Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2017. december 5. 15:15 Élet, Közélet

Hasítanak a magyar diákok szövegértésben

Norvégiával, Dániával, Svédországgal és Tajvannal nagyjából egy szinten, Németországnál, Franciaországnál és Hollandiánál pedig lényegesen jobban értik, amit olvasnak a magyar diákok, derült ki egy nagyobb nemzetközi kutatás, a PIRLS ma közzétett eredményéből. A legjobban egyébként Oroszország szerepelt a felmérésben.

A magyar negyedikesek a 9.-16. helyen végeztek az ötvenből – sőt, ha nem számítjuk a két előnyből induló városállamot, Szingapúrt és Hongkongot, akkor még jobb az eredmény -, az 554-es átlagpontszám 15-tel jobb, mint a 2011-es felmérés eredménye. Igaz, nehéz megmondani, hogy ez valóban jelentős javítás-e, hiszen az összes ország összes válasza szerint alakul ki az 500 pontos átlag, amihez képest minden felmérés eredményét viszonyítják. Ezért a 2016-os eredmény alapján csak annyit lehet biztosan állítani, hogy tavaly az összes ország diákjainak átlagához képest jobban értették a magyar diákok a feladatokat.

Magyarországon egyébként az átlagnál nagyobb az eltérés a legjobban és a legrosszabbul teljesítő diákok között. A legjobban teljesítő öt százalék átlagpontszáma a globális élvonalban van (8. hely), a leggyengébb öt százalék viszont már némi távolságban, a 16. helyre került. De a helyzet javult 2011-hez képest, pont a legalsó öt százalék javított a legnagyobbat (24 pontot). Lakhely szerint viszont nőtt a különbség a fővárosiak és a falusiak között.

 

A kutatásban szintén résztvevő közel-keleti országokban lényegesen nagyobb különbség volt a jobbak és a gyengébbek között, de Európában csak Bulgária, Németország és Szlovákia legjobb és leggyengébb szövegértő negyedikesei között volt nagyobb az eltérés a magyarországinál.

Miért szerepelt Magyarország ilyen jól ebben a felmérésben, ha egyszer a fontosabbnak tartott PISA-felmérésekben csapnivalóak az eredmények? Az EMMI szerint azért, mert kezdenek megmutatkozni az oktatás utóbbi években véghezvitt átalakításának eredményei. Érdemes ugyanakkor azt is mérlegelni, hogy a felmérés készítésekor figyelembe veszik az adott országok tanterveit, ami kedvez a központosítottabb tantervvel működő oktatási rendszereknek, mint például Magyarországon. Fontos szempont az is, hogy itt csak a negyedik osztályosok szövegértését vizsgálják, az oktatási szakemberek szerint jellemzően ezt követően, az általános iskola felső tagozatában kezdődnek az igazi problémák a magyar oktatásban.

A felmérés olyan részletekre is kitért, hogy a bántalmazott gyerekek hogyan szerepeltek a szövegértésben. A magyar negyedikesek 60 százalékát saját elmondásuk szerint soha nem bántják a társaik, viszont 31 százalékukat havonta, 9 százalékukat hetente. A gyakran bántott gyerekek jellemzően sokkal rosszabb eredményt érnek el, mint akik megússzák ezt, ez Magyarországon is így van (563 pont az átlag a nem bántalmazottaknál, 523 pont azoknál, akiket viszont rendszeresen). A magyar diákok 43 százaléka mondja azt, hogy minden nap fáradt az iskolában, ami az egyik legmagasabb arány a felmérésben, 19 százalékuk pedig minden nap szokott éhes lenni.

(MTI Fotó: Rosta Tibor)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Váczi István
2024. április 3. 15:52 Élet

Új korszak előtt a G7

Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.