Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. november 30. 06:52 Közélet

Csak az OTP 47 milliárdnyi taó-t utalt sportszervezeteknek

Több mint 47 milliárd forintot fizetett az államkassza helyett látványcsapatsport szervezeteknek az OTP az elmúlt hat évben. Ezzel egészen biztosan a bank a legnagyobb tao-donor, hiszen minden hetedik adóforint tőlük érkezett a sportba. Korántsem a pénzintézet azonban az egyetlen olyan cég, amely milliárdos tételben adta társasági adóját sportszervezeteknek a tao-rendszer bevezetése óta.

Az elmúlt bő két hétben bemutattuk, hogy összesen mennyi pénz áramlott a sportba ezen a csatornán keresztül, illetve, hogy az öt kedvezményezett sportágban (a labdarúgásban, a kézilabdában, a jégkorongban, a vízilabdában és a kosárlabdában) mely klubok kapták a legtöbb támogatást, és mire fordították ezt. Következő három cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy legalább részben a pénz forrását is felderítsük. Most a hazai és külföldi nagyvállalatok támogatásait vizsgáljuk meg alaposabban, majd az állami és a közbeszerzéseken kiugróan jól teljesítő kormányközeli cégekkel foglalkozunk.

 


A vállalkozás azért nem volt egyszerű, mert az elmúlt hat év – néhány üdítő kivételtől eltekintve – a titkolózásról szólt a tao-rendszerben. Már a támogatottak esetében is sok helyen falakba ütköztünk, pedig a sportszervezeteknek és a szövetségeknek a támogató kilétén kívül nagyjából mindent nyilvánosságra kellene hozni. Ez azonban nem minden esetben történik meg. A klubok furcsa mód gyakran épp a legnagyobb összegű programjaikat nem töltik fel honlapjukra (vagy valamiért azok nem elérhetőek), a szövetségek pedig ugyan minden adatot megadnak, ám nem ritkán olyan formátumban, hogy szinte lehetetlen összesíteni. Tapasztalataink szerint néha ez még nekik is nehézséget jelent.

A pénz célállomásánál pedig csak a kiindulópontját nehezebb felfejteni. A CSR (társadalmi felelősségvállalási) tevékenységükre máskor oly büszke cégek ugyanis tao-támogatásikat az esetek nagy részében igyekeznek elrejteni. Ehhez pedig eddig minden segítséget megkaptak a kormányzattól is, amely néhány héttel ezelőttig váltig állította: a tao-támogatás nem közpénz (pedig az, amint ezt egy a Transparency International Magyarország által indított perben már a Kúria is kimondta).

Teljesen azonban a cégek sem tudták eltitkolni, hogy nem az államkasszába fizetik az adót, éves beszámolóikban ugyanis (még, ha a jogszabály-változtatások ezen is lazítottak) bizonyos dolgokat kénytelenek voltak feltüntetni. Épp ezért az elmúlt hetekben több tucat nagyvállalat 2011 és 2016 közötti beszámolóit néztük át, sok esetben nem is eredménytelenül.

Más kérdés, hogy az üdítő kivétel az, ha valaki tényszerűen feltünteti mennyi társasági adót fizetett az államkassza helyett sportszervezeteknek. A bevezetőben említett OTP pont ilyen. Azt a banknál sem árulták el kérdésünkre, hogy az adóforintok konkrétan mely sportszervezetnél kötöttek ki, annyit azonban erről is elmondtak, hogy a szponzorációhoz hasonlóan a tao esetében is a labdarúgást és a kézilabdát részesítik előnyben. Ezen belül is főleg utánpótlás-nevelésre adnak pénzt.

 

A legnagyobb cégek közül az OTP-hez hasonló részletességgel senki nem számol be a tao-támogatásokról, pedig nagyon sok vállalat élt a számára is megtakarítást jelentő lehetőséggel az elmúlt hat évben. Ezt egyébként nem is feltétlenül rejtik el. A Magyar Telekomnál például elmondták: kisebb szervezeteknek adtak ezen a csatornán pénzt, ám arról már nem kívántak nyilatkozni, hogy mennyit. A cég éves jelentéseiből az derül ki, hogy 2011 óta több mint 23 milliárd forint értékben vettek igénybe adókedvezményt, ennek nagy része azonban egészen biztosan nem a tao-rendszerhez kötődik, a vállalat ugyanis korábbi fejlesztései miatt is jogosult volt erre.

