Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. február 5. 18:02 Közélet

A kormány nem akarja, hogy többet tudj a közpénzköltésről

A költségvetési rendszer átláthatósága terén Magyarország nemcsak az Európai Unióban és az OECD tagországai között tartozik a sereghajtók közé, hanem Közép-Európában is – állapítja meg a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) az Open Budget Survey 2017 nemzetközi felmérés alapján, ami rosszabb eredményt hozott, mint a két évvel korábbi felmérés. A közpénzügyek átláthatatlanságával a legfőbb probléma, hogy az sérti az állampolgárok jogait, tágítja a korrupció lehetőségét, taszítja a nemzetközi tőkét és drágítja az államadósság finanszírozását is.

Az elérhető 100 pontból Magyarország 46 pontot ért el, ami a vizsgált 115 ország között csak az 57. helyre volt elég, és ami annyit jelent, hogy a magyar állam “korlátozott információt” szolgáltat a költségvetésről a nyilvánosság felé. A 2015. évi 49 pontos eredményhez képest ez romlást jelent, miközben a régiónkban inkább emelkedett az átlag (56 pontra).

A gyenge eredmény oka, hogy a magyar kormány a nemzetközileg elfogadott nyolc legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készít, a másik öt közül pedig négynek a tartalma még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad.

A két évvel ezelőtti eredményhez képest a legfontosabb különbség, hogy a tavaszra előrehozott költségvetési vita miatt a költségvetési törvényjavaslat már az előző évi tényszámokat sem tartalmazza, vagyis a javasolt költségvetési előirányzatokat a nyilvánosság nem tudja összevetni az előző évi tényleges kiadásokkal sem.

További probléma a költségvetési törvényjavaslattal, hogy a mellékletekben a funkcionális bontás nem felel meg a nemzetközi sztenderdeknek. A pontszámunkat is lefelé húzta, hogy az elfogadott költségvetésben sosem frissítik az indoklást, és az sem szerencsés, hogy a havi jelentések túlságosan összevontan közlik a kiadásokat és az adósság összetételét. A számvevőszéki jelentéssel az a probléma, hogy nem mutatja be a korábbi ellenőrzések hatására megtett kormányzati intézkedéseket.

A mostani felmérésben a 2016. évben megjelent dokumentumokat vizsgálták, ám a KFIB szerint azóta romlott a helyzet. Nem véletlen, hogy – a szóban forgó felméréstől függetlenül –  2017-ben Magyarország egyedüli EU-tagországként felkerült az amerikai külügyminisztérium szerint nem átlátható költségvetésű országok listájára.

Forrás: Open Budget Survey 2017, Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB)

 

A költségvetési átláthatóság lényege, hogy az állampolgárok időben, könnyen és közérthető formában hozzájutnak a közpénzekkel kapcsolatos részletes információkhoz. Az átláthatóság hiánya ellehetetleníti a hatékony elszámoltatást és növeli a korrupció lehetőségeit is.

Az átláthatóság növelése pedig nem pénz, hanem politikai akarat kérdése. Ezt bizonyítja azoknak a Magyarországnál sokkal szegényebb országoknak, köztük öt fekete-afrikai országnak (Dél-afrikai Köztársaság, Uganda, Szenegál, Ghána, Namíbia) a példája, akik már régóta a miénknél sokkal átláthatóbb rendszereket működtetnek, vagy éppen az elmúlt években előztek meg bennünket ezen a területen.

Az elmúlt évek magyar kormányzati intézkedései, mint a költségvetési törvényjavaslat gyorsított tavaszi elfogadása, a háttérszámítások titkosítása, vagy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítése ezzel szemben kifejezetten romló tendenciát vetítenek előre.

Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője szerint ezek alapján minden jel arra utal, hogy a kormány nem kívánja, hogy a költségvetés közbeszéd tárgya legyen, hanem a saját belügyének tekinti azt. Ezt bizonyítja, hogy minimális vitát biztosítanak a költségvetési javaslat tervezése során, jellemzően csak benyújtják az általában meglepetésekkel teli kész törvényjavaslatot tavasszal. Ám sokszor ez is elkerüli a nyilvánosság figyelmét, ugyanis mindenki tudja, hogy év végéig még nagyon sokszor átírják azt.

Az International Budget Partnership nemzetközi civil szervezet Open Budget Survey elnevezésű felmérése az egyetlen olyan adatbázis, amely rendszeresen, nemzetközi szinten és időben összehasonlítható módon méri a nemzeti költségvetések átláthatóságát, a nyilvánosság bevonását és a költségvetést felügyelő intézmények, a parlamentek és számvevőszékek erejét.

A felmérés nem véleményeken, hanem tényeken alapul, amelyeket először az IBP partnerei, az egyes országokban működő, kormánytól független, helyi civil szervezetek gyűjtenek össze. A 142 kérdésből álló kérdőívre adott első válaszokat véleményezi legalább egy másik független civil szakértő, de észrevételezheti a kormány is. A magyar kormányzatot képviselő Nemzetgazdasági Minisztérium ezt megtette, véleményüket a vitás esetekben a végső döntést meghozó IBP több esetben elfogadta. A folyamat összesen 18 hónapon át tartott.

Az International Budget Partnership és magyar partner-szervezete, a Költségvetési Felelősségi Intézet azt ajánlja a kormánynak, hogy első lépésként hozza nyilvánosságra azokat a költségvetési információkat, amelyek már ma is rendelkezésére állnak, majd készítse el a fent említett három hiányzó dokumentumot, végül pedig bővítse a publikált anyagok tartalmát annyira, hogy azokból valós és részletes képet lehessen alkotni a közpénzügyek helyzetéről és kilátásairól. Az átláthatóságot biztosító szabályokat intézményesítse, a közpénzügyi döntések minőségének és társadalmi elfogadottságának növelése érdekében pedig törekedjék az állampolgárok és civil szervezetek bevonására a költségvetési folyamatba.

Közélet átláthatóság felmérés kfib költségvetés Open Budget Survey Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2021. január 22. 06:54 Közélet

Van-e értelme ellenőrizni a magyar közbeszerzéseket?

A legalaposabb kontroll is hiábavaló, ha valahol már nincs tényleges verseny a piaci szereplők között.

Hajdu Miklós
2021. január 21. 15:17 Közélet

Van kiút a közepes jövedelmi csapdából, de Magyarország nem azt követi

Színvonalas intézményrendszerrel a posztszocialista országok közül többnek is sikerült erőteljesen felzárkóznia az uniós gazdasági átlaghoz az utóbbi évtizedben.

Fabók Bálint
2021. január 19. 06:56 Közélet

Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot

Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?

Fontos

Hajdu Miklós
2021. január 22. 15:37 Világ

Brit helyett holland egyetemek lehetnek a magyar diákok új kedvencei

A brexit után az eddigieknél jóval kedvezőtlenebb feltételekkel tanulhatnak csak az Európai Unióból érkező diákok a brit egyetemeken, ami a hallgatói kiválóság és sokszínűség szempontjából rossz hír számukra.

Avatar
2021. január 22. 12:19 Tech

A jövő aligha alapulhat kizárólag megújuló energiatermelésen

További technikai áttörések kellenek ahhoz, hogy végleg megszabaduljunk a fosszilis energiahordozók égetésétől.

Stubnya Bence
2021. január 20. 06:54 Vállalat

Már a februári minimálbér-emelést is veszélyezteti a tárgyalási patthelyzet

Közel van egymáshoz a munkaadói és a munkavállalói szervezetek ajánlata, mégsem tudtak eddig megegyezni az emelés mértékéről.