg lakossági gázfogyasztót kiszolgáló NKM 23 ezer kilométernyi gázvezeték-rendszerrel gazdagodott.
A vételárat a felek nem hozták nyilvánosságra, és ez a mostani beszámolóból sem derül ki, vélhetően azért, mert az ügyletet csak idén januárban zárták le. Annyit ugyanakkor éves jelentésében elárult az Engie, hogy az eladás eredményeként a csoport nettó adósságállománya nagyjából 100 millió euróval (nagyjából 31 milliárd forinttal) csökkent. Mivel az említett összeg nagyságrendileg megegyezik Égáz-Dégáz kötelezettségállományával, a beszámolóban elrejtett félmondat arra utalhat, hogy az NKM átvállalta a tartozást. Ennek nagy részét egyébként egy, a francia anyacégtől kapott kölcsön tette ki.
A teljes vételár azonban ennél a 31 milliárdnál valószínűleg több volt. Mikor először felmerült, hogy az állam megveheti az Égáz-Dégázt, akkor a cég értékét 80-85 milliárdra becsülték, ám mire a megállapodás megszületett ennyit valószínűleg már nem ért a vállalat. Magyarul az NKM valahol 30 és 80 milliárd közötti összeget szánhatott a vásárlásra.
Ez egyébként nem az utolsó hasonló tranzakció volt a piacon. Két hónappal később ugyanis az ismert magyar befektetők érdekeltségébe tartozó MET vette meg az egészen addig az olasz ENI tulajdonában lévő Tigáz Zrt-t és annak 33 ezer kilométernyi gázvezeték-hálózatát.
Közélet
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
Fontos
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához
Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.