Akárcsak a Richter, amely épp ezért teljesen kimaradt a tao-rendszerből. A gyógyszergyártónál lapunknak azt mondták: mivel hosszú távú beruházási kötelezettséget vállaltak, csak minimális társasági adót fizetnek, de sporttámogatásra ebből sem fordítanak.

Nem úgy a Mol-nál, amely nyeresége után fizetett adója egy részét szinte biztosan sportszervezeteknek utalja (a Felcsút szponzorfalán is szerepelnek például). Azt viszont nem tudni, hogy mennyit adnak az államkassza helyett kluboknak, mivel a cégnél nem kívántak erre vonatkozó kérdéseinkre válaszolni. Ráadásul az olajipari csoport azon kevés vállalat között van, amely éves beszámolóját is össze tudta úgy állítani, hogy ez teljesen rejtve maradjon benne.

Nem a Mol volt az egyetlen társaság, amely nem reagált a tao-támogatással kapcsolatos kérdésekre, a legtöbb lapunk által megkeresett külföldi tulajdonú nagyvállalat sem válaszolt. Az egyetlen kivételt az E.On csoport jelentette, ahol annyit mondtak, hogy a tao keretében is a vízilabdasportot támogatják. Azt, hogy mennyivel, már nem árulták el, de a beszámolójuk alapján úgy tűnik kisebb összeggel, mint a magyar hátterű cégek. Az eddigi legerősebb évben 2014-ben 154 millió forintot szántak alapítvány, közhasznú és kiemelten közhasznú szervezet támogatására, az ezt követő két évben azonban együttesen is csak szűk 11 milliót.

A legnagyobb külföldi tulajdonú hazai cégek egyébként általában 10, legfeljebb 100 milliós nagyságrendben utaltak adóforintokat sportszervezetekhez. Az árbevétel és nyereségszámokhoz képest elsőre visszafogottnak tűnő összegek magyarázata részben az lehet, hogy ezen vállalatok közül is több komoly adókedvezményeket kap, így nem is nagyon van miből átcsoportosítania. A választ megkerülők közül az Audi például beszámolói alapján egyáltalán nem utalt kluboknak, és a Mercedes is csak nagyjából 30 millió forintot (ők egy esetben még a támogatottat is nevesítették, 2012-ben a kézilabda szövetségnek adtak 10 milliót). A Tesco is csak egyetlen évben élt a lehetőséggel: 2013-ban 78 millióval kínálták meg a magyar sportot.

Ebből a körből a legbőkezűbbnek a GE tűnik, igaz ez nem a cég éves jelentéseiből derül ki, abban ugyanis sok minden nem utal arra, hogy a csoport fizetett volna sportszervezeteknek. Pedig fizetett. A Budapest Honvéd SE tavaly valamiért nevesítette azokat a cégeket, amelyek hozzájuk utalták társasági adójukat, és ezek közül a legnagyobb összeg, több, mint 26 millió forint épp a GE-től érkezett.

Ráadásul ez szinte biztosan nem a legnagyobb támogatása a csoportnak. Egy váci képviselő-testületi előterjesztés szerint ugyanis tavaly a GE Hungary Kft. tett ígéretet a Pest megyei településnek, hogy taóból megfinanszírozza a városba tervezett sportcsarnokot. Márpedig a helyi közalapítványnak 1,3 milliárdos programot hagyott jóvá a kézilabdaszövetség, amit sikerült is összeszedni. A pénz ugyan nem egy összegben érkezett be, de a szövetség adatbázisa szerint volt egy 612 milliós tétel, ennyi nyereségadót pedig túl sok cég nem fizet.

(MTI Fotó: Illyés Tibor)

Közélet GE Mol OTP tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.

Avatar
2022. január 17. 16:34 Közélet

Több mint 1000 milliárd forintnyi koronába került a norvégoknak az e-autók tavalyi tarolása

Az értékesített új autók kétharmada elektromos volt, ami után adókedvezmény jár.

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.

Stubnya Bence
2022. január 17. 06:49 Pénz

Hosszabb távon is velünk maradhat az év végén rekordokat döntögető drágulás

A 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.