Növekszik a magyar gazdaság, csak nem úgy, ahogy a kormány szeretné
Egy év alatt 3,8 százalékkal, egy negyedév alatt pedig 0,8 százalékkal bővült a magyar gazdaság a harmadik negyedévben, ha a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatokat nézzük – ez derült ki a KSH kedden közölt előzetes adataiból.
Idén január és szeptember között összességében szintén 3,8 százalékkal volt magasabb a magyar GDP, mint tavaly ugyanekkor. A Nemzetgazdasági Minisztérium a teljes 2017-es évre vonatkozóan 4,1 százalékos bővülésre számít, ami valószínűsíthetően nem fog összejönni, ugyanis ahhoz az utolsó negyedévben 5 százalékos éves GDP-növekedési ütemet kellene produkálnia a magyar gazdaságnak. Még ha javul is az év utolsó három hónapjában a teljesítmény, ilyen léptékű bővülés nem várható. Ahhoz is 4,5 százalékkal kellene éves szinten nőnie a GDP-nek az utolsó negyedévben, hogy a 4 százalékos átlagos éves növekedést elérjük 2017-ben.
Ezek még csak az előzetes becslésből származó adatok, amikből még nem látjuk pontosan, hogy mely ágazatok húzták, és melyek rontották a GDP-növekedést. Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője ugyanakkor az MTI-nek annyit elmondott, hogy a mezőgazdaság teljesítménye visszafogta a növekedést, az építőipar és számos piaci alapú szolgáltatás viszont erősítette a gazdaság teljesítményét.
Európai uniós viszonylatban a magyar bővülés nem számít kiemelkedően jónak. Az éves GDP-növekedési ütem Romániában, Lettországban, Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában, vagyis szinte az összes régiós versenytársunknál magasabb volt a harmadik negyedévben, mint Magyarországon. Csehország kivételével ezek az országok negyedéves összehasonlításban is jobban teljesítettek nálunk július és szeptember között.
Bár néhány ország adata még hiányzik, az biztos, hogy messze a román gazdaság növekedett a leggyorsabban az egész EU-ban. A 8,6 százalékos éves növekedés óriási pozitív meglepetés, a piacon csak 6,2 százalék körüli bővülési ütemet vártak. Romániában a növekedés elsődleges motorja a belső fogyasztás, amit az állami fizetések és a minimálbér hatalmas emelései hajthattak. Emellett, mivel az egész EU fellendülőben van, a növekvő külső kereslet is hozzájárulhatott a gazdaság élénküléséhez.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
