Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. november 27. 17:25 Közélet

Nem mindenhol jön össze a sportcsarnokra való a tao-támogatásokból

(Sorozatunkban előbb bemutattuk a tao-rendszert, majd a jégkorong, a vízilabda–, a kézilabda– és labdarúgó-szervezetek támogatásait, a mostani rész a kosárlabda-csapatokkal foglalkozik.)

Miközben a labdarúgásban és a kézilabdában a legtöbb tao-támogatást begyűjtő sportszervezetek nagyobb erőfeszítés nélkül össze tudják szedni a számukra megítélt százmilliós, milliárdos összegeket, más sportágakban ez egyáltalán nem magától értetődő. A kosárlabdában például sokkal nehezebb dolga van a csapatoknak. Hiába hagyott jóvá tavaly rekordösszegben sportfejlesztési programokat a Magyar Kosárlabda Szövetség (MKOSZ), sok klub nem tudott élni a felkínált lehetőséggel.

A tao-támogatás igénylése úgy indul, hogy a sportszervezet benyújt egy sportfejlesztési programot a szövetséghez. Ha a szövetség ezt jóváhagyja, akkor lehet elkezdeni felhajtani a cégeket, amelyek majd az államkassza helyett az adott klubnak utalják társasági adójukat. Na, ez nem sikerült túl jól az előző idényben a kosárlabdacsapatoknak.

A 2016/2017-es szezonban elvileg 23 milliárd forintnyi társasági adót is magukhoz irányíthattak volna a kosárcsapatok (ez több mint kétszerese a korábbi legmagasabb értéknek), ennek azonban mostanáig csak durván kétharmada érkezett meg. Ez a többi sportággal összevetve ez kifejezetten alacsony arány.

A jégkorongban és labdarúgásban például 80 százalék körüli hatékonysággal szedték össze a pénzt a klubok, a kézilabda pedig ezt is messze felülmúlta, ott a megítélt támogatás 96 százaléka meg is érkezett az egyesületi számlákra tavaly. A vízilabda lóg még kicsit ki a sorból, de a tao közel 72 százalékát itt is be tudták gyűjteni a pályázók.

A kosárlabdaklubok tavalyi számai ráadásul sokat biztosan nem fognak javulni. Az előző idény felajánlásai ugyanis már lezáródtak. Adminisztratív okokból – a legtöbb szövetségnél nagyon komoly csúszásban van a tao-adatok feldolgozása – szinte még biztosan lesz változás, de a többi sportágat valószínűleg már nem sikerül utolérni.

 

Persze ez nem jelenti azt, hogy akiknek nem sikerült összekalapozni a pénzt le kell mondaniuk az adott fejlesztésről, a következő két idényben ugyanis még tehetnek kísérletet a támogatás begyűjtésére. Ezzel a lehetőséggel pedig többen élni is fognak. Cegléden például a megítélt 883 millióból eddig csak 34 jött össze, és hasonlóak az arányok Zalaegerszegen is. A jászberényi sportegyesület kissé jobban áll, de a 620 milliós keretből még náluk is 540 milliónyi feltöltésre vár.

Lapunknak mindhárom egyesületnél azt mondták: úgy számolnak, hogy összejöhet még a pénz. Enélkül egyébként bajban is lennének, a támogatás jelentős részét ugyanis valamennyiüknek új csarnok építésére ítélte meg a szövetség, azt meg ugye nem túl előnyös félbehagyni.

Az említett három egyesület helyzete nem egyedi, lapunknak többen is azt mondták, hogy a kosárlabdában jóval nehezebb összeszedni a támogatást, mint a kézilabdában, vagy a futballban. A cégek ugyanis inkább utóbbi két sportágnak adják társasági adójukat, a többiek gyakran csak a maradékon osztoznak. Ezért is fordulhatott elő, hogy az első olyan évben, amikor igazán nagy keretet ítéltek meg a kosárlabdasportnak, a klubok ennyire alacsony intenzitással tudták csak begyűjteni a pénzt.

Persze ez csak az egyik magyarázat, emellett más okok is szerepet játszattak a kisebbfajta kudarcban. Volt, aki a sportág gyengébb kapcsolati hálójára panaszkodott (jóval kevesebb céghez van bejárásuk a kosárlabda-szervezeteknek, mint mondjuk a futballelitnek), de az egyes klubok tapasztalatlansága is sokszor visszaütött.

