Már biztos, hogy teljesült a kormány feltétele, jöhet a nagyobb járulékcsökkentés
Teljesült a feltétel, amelyet Varga Mihályék a tavaly novemberi bérmegállapodásban a 2018-as magasabb járulékcsökkentéshez szabtak meg: éves összehasonlításban az év első kilenc hónapjában több mint 11 százalékkal emelték a bruttó fizetéseket a vállalkozások. Azaz most már semmi akadálya nem lehet annak, hogy elfogadják a 2 helyett 2,5 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentésről szóló törvényjavaslatot, amivel a szociális hozzájárulási adó kulcsa 19,5 százalékra csökken januártól. A nagy bérnövekedés elsősorban a kötelező minimálbér-emelésnek köszönhető, de a munkaerőhiány is hozzájárul a fizetések emelkedéséhez.
A KSH szerdán tette közzé a friss bérstatisztikát, mely szerint országos szinten és közmunka nélkül szeptemberben 9,5 százalékkal volt magasabb a nettó reálbér Magyarországon, mint egy évvel korábban. Összegszerűen a rendszeres fizetések a márciusi ugrás óta (amikor az új év bérmegállapodásai megjelentek a statisztikában) nem nőttek érdemben.
A legalább 5 főt alkalmazó cégeknél, közmunkások nélkül szeptemberben 12 százalékkal, illetve 31 ezer forinttal magasabb volt a jutalmak nélküli bruttó átlagfizetés, mint egy éve. A bónuszokkal együtt számolt bruttó fizetések 11,5 százalékkal nőttek, ami azt jelzi, hogy a korábbi pluszjuttatások egy kis részét beépítették az alapbérbe. A rendszeres fizetések a vállalkozásoknál sem nőttek érdemben március óta.
A költségvetésnél a közmunkás bérek nélkül egy év alatt 9,3 százalékkal, illetve 25 ezer forinttal nőttek a jutalom nélküli bruttó fizetések.
Területileg nézve az év első kilenc hónapjában Jász-Nagykun-Szolnok megyében nőttek a leggyorsabban a nettó fizetések, egy év alatt 17,1 százalékkal. Ezt követte Heves és Szabolcs (15,6%), Nógrád (15,5%) és Tolna (15,1%). Az átlagkereset ugyanakkor továbbra is messze Budapesten a legmagasabb. A főváros nettó 246 ezer forintos nettó átlagbérét egy megye sem közelíti meg, a második legjobban fizető cégek Győr-Moson-Sopronban vannak, azonban itt is csupán 200 ezer forint a nettó átlagbér.
Egyes megyék adatait jelentősen lefele torzítják a közmunkás bérek. Szabolcsban és Borsodban például a gazdaságilag aktív népesség több mint 10 százaléka közfoglalkoztatott, aki havonta nettó 50-60 ezer forintot visz haza.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
