Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. november 10. 06:58 Közélet

Blöffnek indult, blöff is maradt az ipari rezsicsökkentés

Miközben a magyar lakossági rezsiköltségek még mindig a legalacsonyabbak között vannak Európában, a vállalatok esetében már egyáltalán ilyen jó a helyzet. Bár az előző választások környékén a kormányzat belengetett egy – a piaci szereplők számára teljesen értelmezhetetlen – ipari rezsicsökkentést is, ebből nem lett semmi. Így az energia költsége itthon továbbra is inkább versenyhátrányt jelent a cégeknek.

Az Eurostat második negyedéves jelentése szerint a nagyobb ipari fogyasztóknak például mindössze hat uniós tagállamban kell többet fizetniük a gázért, mint itthon.

 


A régiós országok közül ráadásul csak Szlovákiában: Horvátországban 6, Romániában 10, Csehországban és Lengyelországban nagyjából 15, Bulgáriában pedig több, mint 30 százalékkal jutnak hozzá olcsóbban az energiahordozóhoz a nagyfogyasztók, mint itthon.

Ebben a körben 2012 és 2014 között a szlovák-magyar gázvezeték építésének köszönhetően volt ugyan egy jelentősebb áresés, azóta azonban az érintett cégek nem profitáltak annyit a nemzetközi árak zuhanásából, mint uniós versenytársaik. Miközben a magyar nagyfogyasztóknak tizedével lett olcsóbb a földgáz 2014 és 2016 második féléve között, a teljes EU-ban átlagosan közel negyedével, és volt olyan tagállam, ahol feleződtek a költségek.

A kisebb ipari fogyasztók esetében ugyan kedvezőbb a helyzet, de az árak alapján itt is csak a középmezőnyben van Magyarország. A régiós országok pedig Szlovákia és Szlovénia kivételével ebben a körben is előznek minket.

A különbségek okait (részben az eltérő nemzeti szabályozások miatt) nem könnyű felfejteni, de az uniós adatokból úgy tűnik – és ezt erősítették meg lapunknak piaci szereplők is – hogy az importárban nincs ekkora hátrányunk. Magyarul a költségeket az egyéb árba beépített tételek dobják meg, így például a tárolási és szállítási tarifák.

Mindez azért érdekes, mert ezek nagy részét törvényileg szabályozzák, azaz, ha valamire lehet ráhatása az államnak, akkor az pont ez. Az árampiacon, a rezsicsökkentés idején hozzá is nyúltak az ilyen díjtételekhez, igaz, ezzel akkor a vállalatok kifejezetten rosszul jártak. Az átalakított szabályozás értelmében ugyanis a lakosságra nem terhelhető költségeket épp a vállalkozásokkal fizettették meg. Bő négy éve 2013 elején szakértők előzetesen úgy számoltak, hogy ez – vállalatmérettől függően – akár 10-20 százalékkal is megdobhatja a cégek áramszámláját.

Az előző választások előtti drágulás azonban az uniós adatokban nem igazán érhető tetten, 2012-2013 között nagyjából az EU-s átlagnak megfelelően alakult az áramár az ipari fogyasztók körében. Ebben a szegmensben egyébként sem állunk annyira rosszul az árversenyben: az uniós listán az első harmad végén van Magyarország.

Érdekes módon az áramnál fordított a helyzet, mint a gáznál. Az Eurostat adatok alapján ebben a szegmensben sem könnyű dekódolni, hogy az egyes országokban pontosan milyen elemekből tevődik össze a végleges tarifa (erre a kérdésünkre szakértők sem tudtak pontos választ adni), de az biztosnak tűnik, hogy a nagykereskedelmi ár elég magas Magyarországon. Különösen a régiós országokhoz viszonyítva. Utóbbit Mezősi András, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa azzal magyarázta, hogy miközben a cseh, a lengyel, vagy éppen a szlovák piac közvetlenül kapcsolódik a viszonylag olcsó áramot biztosító némethez, addig mi a balkáni régióhoz vagyunk bekötve. Ez pedig hordoz némi kockázatot az árban, hiszen – amint Mezősi András fogalmazott – ha sokat esik a térségben az eső, akkor a helyi vízerőműveknek köszönhetően alacsonyabbak az árak, ha viszont szárazság van, az drágulást hoz.

Épp emiatt lenne fontos, hogy megépüljön a szlovák-magyar határkeresztező villamosvezeték. Egy ilyen északi irányú kapacitás kialakítása ugyanis – ahogy a gáznál láthattuk – jelentősen csökkentheti az árakat. A vezeték építését már hosszú ideje tervezik, eddig mégsem valósult meg, pedig egy ilyen projekttel hozzájárulhatna az állam az „ipari rezsicsökkentéshez”.

Most úgy tűnik, hogy 2019-re valósulhat meg a fejlesztés, amely a jelenlegi elképzelések szerint 500-1000 megawattal növelné az importkapacitást. A REKK szakértője úgy számol, hogy ez megawattóránként akár 2-4 eurós, azaz 5-10 százalékos árcsökkenést is hozhat.

(Kép: Fortepan)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet ipar ipari rezsicsökkentés rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Ercse Kriszta
2024. március 24. 04:34 Közélet

A kormányzat házalói: oktatási porszívóügynökök, szakértő szendvicsember

Porszívóügynökként el akarják adni nekünk a kormányzat költségkímélő megoldásainak álszent és gyermekkárosító magyarázatait.

Stubnya Bence
2024. március 23. 08:10 Közélet

A sebeit nyalogató Sparnak küldött hadüzenetet Lázár János

2022-ben sok kiskermulti volt veszteséges, de a Spar adózás utáni eredményének mínusza kiemelkedő volt.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.