A magyar kormány gyakran hangoztatott célja a gyermekvállalás ösztönzése, és az utóbbi években a támogatási rendszert is ennek szellemében alakították át. A retorika hangsúlyos, a gyakorlatban mégis döcög a rendszer. Az anyasági támogatást például csak teljesen felesleges bürokratikus ügyintézés után fizetik ki.
Emiatt a bürokráciában és a digitális ügyintézésben kevésbé járatosak eshetnek el a leginkább a támogatástól. A szükségtelen bürokrácia miatt számításaink szerint az elmúlt nyolc évben 117 ezer gyermek után nem fizettek ezért anyasági támogatást.
Nem könnyű megtalálni, hogy éppen kihez tartozik és hogyan lehet igényelni a 64 ezer forintos anyasági támogatást. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól 2017. január 9-én a Magyar Államkincstár vette át a családtámogatások kifizetését. Postai benyújtáshoz itt lehet letölteni a szükséges nyomtatványt, ügyfélkapuval csak úgy lehet benyújtani, ha előbb bejelentkezünk ezen a honlapon, csak utána jelenik meg itt az online kitölthető nyomtatvány.
A magyar közigazgatás bürokráciájának túlburjánzását mi sem mutatja jobban, hogy miután ügyfélkapuval belép az állampolgár, és ezáltal minden személyes adatát láthatja róla az adott hivatal, el kell küldeni a személyigazolványa fényképét.
De ezek csak a bosszantó apróságok. Nagyobb gond, hogy a támogatás jó eséllyel pont a leginkább rászorulókhoz nem jut el. Akik hátrányos helyzetű kistelepülésen élnek, nincs számítógépük és nyomtatójuk, szinte esélytelenül indulnak a bürokratikus akadályokkal szemben, ezért rengetegen nem tudják igényelni a támogatást.
A Magyar Államkincstártól kikértük, hogy mennyien igényelték az elmúlt években az anyasági támogatást, és összehasonlítottuk, az adott évben mennyi gyermek született. Természetesen az egyes évek között lehet eltérés, hiszen egy december végén született gyermek után januárban is lehet igényelni a támogatást, de a vizsgált nyolc év során ezek a különbségek kiegyenlítődnek.
Az elmúlt nyolc évben minden hatodik megszületett gyermek után nem fizetett az állam anyasági támogatást. Ez összesen 117 321 gyermek.
Az állam összesen 940 millió forintot takarított meg ezzel, tehát ha alanyi jogon kifizetnék a támogatást, akkor az nem jelentene jelentős kiadást. Kíváncsiak voltunk az EMMI véleményére, hogy ez mennyire tisztességes eljárás szerintük, nem lenne-e jobb inkább alanyi jogon megadni a támogatást, de nem kaptunk választ.
A bürokrácián túl más akadályok is vannak. A támogatás csak akkor jár, ha a terhes anya legalább négy alkalommal részt vett terhesgondozáson. Ez a feltétel elvileg hasznos, arra ösztönöz, hogy mindenki megfelelő ellátást kapjon. De ha valaki nagyon szegény, kistelepülésen él, és nem kap megfelelő információt, nincs pénze buszra, akkor nem biztos, hogy ez megoldható. A támogatás megvonással éppen a rászorulókat bünteti az állam.
Az adatokból az is látszik, hogy miután a Magyar Államkincstár kapta meg az anyasági támogatások kezelését, drasztikusan megnőtt azok aránya, akik nem igényelték: a korábbi évek 2-6 százalékos aránya rögtön 20 százalékra ugrott.
Az anyasági támogatás egyébként folyamatosan értéktelenedik el. Az összege 2008 óta változatlan, a nyugdíjminimum (28,5 ezer forint) 225 százaléka. Csakhogy az anyasági támogatás 64,1 ezer forintja 2008-as értéken már csak 51,2 ezer forint, mivel azóta jelentős infláció volt.
Ahhoz, hogy a 2008-as szintet elérje az anyasági támogatás értéke, 12 881 forinttal, azaz 20 százalékkal kellene megemelni.
Megkerestük az EMMI-t, hogy miért nem kötik az infláció mértékéhez az anyasági támogatás növelését, de választ nem kaptunk.
Az ügyintézés az államnak sincs ingyen: ha egy-egy igénylés feldolgozása fél órába telik, akkor évi kb. 70, ha egy órába, akkor már 140 millió forint a költsége (ez utóbbi több, mint amennyit az állam megtakarít). Pedig tényleg semmi értelme, hogy az állam arra kéri a polgárait, hogy jelezzék felé, ha gyermekük született. Ez az információ a rendelkezésére áll az államnak a rendszereiben, így automatikusan is indulhatna az utalás.
Igaz, a magyar állam a mai napig nem jutott el oda, hogy központilag tárolja az állampolgárok bankszámlaszámait: minden egyes hivatalnak minden egyes alkalommal meg kell adni külön. Ha nem adjuk meg, méregdrágán küldik a postával. Lenne tehát bőven olyan fejlesztési lehetőség, ami csökkenti a bürokrácia költségeit, és az állampolgárok is elégedettebbek lennének.
Élet
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
