A karácsony természetesen a fogyasztás kirobbanó ünnepe is. Ezt jól mutatja a kiskereskedelmi fogalom havi alakulása, amiből kiderül, hogy decemberben az éves átlagnál 29 százalékkal többet hagynak a magyar fogyasztók az üzletekben. A 2016-os adatok alapján például az átlagos havi 681,2 helyett 877,8 milliárdért vásároltak az emberek, 196,7 milliárd forinttal többet fizettek a boltokban egyetlen hónap alatt.
Mindenből többet fogyasztunk ilyenkor, csupán az üzemanyag fogyasztás esik vissza: erre tavaly decemberben 125,1 milliárdot költöttünk a novemberi 133 milliárd helyett. Pedig azt gondolhatnánk, hogy a sok rokonlátogatáshoz sok benzin kell, de úgy látszik az üzemek karácsonyi leállása ezt messze kompenzálja.
Érdemes azt is megnézni, hogy mire költünk arányaiban a legtöbbet: a csomagküldőknek ugrik meg leginkább a forgalma, 60 százalékkal. Őket az illatszer üzletek (56 százalék), a könyv- (55 százalék) és a ruhaboltok (49 százalék) követik. Érdekes, hogy ilyenkor még gyógyszerből is több fogy, viszont az alkohol nem pörög annyira, ez a legkevésbé élénkülő árutípusok között van. Nem úgy, mint a nagyon felpörgő használtcikk boltok.
A kereskedőkön kívül a szállodások is pezsgőt bonthatnak. Az Európai Unióban rengetegen indulnak karácsonykor és újévkor utazni, és ez a számokon is meglátszik: az összes utazás 8,8 százaléka esik decemberre, ami szinte pontosan egy tizenketted része az összes utazásnak, de a május-augusztus közti nyári hónapok után így is a december a legerősebb.
Ezért aztán nem meglepő, hogy az állam is dörzsölheti a tenyerét. A magyar állam bevételeinek 15,3 százaléka karácsonykor képződik. Ez jelentős részben azért van, mert a társasági adó előlegét minden év december 20-ig kell feltölteni. Ha úgy vesszük, ez az állam karácsonyi ajándéka, tavaly például csak társasági adóból 164 milliárd forint folyt be, ami a teljes éves keret negyede.
Az viszont már meglepőbb, hogy hiába az óriási kiskereskedelmi forgalom, az áfa bevétel decemberben nem sokkal magasabb a novemberinél. A január azonban nagy visszaesést hoz. Decemberen kívül egyébként csak a májusi adóbevételek ugranak meg, a személyi jövedelemadó bevallás határideje miatt.
És miből van ennyi pénze a magyar karácsonyozóknak? Részben hitelből. Az elmúlt években egyre több áruvásárlási és egyéb hitelt vettek fel a magyarok, 24,6-ról 53,6 milliárdra nőtt a folyósított hitelek összege 2012 és 2016 között. A 2017-es év pedig biztosan újabb rekordokat fog dönteni: az idei első három negyedévben 95 milliárd forint hitelt helyeztek ki. Ez lehet hosszú idő óta az első év, amikor nem a karácsonyi hajrában a legmagasabb hitelkihelyezés, mivel a második negyedévben 57,8 milliárd hitelt vettek fel az emberek.
De nem csak az áruitelek pörgetik a költéseket, a hitelkártya hitelek is újabb csúcsot dönthetnek. Az első 3 negyedévben már 82,9 milliárd hitelt folyósítottak, ami után szinte biztosan 100 milliárd felé kerül az idei összes kihelyezés értéke. Érdekes, hogy a hitelkártya költésekben már nem lehet a karácsonyi ajándékláz hatását annyira kiemelni, csak néhány százalékponttal magasabb az utolsó negyedév aránya az arányos 25 százaléknál.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
