Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. február 28. 06:57 Közélet

Adhat-e pénzért tanácsot a paksi bővítéshez, aki az engedélyeket kiadja?

A hazai atomipart felügyelő Országos Atomenergia Hivatal (OAH) három munkatársa is kapott pénzt közvetve egy megbízási szerződés keretében a paksi bővítést menedzselő Paks II. Zrt -től*Akkor még MVM Paks II. Zrt. volt a társaság neve.. Kedd este a Greenpeace hozta nyilvánosságra, hogy a vállalat által közzétett szerződések között szerepel egy olyan is, amely alapján úgy tűnik: a függetlenségére sokat adó hivatal munkatársai is feladatokat kaptak a cégtől.

Utánajártunk és kiderült, hogy nem csak véletlen névazonosságokról van szó, tényleg az OAH szakértői segítettek a projekt előkészítésében. A Greenpeace írása szerint az OAH alkalmazottai esetében alapvető követelmény, hogy az általuk felügyelt intézményektől mindig függetlenek legyenek, a szerződés fényében azonban ez nem biztos, hogy megvalósul. A hivatalnál viszont úgy látják, nincs összeférhetetlenség.

A Paks II. Zrt. kiadásairól sokáig szinte semmit nem lehetett tudni, tavaly azonban a K-Monitoron keresztül nyilvánosságra hozták azokat a megállapodásokat, amelyeket 2016 végéig kötött a társaság. A 255 szerződés keretében összesen 21 milliárd forintot költöttek el a bővítéshez kapcsolódó feladatokra. Ezek között szerepelt az a megállapodás is, amit még 2013 januárjában kötött a cég a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjával (MTA EK). Utóbbi szervezet azt vállalata, hogy szakértőket delegál az állami vállalat „Nukleáris Biztonság és Energetikai Szakértői Konzultációs Testületébe”. Utóbbi az új blokkokhoz kapcsolódó nukleáris biztonsági és energetikai feladatokhoz nyújtott támogatást a vállalatnak.

A megállapodás nem volt nagy értékű, ennél – amint erre Horváth Ákos, az MTA EK főigazgatója is felhívta a figyelmünket – sokkal jelentősebbeket is kötött egymással a két szervezet. A főigazgató tájékoztatása szerint öt olyan jelenleg is élő szerződésük van, amelyekben az orosz tervezők által biztosított adatok alapján számítási modellek felépítésére kaptak megbízást. Ezeken négy kutatócsoportjuk dolgozik. Emellett volt még néhány olyan megbízás, ahol szakértői testületekben való részvételre kérték fel őket, ám ezek sokkal kisebb értékűek voltak. Míg előbbi csoportba rendre több tízmillió forintos szerződések tartoznak (a legnagyobb 65, a legkisebb 30 milliós), addig a szakértői tanácsadásra jellemzően fejenként 2,4 millió forintot számoltak fel.

Nukleáris Biztonság és Energetikai Szakértői Konzultációs Testületbe négy tagot is küldtek, így az erre vonatkozó szerződést 9,6 millió forintról írták alá. Az megállapodás érdekessége azonban nem ez, hanem, hogy kiket delegált az MTA EK. Az akadémia Atomenergia Kutatóintézetének elnöke, Gadó János mellett, ugyanis az OAH három alkalmazottját nevesíti a szerződés:

  • Babics Pétert, a hivatal nukleáris biztonsági felügyelőjét,
  • Tóth Andrást főosztályvezetőt, és
  • Hullán Szabolcsot, akit azóta nukleáris biztonsági főigazgató-helyettessé neveztek ki az OAH-nál

A testület persze nem csak belőlük állt, a Paks II. Zrt-nél lapunknak azt mondták, hogy helyet kaptak a nukleáris biztonsággal foglalkozó cégek, elsősorban a BME, NUBIKI és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. munkatársai is. A feladatuk az volt, hogy véleményezzék az új blokkokkal szembeni műszaki, biztonsági követelményeket. A cégnél a résztvevőket nem kívánták megnevezni, és azt sem árulták el, hogy hányszor üléseztek a szakértők. Az azonban biztos, hogy a testület 2012 decemberétől 2013 végéig dolgozott, és a négy MTA EK által delegált tagnak összesen 80 napnyi munkát terveztek be.