Számos egyesületnek ugyanis most ítélt meg először igazán nagyobb összeget a szövetség, ezek egy részére pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának is rá kellett bólintania. Emiatt viszont sokan nagyon későn kapták meg a jóváhagyó nyilatkozatot. Beszéltünk olyan egyesülettel, amelynek programjára csak december 19-én bólintottak végleg rá, azaz ekkor tudta volna elkezdeni a kalapozást a cégeknél. A tao-befizetésekre vonatkozó törvényi határidők miatt azonban december 20-a után szinte már lehetetlen olyan vállalatot találni, aki még szabadon rendelkezhet adójáról és hajlandó is felajánlani azt egy sportszervezetnek.

Így sok olyan egyesület lemaradt a top 15-ös listáról, amelynek sportfejlesztési programja alapján lehetősége lett volna felkerülni rá. Voltak azonban olyanok is, akiknek sikerült összegyűjteni a csarnokra, kosárlabdapályára megítélt százmilliókat, és ez jellemzően elég is volt ahhoz, hogy felkerüljenek a toplistára.

 

Ilyen volt például a Hírös Sport Nonprofit Kft, a Kőbányai Diákok Sportegyesülete vagy éppen a Alba Regia SC. Illetve minden bizonnyal ebbe a körbe tartozik a rangsort vezető Széchenyi Kosárlabda Akadémia is, igaz itt nem sikerült felfejtenünk, pontosan mire megy el a kapott közel 1,3 milliárd forint. Az egyesület honlapján ugyanis nem találtuk meg a legnagyobb értékű sportfejlesztési programot, és a kapcsolatot sem sikerült felvennünk a szervezettel. Mindenesetre nagyon úgy tűnik, hogy az akadémia nem saját városában, Győrben építkezik tao-pénzből. A szervezetnél ugyanis tavaly, amikor a legnagyobb támogatást kapta, Biatorbágy és Lajosmizse önkormányzatával is egyeztettek egy csarnok felhúzásáról.

Persze ez így elég soknak tűnik, a hat év alatt 1,3 milliárdnyi taopénz, amivel a Széchenyi Kosárlabda Akadémia vezeti a listát a többi sportág tapasztalatai alapján egyáltalán nem kiugró. A felcsúti futball-akadémia ennél a legrosszabb évében is 200 millió forinttal többet kapott, a legjobban pedig több, mint kétszer ennyit. Sőt a fociban ezzel az értékkel a top 15-be is csak utolsó helyen férne be a tao-szempontból leggazdagabb kosárcsapat, és kézilabdában, illetve vízilabdában sem lennének top 10-esek.

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Közélet csarnok kosárlabda tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. március 22. 06:51 Közélet

Vajna halála után egyből megjelent egy rejtélyes tulajdonos a TV2-ben

A máltai bejegyzésű új részvényes igazgatója korábban letelepedési kötvényekkel is üzletelt, és ugyanúgy Bibó-kollégista volt, mint Orbán Viktor.

Jandó Zoltán
2019. március 20. 06:54 Közélet, Vállalat

Hiába ért véget, tovább égeti a közpénzeket az Orbán-Simicska háború

Brutálisan drágán épített volna autópályát az Alföldön Simicska Lajos, de elvették tőle a projektet. Most a kormány új kedvence másfélszer annyiért épít gyorsforgalmi utat.

Wiedemann Tamás
2019. március 12. 16:35 Közélet

Világszerte leparancsolták a levegőből a Boeing legfelkapottabb gépét

Percről-percre változik a helyzet: egyre több országban tiltják be a Boeing 737 MAX típusú gépek repülését.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. március 24. 13:15 Adat

Miért támogatják a világ kormányai az éghajlatpusztítást ezermilliárd dollárokkal?

Az ár, amit a benzinért vagy a szénből nyert áramért fizetnek az emberek, nem tükrözi ezek felhasználásának valódi költségeit. Ezért valójában elképesztő pénzekkel támogatják az államok a fosszilis energiát.

Kasnyik Márton
2019. március 23. 07:50 Podcast

Móricz Dániel: Pontosan annyit takarított meg Magyarország, mint amennyi uniós pénz bejött

Nem használta ki az ország a békeidőket, a költségvetés és a Magyar Nemzeti Bank is gázt ad, amikor éppen jól mennek a dolgok. Ennek megvannak a kockázatai a HOLD Alapkezelő befektetési vezetője szerint.

Jandó Zoltán
2019. március 18. 06:52 Vállalat

Mostantól nem ehetsz úgy Big Mac-et, hogy abból ne részesüljön a NER

Teljes modellváltást hajt végre Magyarországon a McDonald’s azzal, hogy helyi leányát eladja egy kormányközeli üzletembernek. Mostantól mindent a marketes Scheer Sándor felügyel.