Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. március 4. 15:02 Élet, Közélet

Agyzsibbasztó papírmunkával fosztja meg az állam a szülők hatodát az anyasági támogatástól

A magyar kormány gyakran hangoztatott célja a gyermekvállalás ösztönzése, és az utóbbi években a támogatási rendszert is ennek szellemében alakították át. A retorika hangsúlyos, a gyakorlatban mégis döcög a rendszer. Az anyasági támogatást például csak teljesen felesleges bürokratikus ügyintézés után fizetik ki.

Emiatt a bürokráciában és a digitális ügyintézésben kevésbé járatosak eshetnek el a leginkább a támogatástól. A szükségtelen bürokrácia miatt számításaink szerint az elmúlt nyolc évben 117 ezer gyermek után nem fizettek ezért anyasági támogatást.

Nem könnyű megtalálni, hogy éppen kihez tartozik és hogyan lehet igényelni a 64 ezer forintos anyasági támogatást. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól 2017. január 9-én a Magyar Államkincstár vette át a családtámogatások kifizetését. Postai benyújtáshoz itt lehet letölteni a szükséges nyomtatványt, ügyfélkapuval csak úgy lehet benyújtani, ha előbb bejelentkezünk ezen a honlapon, csak utána jelenik meg itt az online kitölthető nyomtatvány.

A magyar közigazgatás bürokráciájának túlburjánzását mi sem mutatja jobban, hogy miután ügyfélkapuval belép az állampolgár, és ezáltal minden személyes adatát láthatja róla az adott hivatal, el kell küldeni a személyigazolványa fényképét.

De ezek csak a bosszantó apróságok. Nagyobb gond, hogy a támogatás jó eséllyel pont a leginkább rászorulókhoz nem jut el. Akik hátrányos helyzetű kistelepülésen élnek, nincs számítógépük és nyomtatójuk, szinte esélytelenül indulnak a bürokratikus akadályokkal szemben, ezért rengetegen nem tudják igényelni a támogatást.

A Magyar Államkincstártól kikértük, hogy mennyien igényelték az elmúlt években az anyasági támogatást, és összehasonlítottuk, az adott évben mennyi gyermek született. Természetesen az egyes évek között lehet eltérés, hiszen egy december végén született gyermek után januárban is lehet igényelni a támogatást, de a vizsgált nyolc év során ezek a különbségek kiegyenlítődnek.

Az elmúlt nyolc évben minden hatodik megszületett gyermek után nem fizetett az állam anyasági támogatást. Ez összesen 117 321 gyermek.

Az állam összesen 940 millió forintot takarított meg ezzel, tehát ha alanyi jogon kifizetnék a támogatást, akkor az nem jelentene jelentős kiadást. Kíváncsiak voltunk az EMMI véleményére, hogy ez mennyire tisztességes eljárás szerintük, nem lenne-e jobb inkább alanyi jogon megadni a támogatást, de nem kaptunk választ.

A bürokrácián túl más akadályok is vannak. A támogatás csak akkor jár, ha a terhes anya legalább négy alkalommal részt vett terhesgondozáson. Ez a feltétel elvileg hasznos, arra ösztönöz, hogy mindenki megfelelő ellátást kapjon. De ha valaki nagyon szegény, kistelepülésen él, és nem kap megfelelő információt, nincs pénze buszra, akkor nem biztos, hogy ez megoldható. A támogatás megvonással éppen a rászorulókat bünteti az állam.

 

Az adatokból az is látszik, hogy miután a Magyar Államkincstár kapta meg az anyasági támogatások kezelését, drasztikusan megnőtt azok aránya, akik nem igényelték: a korábbi évek 2-6 százalékos aránya rögtön 20 százalékra ugrott.

Az anyasági támogatás egyébként folyamatosan értéktelenedik el. Az összege 2008 óta változatlan, a nyugdíjminimum (28,5 ezer forint) 225 százaléka. Csakhogy az anyasági támogatás 64,1 ezer forintja 2008-as értéken már csak 51,2 ezer forint, mivel azóta jelentős infláció volt.

 

Ahhoz, hogy a 2008-as szintet elérje az anyasági támogatás értéke, 12 881 forinttal, azaz 20 százalékkal kellene megemelni.

 

Megkerestük az EMMI-t, hogy miért nem kötik az infláció mértékéhez az anyasági támogatás növelését, de választ nem kaptunk.

Az ügyintézés az államnak sincs ingyen: ha egy-egy igénylés feldolgozása fél órába telik, akkor évi kb. 70, ha egy órába, akkor már 140 millió forint a költsége (ez utóbbi több, mint amennyit az állam megtakarít). Pedig tényleg semmi értelme, hogy az állam arra kéri a polgárait, hogy jelezzék felé, ha gyermekük született. Ez az információ a rendelkezésére áll az államnak a rendszereiben, így automatikusan is indulhatna az utalás.

Igaz, a magyar állam a mai napig nem jutott el oda, hogy központilag tárolja az állampolgárok bankszámlaszámait: minden egyes hivatalnak minden egyes alkalommal meg kell adni külön. Ha nem adjuk meg, méregdrágán küldik a postával. Lenne tehát bőven olyan fejlesztési lehetőség, ami csökkenti a bürokrácia költségeit, és az állampolgárok is elégedettebbek lennének.

Élet Közélet anyasági támogatás családtámogatás diszkrimináció Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2021. április 13. 06:54 Élet, Vállalat

„Nem oltatjuk be magunkat, kerüljön ez bármibe” – erős az oltásellenesség a fizikai dolgozóknál

Húsz kétkezi dolgozóval beszéltünk, ami alapján egész áruházakban, gyárrészlegekben nincs egyetlen beoltott sem. A kollégák jelentős része nem is kér az oltásból.

Avatar Avatar
2021. április 6. 14:44 Élet

„A politikusok csak akkor hallgatnak a gazdasági kutatókra, ha válság van”

Azért beszélünk a korábbinál sokkal többet az egyenlőtlenségről, mert populizmushoz vezetett - mondja Olivier Blanchard a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Avatar
2021. április 4. 18:53 Élet

Egészségünk nagyrészt a tanult képességeinken múlik

A genetika és a nevelés is fontos az egészség szempontjából, sőt, az utóbbi végső soron többet nyom a latba.

Fontos

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. április 16. 18:32 Adat

Furcsán követi a járványhullámokat a halálozások megugrása

A helyenként zavaros járványadatok ellenére az is feltűnő, hogy nagyon mások a túlélési esélyei annak, aki Budapesten kapja el a koronavírust, mint aki például Nógrádban.

Bucsky Péter
2021. április 16. 06:49 Közélet

Pénzeső hullhat Budapestre, de nem Karácsonyék fogják elkölteni

Budapestnek és vonzáskörzetének 3000 milliárd forint juthat az európai újjáépítési pénzekből, a főváros 600 milliárdot kér, de valószínűleg csak a hetedét kapja meg.

Fabók Bálint
2021. április 15. 14:41 Adat, Közélet

A fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel

Magyarország helyzete rendkívüli a járványban: halálozásban és átoltottságban is a top 10-ben vagyunk. A lakosság többsége azonban csak az egyikkel van tisztában.