Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. február 28. 10:41 Közélet, Vállalat

Belaruszból hozna építőanyagot és munkaerőt a paksi bővítéshez egy KDNP-s politikus

Magyarország a belarusz állami árutőzsdén keresztül vehet építési anyagokat a paksi atomerőmű bővítéséhez. Erről a belarusz állami hírügynökség számolt be hétfőn a BUCE nevű minszki árutőzsde szóvivőjére hivatkozva.

A BUCE szerint az árutőzsdét pénteken látogatta meg egy magyar delegáció, amelyben részt vett a minszki Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséja, Szentpéteri Bertalan, illetve egy szegedi építőipari cég, a Clean Star Complex Kft. képviselői. Az egyeztetésről a belarusz kormány honlapja is beszámolt, annak viszont nem találtuk nyomát, hogy magyarul is megjelent volna hír a találkozóról.

A belarusz hírügynökség szerint Varga Róbert, a Clean Star ügyvezetője és résztulajdonosa azt mondta, hogy a Magyar Nagykövetség ajánlására kereste fel az árutőzsdét. Azt mondta, elsősorban az építőanyagok és faipari termékek érdeklik. “A paksi atomerőmű bővítése miatt nagy a kereslet az építőanyagokra [Magyarországon]” – mondta Varga a hírügynökség szerint. Varga a cégvezetés mellett politizál is, a 2014-es szegedi önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP jelöltje volt, és állítása szerint a szegedi KDNP elnökségi tagja.

Nagyon pozitív a klíma

Varga elmondta a G7-nek, azért utazott Fehéroroszországba, hogy felmérje, milyen építőipari kapacitások vannak és milyen áron lehet vásárolni faárut és betonacélt. Azért gondolkodik külföldi lehetőségekben, mert építőipari vállalkozóként úgy látja, Magyarországon építőanyagban és munkaerőben is hiány lesz a következő években, többek között az olyan nagyipari beruházások miatt, mint a paksi bővítés. “Nagy mennyiségű faáru például Ukrajnából érkezik be, az ottani politikai helyzet miatt azonban akadozik a beszállítás” – mondta. Végiggondolta, hogy a környező országok közül melyikben lehetne lehetőségeket keresni, így jutott el Belaruszhoz.

“Ez Európa legerdősebb országa, komoly iparuk van, ők is egy atomerőmű építésében vannak benne (amelyet szintén a Roszatom épít, és nem problémamentes) és nagy az építőipari kapacitásuk” – mondta Varga. A Világbank adatai szerint Fehéroroszországban 42,5 százaléka az erdős területek aránya, amely meghaladja az európai átlagot, de több környező országban is magasabb ez az arány, például Ausztriában vagy Montenegróban.

 

Varga azt mondta, nincs szerződése a paksi bővítésre, de próbál majd megrendeléseket szerezni, és ehhez szeretne megfelelő hátteret biztosítani (bár Paks szempontjából a fa kevésbé lenne releváns Varga szerint). Egy nagy belarusz építőipari holdinggal szeretne leszerződni, hogy a paksi építkezés beindulásakor felmutathassa, tud megfelelő mennyiségű építőanyagról és munkaerőről gondoskodni. Ha ugyanis sikerülne részt vennie a paksi bővítésben, akkor részben Fehéroroszországból biztosítana kölcsön-munkaerőt az építkezésre (a magyar építőipar munkaerő-nehézségeiről itt és itt olvashat).

A vállalkozó azt mondta, hogy a minszki Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséjával vette fel a kapcsolatot, ő szervezte le a találkozókat az árutőzsdén és több másik céggel. “Működőképesnek tűnik az elképzelés. Nagyon pozitív a klíma, nagyon rugalmasan álltak hozzám. Az terjeng róluk, hogy borzalmas diktatúra az ország, de semmi erre utalót nem érzékeltem. Semmilyen személyi kultusszal vagy rendőrállami jelenléttel nem találkoztam. A hírük nyilvánvalóan rosszabb, mint a valóság (…) Biztos politikai háttér, rend és tisztaság van” – mondta Varga.

A vállalkozó arra célzott, hogy több nemzetközi szervezet szerint is Fehéroroszország az egyik leginkább autokrata ország Európában (Oroszország és Azerbajdzsán mellett), Aljakszander Lukasenka 1994 óta vezeti az országot. Az Economist Intelligence Unit demokrácia-rangsorában 167 országból a 138-ik helyen áll, Kuba, Oroszország és például Zimbabwe mögött.

Szíjj László cégével is dolgozott

A Clean Star Complex szegedi bejegyzésű cég, tizenöt éve alapították. Az építőipar mellett ipari létesítmények takarításával és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Az elmúlt években több közbeszerzésen nyertek, például 2014-ben a konzorciumban pályázó Clean Start bízták meg a Csongrád Megyei Kormányhivatal egyik szervének ingatlanfelújításával több mint 200 millió forintért. Egy évvel később egy győri kormányablak kialakításával bízták meg a Clean Start 125 millió forintért.

Varga Róbert a Szeged TV 2014-es felvételén.

2015-ben egy ezeknél jóval nagyobb volumenű projektben is részt vett. Uniós támogatással, csaknem egymilliárd forintból több lakóépületet építhetett fel a Clean Star Szentesen és Nagymágocson, amelyekben kilencven pszichoszociális ellátottat helyeztek el. Varga Róbert azt mondta, Szíjj László cége, a Duna Aszfalt alvállalkozójaként is dolgoztak, ők építették ki a pihenőket az M43 Makó és a határ közötti szakaszán. Ezen kívül több nyugati multi magyarországi gyárainak építésében is részt vettek. A Clear Star árbevétele nagyjából 700 millió és 1,2 milliárd forint között mozgott az elmúlt években.

A cég többször kapott állami támogatásokat az utóbbi években. 2012-ben 38 millió forintot kapott munkahely-teremtésre a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázatán. Az NGM-től 2014-ben is kaptak támogatást munkahely-teremtésre, akkor 59 millió forintot. (A cég 2014-ben 323 embert foglalkoztatott a beszámoló szerint, ez azóta 146-ra csökkent.)

Varga a politikával is foglalkozott, azt mondta, jelenleg is a szegedi KDNP elnökségének a tagja. 2014-ben a Fidesz-KDNP színeiben képviselőjelölt volt a szegedi önkormányzati választáson, de nem került be a testületbe. Az Állami Számvevőszék adatai szerint a 2014-es kampány során a Varga résztulajdonában álló Clear Star Complex négy alkalommal, összesen 1,6 millió forint értékben fizetett a szegedi Délmagyaroszág nevű napilapnak, hogy Vargáról politikai hirdetések jelenjenek meg. Politikai szerepvállalásáról Varga nekünk azt mondta, hogy érdekli a politika, de teljesen függetleníti az üzleti körútjától.

Közélet Vállalat külkereskedelem Paksi atomerőmű paksi bővítés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.

Avatar
2022. január 17. 16:34 Közélet

Több mint 1000 milliárd forintnyi koronába került a norvégoknak az e-autók tavalyi tarolása

Az értékesített új autók kétharmada elektromos volt, ami után adókedvezmény jár.

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2022. január 19. 06:35 Adat, Világ

Mindenhol népszerű, de kevés helyen sikeres az újraiparosítás

Alig néhány ország van a világon, amelyet nem ért el a dezindusztrializáció, de Magyarország köztük van.

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.