A magas beosztású OAH alkalmazottak szerepvállalása azért érdekes kérdés, mert – amint ezt a Greenpeace is kiemelte bejegyzésében – a nukleáris beruházásokat és létesítményeket felügyelő szervezetek függetlensége mindenhol nagyon kényes téma. A szintén orosz atomerőművet építtető finneknél például ez különösen hangsúlyosan jelenik meg, és Magyarországnak is volt a közelmúltban konfliktusa emiatt az Európai Bizottsággal (EB). A kormány még 2016 végén kezdeményezett egy olyan törvénymódosítást, ami jogköröket vont volna el az OAH-tól, és tulajdonképpen kormányhatározattal felülírhatóvá tette volna a hatóság bizonyos döntéseit. Akkor Fichtinger Gyula, a hivatal elnöke is kritizálta a kezdeményezést, az EB pedig elég határozottan jelezte, hogy ez nincs rendben. Emiatt nem túl nagy feneket kerítve a dolognak, de végül visszavonulót fújt a kabinet.

Az OAH azonban a mostani ügyben nem lát összeférhetetlenséget. Fichtinger Gyula ezt firtató kérdésünkre jelezte: a feladatok teljesítésébe bevont három hivatali alkalmazott a dokumentumokat kizárólag szakmai szempontból véleményezte, azok elkészítésében nem vett részt. Így szerinte a Paks II. Zrt-nek végzett munka és a hatósági feladatok között nem merülhet fel összeférhetetlenség. Ráadásul az adott testület működése idején a bővítéssel megbízott cég még nem volt az OAH ügyfele, ez a kapcsolat csak 2014 áprilisa óta áll fenn* A testület 2013 decemberéig működött..

Utóbbi érv a Greenpeace szerint elég gyenge lábakon áll, hiszen ettől függetlenül előfordulhat, hogy ugyanazok ellenőrzik a paksi bővítés dokumentációját, és adják ki az engedélyeket, akik korábban az építtető cégtől pénzt kaptak* Igaz az MTA EK-n keresztül, de ez inkább csak technikai kérdés.. Ez pedig alapvetően megkérdőjelezi függetlenségüket.

Más kérdés, hogy a hivatal tájékoztatása szerint két emberre ez biztosan nem igaz. Babics Péter és Tóth András ugyanis időközben nyugdíjba vonultak, így az új blokkokhoz kapcsolódó engedélyezési eljárásokban sem vettek részt.

Hullán Szabolcs helyzete azonban más, hiszen ő most is az OAH alkalmazásában áll, sőt épp azért nukleáris biztonsági területért felel, ami a testületnek is az egyik kiemelt témája volt. A hatóság szerint ugyanakkor ezen a területen is teljesen érvényesül a függetlenségük. Mint fogalmaztak: „a hivatal döntéseinek előkészítése a hatósági függetlenséget garantáló szigorú belső eljárások keretében és szakmailag megalapozottan történt és történik, az adott feladatra kijelölt szervezeti egységnél, a főigazgató-helyettes irányításával és a folyamat végén a főigazgató jóváhagyásával”.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Greenpeace Országos Atomenergia Hivatal Paks 2 paksi bővítés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2024. november 8. 14:48 Közélet, Vállalat

Csak közpénz milliárdokkal lehetne fenntartani a Dunaferrt, de ez nem magyar sajátosság

A Liberty szintén vergődő cseh és román cége is folyamatos állami szerepvállalással maradt eddig életben, de nem sokkal jobb a helyzet Nyugat-Európában sem.

Stubnya Bence
2024. november 8. 10:34 Adat, Közélet

Lakásárcsökkenés kellene Budapesten, hogy teljesüljön a kormány célja

Nagy Márton azt szeretné, hogy egymillió forint alatt maradjon a lakáson négyzetméterára a fővárosban, de átlagosan már most is felette van.

Mészáros R. Tamás
2024. november 8. 04:31 Közélet, Világ

Az infláció miatt megválasztották az embert, aki növelni fogja az inflációt

A tőzsdék optimistán, a kötvénypiacok óvatosan fogadták Trumpot, miután tervei növekvő hiányt, magasabb inflációt és magasabb kamatszintet hozhatnak, ami a forintot is gyengíti.

Fontos

Pletser Tamás
2024. november 10. 06:08 Tech, Vállalat

Atom- és gázenergia fogja táplálni a jövőt meghatározó technológiát

Versenyt futnak az energiaellátásért a mesterséges intelligencia fejlesztésére hatalmas összegeket költő amerikai informatikai vállalatok.

Gajda Mihály
2024. november 9. 17:40 Világ

A tengerszoros, amelynek lezárásától a legjobban fél a világ

A Hormuzi-szoroson halad át a világ kőolajforgalmának ötöde, ennek veszélyeztetése pedig fontos ütőkártya az Izraellel konfrontálódó Irán kezében.

Bucsky Péter
2024. november 9. 06:02 Podcast

Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene

Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.