Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. február 20. 07:01 Közélet

Hamarosan itt a vége, nem tudunk már sokkal többen dolgozni Magyarországon

Már 2017-ben is látványosat fékezett a foglalkoztatottság növekedése Magyarországon, ám a következő egy-három évben várhatóan teljesen ki is fullad az elmúlt évek foglalkoztatási boomja – legalábbis, ha az itthoni munkaerő-tartalékkal számolunk. Az iparban már eddig is alig volt olyan vállalkozás, amelynek növekedését ne gátolná a munkaerőhiány, és az ez erőforráshiány idén csak még kritikusabb szintet fog megütni – ez utóbbit a jegybank előrejelzése is alátámasztja.

Ugyan papíron még van több százezer munkanélküli és közmunkás, akit a versenypiac felszívhatna, a felmérések azt mutatják, hogy egyes iparágaknak – mint a feldolgozóipar és az építőipar – ez sem segít már egy ideje. Ennek legfőbb oka, hogy a megmaradt munkaerő-tartalékot alkotó népesség jellemzően képzetlen vagy alacsonyan képzett, és nem ott él az országban, ahol a legtöbb állást kínálják, miközben a költözési hajlandósága is általában alacsony.

A súlyos szakemberhiány mindkét ágazat teljesítményét, és összességében a GDP növekedését is visszahúzza. A legfrissebb, év eleji felmérés szerint a magyar feldolgozóipari cégeknek már a 88 százaléka panaszkodik arra, hogy a munkaerőhiány miatt nem tud annyit termelni, mint amennyit szeretne, miközben az építőiparban a vállalkozások 64 százaléka küzd ugyanezzel a problémával. A régióban sehol máshol nem ilyen súlyos a munkaerőhiány.

 

Tavaly a teljes gazdaságban 70 ezer fővel, illetve 1,6 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma, és ehhez csak az itthoni piaci munkahelyek járultak hozzá, a közmunka és a külföldi munkavállalás nem. Ehhez képest a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, decemberi előrejelzése szerint 2018-ban már csak 0,6 százalékkal nőhet a munkahelyek száma, ami számszerűen nagyjából 26 ezer új állást jelentene, majd jövőre ez a növekedés is feleződhet.

 

Nem csak azért nem tud már gyorsan nőni a dolgozók száma Magyarországon, mert munkaerőhiány van, hanem azért is, mert a demográfia is ellenünk dolgozik. Az aktív korú népesség ugyanis töretlenül fogy, különösen ezekben az években, amikor a Ratkó-korszak gyermekei nyugdíjba mennek. (Igaz, a Bajnai Gordonék által elfogadott, 2014 és 2022 között effektívvé váló fokozatos korhatáremelés valamennyire elnyújtja az ő munkaerőpiacról való kilépésüket.) A KSH interaktív korfája alapján idén és jövőre nagyjából 220 ezren mehetnek papíron nyugdíjba, miközben ebben a két évben csak 190 ezren érik el a 20 éves kort Magyarországon, amit feltételezhetünk a munkaerőpiacra való belépés életkorának. Vagyis a népességcsökkenés is rontja a foglalkoztatás-bővülés kilátásait.

 

Bár nemzetgazdasági szinten már nehéz lesz növelni a foglalkoztatottak számát, a vállalkozások számára azért még lehetnek tartalékok. Magyarország ugyanis az az ország, ahol a foglalkoztatottakon belül is van még munkaerő-tartalék. Ők a közmunkások, a külföldre ingázók, sőt, bürokráciacsökkentéssel az állami szektorban dolgozók közül is sokakat át lehetne terelni a versenyszférába. Ez utóbbi állami leépítést ugye 2016 elején meg is hirdette Csepreghy Nándor, Lázár János miniszter helyettese, aki aztán tavaly ősszel azt is bevallotta, hogy a kormány bürokráciacsökkentése megbukott. Ám mivel az államapparátus tényleg relatíve nagy és lehetne sokkal hatékonyabb, miközben munkaerőhiány van, elképzelhető, hogy a politikailag is nagyon kényes állami leépítési hullám ötlete a választások után újra felmerül.

Nem véletlenül számol az MNB sem azzal, hogy a vállalkozások valamivel több munkahelyet teremthetnek, mint összességében a teljes gazdaság. A jegybank előrejelzése szerint – a legalább 5 fős cégek alkotta – versenyszektor körülbelül 32 ezer új munkahelyet hozhat létre idén, ami 1,6 százalékos bővülés lenne a tavalyi 2,2-2,8 százalék után (még nem jelentek meg a pontos adatok).

Ugyan ebben a prognózisban bürokráciacsökkentéssel bizonyosan nem kalkulált a jegybank, azzal biztosan, hogy a kormány megpróbálja a lehető legtöbb közmunkást a nyílt munkaerőpiacon munkához juttatni. A kormány tavaly március végi határozata ugyanis azt a célt tűzte ki, hogy az akkori 210 ezer főről 2020-ig 150 ezer főre csökkenti a közmunkások számát. Ebből persze az is kiolvasható, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban is tisztában vannak azzal, hogy a közfoglalkoztatottak döntő része munkaerőpiaci szempontból többszörösen hátrányos helyzetű, nehezen foglalkoztatható, így csak kisebb hányadukat lehet könnyebben bevonni a gazdaságba. 2017 végén egyébként még körülbelül 180 ezer főt foglalkoztattak közmunka-programok keretében.

Ha a kormány hajlandó lenne nagyobb összegeket áldozni az aktív és a passzív munkanélküliek átképzésére, illetve személyes mentorálására, akkor valószínűleg a munkaerő-tartalék valamivel nagyobb része visszavezethető lenne a munka világába. Egy ilyen program azonban nem csak hogy sok időt vesz igénybe, megfelelő országos intézményrendszert is fel kell mögé építeni, ami el tudja látni a feladatát. Ez pedig szintén nem kis feladat lenne a kormánynak.

Az építőipar és feldolgozóipar munkaerő-igénye azonban ennél sokkal sürgetőbb. Valószínűleg pont ezért inkább a külföldi vendégmunkások és a technológiai fejlesztések irányába fordulnak, ám ezekhez a megoldásokhoz is kihívásokat kell megugrani. Az Ukrajnából, Szerbiából, illetve más harmadik országból érkező vendégmunkásokat ugyanis nehéz megakadályozni abban, hogy továbbmenjenek a szintén munkaerőhiánnyal küzdő Nyugat-Európa felé, ahol magasabb fizetést kaphatnak. A technológiai beruházások pedig többnyire tőkeigényesek, amivel leginkább csak a külföldi hátterű vállalatok rendelkeznek az iparban. Vagyis a munkaerőhiány pont a jellemzően kevésbé profitábilis, tőkegyenge és egyben kevésbé termelékeny magyar vállalkozások elé állítja a legnagyobb akadályt a növekedésben. A piac tehát kikényszeríti azt, amire amúgy is szükség lenne: a magyar cégek kénytelenek lesznek hatékonyabban felhasználni a meglévő erőforrásaikat, ha életben akarnak maradni.

Közélet előrejelzés foglalkoztatottság munkaerőhiány munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.