Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. november 10. 06:58 Közélet

Blöffnek indult, blöff is maradt az ipari rezsicsökkentés

Miközben a magyar lakossági rezsiköltségek még mindig a legalacsonyabbak között vannak Európában, a vállalatok esetében már egyáltalán ilyen jó a helyzet. Bár az előző választások környékén a kormányzat belengetett egy – a piaci szereplők számára teljesen értelmezhetetlen – ipari rezsicsökkentést is, ebből nem lett semmi. Így az energia költsége itthon továbbra is inkább versenyhátrányt jelent a cégeknek.

Az Eurostat második negyedéves jelentése szerint a nagyobb ipari fogyasztóknak például mindössze hat uniós tagállamban kell többet fizetniük a gázért, mint itthon.

 


A régiós országok közül ráadásul csak Szlovákiában: Horvátországban 6, Romániában 10, Csehországban és Lengyelországban nagyjából 15, Bulgáriában pedig több, mint 30 százalékkal jutnak hozzá olcsóbban az energiahordozóhoz a nagyfogyasztók, mint itthon.

Ebben a körben 2012 és 2014 között a szlovák-magyar gázvezeték építésének köszönhetően volt ugyan egy jelentősebb áresés, azóta azonban az érintett cégek nem profitáltak annyit a nemzetközi árak zuhanásából, mint uniós versenytársaik. Miközben a magyar nagyfogyasztóknak tizedével lett olcsóbb a földgáz 2014 és 2016 második féléve között, a teljes EU-ban átlagosan közel negyedével, és volt olyan tagállam, ahol feleződtek a költségek.

A kisebb ipari fogyasztók esetében ugyan kedvezőbb a helyzet, de az árak alapján itt is csak a középmezőnyben van Magyarország. A régiós országok pedig Szlovákia és Szlovénia kivételével ebben a körben is előznek minket.

A különbségek okait (részben az eltérő nemzeti szabályozások miatt) nem könnyű felfejteni, de az uniós adatokból úgy tűnik – és ezt erősítették meg lapunknak piaci szereplők is – hogy az importárban nincs ekkora hátrányunk. Magyarul a költségeket az egyéb árba beépített tételek dobják meg, így például a tárolási és szállítási tarifák.

Mindez azért érdekes, mert ezek nagy részét törvényileg szabályozzák, azaz, ha valamire lehet ráhatása az államnak, akkor az pont ez. Az árampiacon, a rezsicsökkentés idején hozzá is nyúltak az ilyen díjtételekhez, igaz, ezzel akkor a vállalatok kifejezetten rosszul jártak. Az átalakított szabályozás értelmében ugyanis a lakosságra nem terhelhető költségeket épp a vállalkozásokkal fizettették meg. Bő négy éve 2013 elején szakértők előzetesen úgy számoltak, hogy ez – vállalatmérettől függően – akár 10-20 százalékkal is megdobhatja a cégek áramszámláját.

Az előző választások előtti drágulás azonban az uniós adatokban nem igazán érhető tetten, 2012-2013 között nagyjából az EU-s átlagnak megfelelően alakult az áramár az ipari fogyasztók körében. Ebben a szegmensben egyébként sem állunk annyira rosszul az árversenyben: az uniós listán az első harmad végén van Magyarország.

Érdekes módon az áramnál fordított a helyzet, mint a gáznál. Az Eurostat adatok alapján ebben a szegmensben sem könnyű dekódolni, hogy az egyes országokban pontosan milyen elemekből tevődik össze a végleges tarifa (erre a kérdésünkre szakértők sem tudtak pontos választ adni), de az biztosnak tűnik, hogy a nagykereskedelmi ár elég magas Magyarországon. Különösen a régiós országokhoz viszonyítva. Utóbbit Mezősi András, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa azzal magyarázta, hogy miközben a cseh, a lengyel, vagy éppen a szlovák piac közvetlenül kapcsolódik a viszonylag olcsó áramot biztosító némethez, addig mi a balkáni régióhoz vagyunk bekötve. Ez pedig hordoz némi kockázatot az árban, hiszen – amint Mezősi András fogalmazott – ha sokat esik a térségben az eső, akkor a helyi vízerőműveknek köszönhetően alacsonyabbak az árak, ha viszont szárazság van, az drágulást hoz.

Épp emiatt lenne fontos, hogy megépüljön a szlovák-magyar határkeresztező villamosvezeték. Egy ilyen északi irányú kapacitás kialakítása ugyanis – ahogy a gáznál láthattuk – jelentősen csökkentheti az árakat. A vezeték építését már hosszú ideje tervezik, eddig mégsem valósult meg, pedig egy ilyen projekttel hozzájárulhatna az állam az „ipari rezsicsökkentéshez”.

Most úgy tűnik, hogy 2019-re valósulhat meg a fejlesztés, amely a jelenlegi elképzelések szerint 500-1000 megawattal növelné az importkapacitást. A REKK szakértője úgy számol, hogy ez megawattóránként akár 2-4 eurós, azaz 5-10 százalékos árcsökkenést is hozhat.

(Kép: Fortepan)

Közélet ipar ipari rezsicsökkentés rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. április 24. 17:35 Közélet

A Fidesz lemodellezte a szocializmus legnagyobb hibáit a magyar fociban, és elbukott

A magyar foci nem a rengeteg állami támogatás ellenére rossz, hanem épp amiatt. A korlátlan forrás ugyanis az eredményességre való törekvést utolsó csíráit is kiírtja a labdarúgásból.

Avatar
2019. április 23. 19:15 Közélet

Hiába ijesztgetnek, nyugodtan emelkedhetnek még a bérek

Ha úgy vesszük, eddig nem is emelkedtek olyan sokat a magyar keresetek. És bőven lenne még tér.

Kasnyik Márton
2019. április 23. 16:57 Közélet

Újabb csontvázat talált az Eurostat a magyar államadósság szekrényében

Százhúsz milliárd forinttal nagyobb lehet a magyar államadósság, mint amit a magyar állam gondolt róla.

Fontos

Avatar
2019. április 25. 18:17 Élet, Vállalat

Sokba kerül a vállalatoknak a munkahelyi zaklatás, csak nem tudnak róla

Nem csak az egyes emberek életét dúlhatja fel a zaklatás, egész cégeket is lehúzhat a rossz munkahelyi kultúra. Magyarországon még a probléma méretéről sem tudunk sokat.

Jandó Zoltán
2019. április 25. 12:26 Adat, Vállalat

Olyan dolog készül a magyar mobilpiacon, amire még nem volt példa

Húsz év után lehet helycsere a mobilszolgáltatók között, miután a Vodafone piaci részesedésben felzárkózott a Telenorra. Három év szünet után publikáltak adatokat a piacról.

Fabók Bálint
2019. április 24. 11:35 Élet

Új korszak jöhet a hentesnél: a sertéshús drágább lehet, mint a marha

Már hónap alatt akár hatvan százalékkal is drágulhat a sertéshús ára Magyarországon a Kelet-Ázsiában egyre inkább terjedő sertéspestis miatt.